Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-23 / 18. szám

Szeged, 1920 január 18. DELMAOYARORSZAO 5 HÍREK Az ideiglenes államfő. Mint hirlik, a kormányt élénken foglalkoztatja az a kérdés, miiyen legfelsőbb méltóság álljon ideiglenesen az ország élére a nemzetgyűlés megalakulása után. Ugy hallik, többsége van annak a tervnek, hogy kormányzó állitlassék ideiglenesen államfő gyanánt az ország élére. Két személyiséget emlegetnek: az egy in tábor József királyi herceget, a másik pedig Apponyi Albert grófot Óh3jtaná látni a kormányzói székben. Ezzel szemben áll Wináisihgrütz Lajos hercegnek az akciója, aki a nááori méltóság visszaállítása mellett foglalt állást a legitimitás alapján. A Nemzeti Újság irja: Egyes politikai köröket és a sajtó egy részét is bejárta ma az a hir, hogy a nemzetgyűlés összeülése alkalmával gióf Apponyit szeretnék államfőnek vagy kormányzónak megnyerni. Egy másik hir nádorválasztásról beszél és a nádori méltósigot is ' Apponyi nevével hozta kapcsolatba. Ezeknek a híreknek természetesen semmi pozitív alapjuk nincs és hozzá ma még koraiak A kérdés eldöntése a nemzetgyűlés hatáskörébe tartozik. Be kell tehát várni nyugodtan ennek a határozatát. — A német c«ászár kiadatása. Vilmos császár kiadatását sürgette Hollandia kormányánál az antant Legfőbb Tanácsának jegyzéke. A holland kormány legfőbb érve a kiadatás ellen az országnak az a törvénye, amely szerint idegen állam polgárát csakis annak az államnak kérelmére lehet kiadni, amelyben született. A szövetségesek egyik híradás, szerint már intézkedtek arról, hogyha Hollandia erre a törvényre fog hivatkozni, ugy Németórszágtól fogják követelni Vilmos császár kiadatását. Egy másik hir szerint az antant megelégszik majd azzal, ha Vilmos császárt egyszerűen internálják Hollandiában, de olyképpen, hogy a császár csak igen korlátozott szabadságot élvezzen. — Clemenceau nem fogad el nemzeti ajándékot. A francia szenátus nagy szótöbbséggel Deschanelt jelölte a köztársasági elnökségre, noha Clemenceau-nált volt szánva az elnökség hálából és kitüntetésül a győzelem kivívásáért. Clemenceaunak azért a választáson esetleg többsége lett volna, de ö elállt a választásban való részvételtől, a miniszterelnökségről is lemondott s visszavonul a politikától. Erre nagyobbarányu jegyzés indult meg avégből, hogy a francia nemzet hálájának kifejezéseképen birtokot vásároljanak részére a Vendéeben. Amikor erról Clemenceau értesült, kijelentette, hogy a hálának ez a jele mélyen meghatja, ó azonban ilyen ajándékot még akkor sem fogadhatna el, ha azt maga az állam ajánlaná fel. — Szent dobb-körmenet a fővárosban. Budapestről jelentik: Az országos gyásznak egyik impozáns megnyilatkozása volt a Szent Jobb-körmenet Budapesten, amelyben sokezren vettek részt. A Szent Jobbot délután félnégykor vitték a Vártemplomból a Ferenciek templomába. Az ereklyét automobilon hozták, majd a papok bevitték a templomba, ahol megkedődött a szr">tmise, amelyet Csernoch János hercegprímás celebrált. Ezután megindult a körmenet, amely a Szent Jobbot a Bazilikába kisérte. A sokezernyi nép zászlók alatt vonult. A Szent Í

obb után a főpapok haladtak, köztük Csernoch ános hercegprímás, utána kócsagtollas sapában, egyenruhában József főherceg és fia, utánuk Huszár miniszterelnök és Horthy fö, vezér, mögöttük a kormány összes tagjai ésjtoztük a békedelegáció elnöke, gróf Apponyi Albert. A Szent István-bazilikában már várták a menetet Auguszta főhercegnő, leánya Zsófia, Horthy fővezér neje és sok más előkelőség. Zadravetz István ferencrendi atya, a fővezérség tábori vikáriusa mondott szentbeszédet, majd a hercegprímás könyörgést. Ezután a Szent Jobbot a Himnusz hangjai mellett kikésérték a Bazilika előtt várakozó autóhoz, amely visszaszállította a Vártemplomba. A hatalmas közönség nemzeti énekek éneklése mellett oszlott szét. — A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara a békedelegáció elnökéhez. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara gróf Apponyi Alberthez és gróf Teleki Pálhoz az alábbi tárviratot küldte: A szegedi Kereskedelmi és iparkamara, bár azon mindenre kiterjedő munkánál fogva, amelyet Nagyméltóságod a béketárgyalások körül már eddig kifejtett, ezt feleslegesnek tartja, a ránk rótt feladatból kifolyólag Szeged városának ipara, kereskedelme és mezőgazdasága szempontjából felhívjuk figyelmét azon körülménynek nagy fontosságán, hogy városunk és a hozzája tartozó és az azzal összefüggő vidék létérdeke az, hogy a szegedszabadkai és a szabadka—bajai vasútvonal az ország birtokában megmaradjon, mert ezáltal a tengerhez vezető ut az on-zág e- részeinek is közvetlenül biztosítva lenne. — Külföldi Magyarok Patronázsa. Horthy Miklós fővezér védnöksége alatt Külföldi Magyarok Patronázsa címen országos jellegű egyesület alakult a napokban. Az egyesület a külföldön élő magyarság megerősítését, iskoláztatásukat, lakással és ruházattal való ellátását tűzte ki céljául. Az egyesület átiratban kérte a varost, hogy az egyesület tagjait agitációs munkájában támogassa, esetleg alapító vagy rendes tagul lépjen be az egyesületbe. A tanács csütörtökön elhatározta, hogy a város közönsége nevében dr. Somogyi Szilveszter polgármester aláírásával alapító tagul lép be az egyesületbe s az ezért járó 5000 koronát megküldi Budapestre. — Bánátiak emlékirata az antanthoz. A M—g. jelenti: A Bánságot és a Bácskát lakó négyféle nemzetiség az antanthoz emlékiratot intézett, amelyben tiltakoznak az őshazától való elszakítás ellen és kifejezik ragaszkodásukat Szent István ezeréves birodalmához. — Kinevezések a városnál. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán a háború alatt és háború után helytállott tisztviselők demeinek elismerésein a már fönnálló tiszteletbeli kinevezéseket megerősítette, ezenkívül Simák Ferenc osztálymérnököt tb.- mérnökké, Bózsó Ödön javadalmi pénztárnokot tb. föpénztárnokká, Bücher akab adótárnokot tb. föpénztárnokká, Herbich -ajos ellenőrt tb. föpénztárnokká, Gróf Sándor közgyámot tb. árvaszéki elnökké, Báló István adóellenőrt tb. adótárnokká, Molnár József főkönyvvivőt tb. főszámvivővé, Csikós Jenő alszámvivőt tb. főszámvivővé, Paulovits Márton alszámvivőt tb. főszámvivővé, Vigh József szállásbiztost tb. fogali.iazóvá, Jakó Vilmos árvaszéki kiadót tb. fogalmazóvá, Kovács Antal rendőrségi kiadót tb. fogalmazóvá nevezte ki a kormánybiztos. — A Duna áradása. Budapestről jelentik: A Duna vize egyre tovább árad. Szerdán reggel 6.52 volt a viz magassága. Szakköröknek az a véleménye, hogy még továtbi emelkedés várható és hogy a viz még körülbelül 10 cm.-rel fog megdagadni. — Nem építik a szükséglakásokat. A huszárlaktanya mögött tervezett szükséglakások építését a város néhány héttel ezelőtt megkezdte. Az építési költségekre először 4—500.000 koronát irányoztak elő, azonban néhány napja kiderült, hogy a 69 szükséglakás fölépítése 1,300.000 koronájába kerülne a városnak. Igy a szükséglakásokért több bért kellene a lakosoknak fizetni, mint a rendes lakásokért. Egy szoba és konyhából álló lakás évi bére legalább 1500 koronát tenne ki. Ilyen körülmények között a város tanácsa az építés tervét elveti s ezzel szemben elhatározta azt, hogy a tavasszal a város egyik alkalmas telkén ilyen célra több emeletes házai fog építtetni. — A jókedvű Clemenceau. Párisból jelentik: Clemenceau fogadta a Havas-ügynökség egyik munkatársát, akinek jókedvű hangulatban ezeket mondotta: — Én nem akartam semmit és nem akartam jelöltetni magamat. Azt mondották nekem, hogy ez kötelességem, mert súlyos a helyzet és uj áldozatokat vár tőlem az ország. Elhittem ezt, de megakartam győződni felőle, hogy általános helyesléssel találkozik-e. Ez azonban nem történt meg. Azt hiszem, hogy az én szerepem véget ért. Nem haragszak senkire és nincs is ok rá, hogy mérges legyek. Vállaltam a felelősséget, többet igazan nem lehet követelni, csak viseljék ezután a többiek is. — Francia parlamenti körök azt tervezik, hogy Clemenceaunak egymillió frankot ajánlanak föl és a katonai érmet. — Braun Sándor temetése. Budapestről jelenti a M. T. I.: Braun Sándor halála az ugságirótársadalom széles köreiben benső és igaz részvétet keltett. Az elhunytat csütörtökön délután kisérik örök nyugvóhelyére a rákosi izr. temető halottasházából. A magyarországi ujságirók egyesülete részéről Hoitsy Pál alelnök, a lapszerkesztők és kiadóhivatalok részéről dr. Hajdú Miklós felelős szerkesztő bucsaztatja a halottat. — Négy és Vél vagon szen naponta. A szénügyek kormánybiztosa értesítette dr. Vasek Ernő főispánt, hogy a város ellátására napi 15 tonna tatai, IT tonna salgótarjáni és 15 tonna borsodi szenet utalt ki, azonkívül kiutalt 20 vagon tartalék szenet is. A napi négy és fél vagon szenet már január elseje óta kellett volna kapni, de csak 12-ike ó'a érkezik szén, az is rendszertelenül. — Eljegyzés. Sebők Sándor MÁV főellenőr (Budapest) eljegyezte Müller Macát (Horgos). — A* aszfaltozó részvénytársaság el nem végzett munkáért pén*t követel. A Magyar Asztfalt Részvénytársaság a várossal kötött szerződésében magára vállalta az aszfaltozott utak jókarban tartásának terhét is *A háború alatt ennek a kötelezettségének a vállalat nem tett eleget Az erre az időre járó fentartási dijat, évene 80 fillért négyszögméterenkint, azonban mégis követelte már több izben a várostól. A tanács a kérelmet mindig elutasitottai, hiszen természetes, hogy el nem végzett munkáért nem jár fizetség. A Magyar Aszfalttársaság most ismét beadvánnyal fordult a városhoz, amelyben kéri, hogy a jókarbantartás dijait 1918. és 1919. évre térítse meg a város. A vállalat kérelme teljesen indokolatlan, amikor a város főutcáin lépésről lépésre méteres gödrökbe botlik g közönség. Ami javításokat a járdákon eszközöltek, azt sem a vállalat, hanem maga a város házikezelésben végeztette el. Az indokolatlan kérelmet csütörtöki ülésén újból elutasította a tanács, még pedig azzal, hogy nemcsak a fentartási dijakat nem térítette meg, hanem a főmérnöki hivatal végeztetett javítások költségeit is a vállalat terhére irja — Veszedelmes spanyol-nátha járvány Budapesten. Az utóbbi napokban feltűnően szaporodnak Budapesten a spanyol-nátha megbetegedések száma Szerdán például 47 esetet jelentettek be. A betegség, a jelek szerint, tendkivül vehemensen lépett fel és sok áldozatot szed. A halálozási arány körülbelül tíz azázalék. — ötszáz vagon fát hoznak Szegedre. A város a mult hónapban 500 vagon fát kötött le magának a Keresztény Behozatali Részvénytársaságnál. A fát már jinuár elején kellett volna szállítani s ami azonban vagonhiány miatt akkor elmaradt. A részvénytársaság most átirt a városhoz, hogy a fa beszállítását meg fogja kezdeni. A város a katonai parancsnokságot megkereste, hogy a vonathoz adjon katonai kíséretet, mert mire Szegedre érne a fa, nagyon megfogynék. A katonaság a kíséretet nem adhatja meg, mert Cegléden, ahol a fa van, a szegedi parancsnokság nem rendelkezhetik. — Jóváhagyták a nyolcmillióé kölcsönt. A magyar belügyminiszter értesítette a várost, hogy a Szeged-Csongrádi Takarékpénztártól felvett 8 milliós kölcsönt jóváhagyj?. — Nem nyomat aprópénzt a város. A főszámvivő javaslata, hogy a változott viszonyokra való tekintettel, ne nyomassa ki a város a tervbevett kétmillió korona aprópénzt, csütörtökön került a tanács elé. A tanács a javaslatot elfogadta s az aprópénz kibocsátására hozott határozatát hatályon kivül helyezte. — A tanácsköztársaság vezetői közül Karlsteinban nyolcat azabadonbocsáitottak. Egyik budapesti estilapnak jelentik Bécsből: A magyar tanácsköztársaság egykori vezetői közül, akik Karlsteinban vannak internálva, a napokban újból szabadonbocsájtottak nyolc embert, akik ellen a magyar hatóságok nem adtak ki elfogató parancsot. Ezek között van Varga Jenő, Lengyel és Rudas volt népbiztosok. Megmaradt Karlsteinban Kun Béla, Poér Ernő, Bettelheim Ernő és Pogány József. — öt vagon cukor érkezik. A Cseh-Szlovák állam által elrendelt legszigorúbb határzár ellenére sikerült a városnak kihoznia azt as öt