Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-01 / 1. szám

ÜÉLMAGYAH MtrkuitMf ét kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGARÚT 4. 81Á* A ntrktitőtég ét kiadóhivatal tcUtoaja: 306. Szeged, 1920 1920. H M „ írta: Jnháax Oyala. C A napi krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy ezt a kerek évszá­mot itt elöször papírra veti. 1920. Egy uj évtized kezdQdik vele. A huszadik század második évtizede. És, a krónikás nem tudja elhallgatni érzését: a világ­történelem egészen uj korszaka. 1920. A nagy Vicktor Hugó azt irta 1870-ről, hogy ánnée terrible, Rettenetes év. Mi ugy hisszük, hogy 1920 több lesz, mint rettenetes év, 1920 a legnagyszerűbb évek egyike lesz a históriában, olyan dátumokkal vetekedő, mint 1453, ami­kor az újkor hajnala pirult föl Bizánc romjai fölött, mint 1517, amikor a wit­tenbergai csalogány kifüggesztette ke­' mény pontjait a templom kapujára, mint 1648, amelyben a harmincéves vallás­háború békéjével Európában megkezdő­dött az istenek alkonya, mint 1789, amikor Mirabeau odamennydörögte a ki­rályoknak a népfenség jogát, mint 1848, amikor Európa egyensúlya az utok-ó polgári forradalmak és az első proletár­megmozdulások barrikádjain táncolt, igen, 1320 még ezeken a dátumokon is túl­tesz, mert 1920 a világtörténelem jung$t« (hricht/e lesz a jelek szerint, amelyek égen és földön, de leginkább a föld­alatti mélységek kohójában, az uj világ születésének ciklopszi műhelyében mutat­koznak. És tegyük hozzá mindjárt, viaatetcdő­n»k ét biztatónak, ha csak azon érte­lemben is, hogy una salus victis nullám sperare salutem, hogy a szegény és ma­radék magyarság mind e jelek szerint megváltásat és megmaradását, sőt hol­napja boldogabb és szerencsésebb pir­kadását remélheti ez idők teljessége ré­vén. Mert mit látunk Keleten és Nyu­gaton mást, mint hogy az európai világ­gazdaság háborús és forradal.nas össze­roppanását megelőzendő, mindenütt uj, más utakra kénytelen térni a külső és belső politika, kénytelen uj orientációt keresni, hogy Európa mai látszatos bé­kéiét valósápos. szilárd és becsületes nlufiokmktteAit, {vL-iubden a régi és uj Vl-V! pCWÍ J... 6 korai mámorából c^ t Jiv; hó ~5sség, a nem­zti ,, a^-X^béke uj kon­V , i megtalálni, ha­ELŐFIZETÉSI ARA: egész évr* 144.- K oeryedévre 36 - K félévre - - " IX. évfolyam 1. szám. Nyoada: SZEGED. PETÓFI SÁNDOR 8UGÁRUT I. SZA« A ayda telefonja : 1*-34. Csütörtök, január 1. csak azt nem akarja, — és ezt akarni több az öngyilkosságnál — hogy Európa, mint túlérett és megrothadt gyümölcse egy elfajult és elhaló kulturának végleg elkészülve hulljon a hóditó Ázsia hatal­mas ölébe. Olvassuk, ho' ^cheidemann szerint a bolsevizmus u ig mindig kisért Németországban es annál erősebben kisért, minél gyöngébbé teszi Német­országot a még alá sem irt és még nem ratifikált békeszerződés. Ol­vassuk, hogy Amerika visszatért régi politikájára, amely nem akar beleavat­kozni Európa ügyeibe, amely magára hagyja az önmagával meghasonlott, az önmagát marcangoló kontinenset. Olvas­suk, hogy Angliában egyre élesebb és nyíltabb ellentét tátong a liberálizmus táborában az Asquith és a Lloyd George hivei között, amely a belpolitika ir kér­désében és a külpolitika népszövetségi programjában előbb-utóbb nyilt szaka­dásra vezet. Olvassuk, hogy a győzel­mes országok egyik-másikában már szinte katasztrófális a valuta esése, hogy a gazdasági terheket többé nem lehet egyik vállról a másikra átháritani. Ol­vassuk, hogy Belgiumban és Olaszor­szágban mennyire megerősödtek éppen az utolsó választásokon a szocialista pártok és igen jól tudjuk, hogy a körü­löttünk elterülő uj kis imperialista álla­mok belső szerkezete milyen heterogén törekvések bizonytalanságain és esetle­gességein nyugszik, ha ugyan a vihar előtti csendet nyugalomnak lehetne el­nevezni. így érik most mindenütt és egyre, Keleten és Nyugaton, az egész Európa háborúktól és forradalmaktól méiysége­sen és végzetesen fölszántott területén a közeli jövendő vetése, amely az Ur 1920-ik esztendejében a jelek szerint aratásra kerül. Mert nem lehet eléggé hangoztatni, amit Clemenceautól és Wilsontól Dutka Ákosig és Földi Mi­hályig annyian és annyiszor hirdettek a legkülönbözőbb változatokban: ez itt egy világ válsága, ami most vajúdik, politikai, gazdasági, morális és kulturá­lis téren egyaránt és a szegény és ma­radék magyarság nenij tehet jobbat és okosabbat, minthogy vár, vár és vár, bölcsen, serényen és szerényen, mert a vetés neki is érik. Qui habét temput, habét vitám, — mondja a római filozófus. Var Zeit, — mondja a német poéta. A magyar pedig, megint idézte a mi el­eddig legnagyobb és legderekabb publi­cistánknak, Kemény Zsigmondnak egyet­len verséből a halhatatlan refrént: Várni kitté rhitse teáz! 1920. A huszadik század második évtizedének első éve: életre érdemes népek és igazak föltámadásának és meg­dicsőülésének esztendeje, ha van még élet és igazság ezen a szomorú földön. A krónikás kezében babonásan perceg a toll, ahogy e kerek évszámot újra pa­pírra veti: 1920. Nem lesz változás a kormányban. — A politika legközelebbi programja. — Budapest, december 31. (M. T. I.) A Magyar- y ország irja: Napok óta riasztó hírek vannak forgalomban. Felelőtlen emberek fantáziája tel­jes erejével dolgozik és a legképtelenebb hí­rekkel telitik az amúgy is túlfűtötten izgatott politikai szenvedélyeket. Legutóbb olyan hírek láttak napvilágot, mint hogyha a kormányzat­ban jelentős és lényeges változás készülne. így többek között arról is beszélnek, hogy mérték­adó és felelős körök az alkotmányos kormány­zás intézményes megváltoztatására törekszenek. í'tletékes helyen a Magyarország tudósítója elótt a kővetkezőket mondották : — Sem a kormány, sem a kereszténypártok részéről ilyen törekvés nem nyilvánult meg és ilyen cél nem is vezeti a keresztény egyesülés politikusait. Ellenkezően, minden tényező fele­lőssége teljes tudatában azon van, hogy a kormány helyzetét megszilárdítsa és elgördítse a kormány útjából azokat a nagy akadályokat, amelyek elébe tornyosulnak, különösen az el­látási kérdések tekintetében. Sem a kormány, sem a koimányon kivül álló tényezők nem fog­lalkoztak, a híresztelt gondolatokkal és az elter­jedt hirek tisztára önkényes kombinációk, ame­lyek teljesen távol állanak minden pozitivitástót, vagy annak még a lehetőségét)' is. A kormányt a nagyobb és aktuálisabb kére ések foglalják le. * ilyen a többek között a békedelegáció ügye. Mint ismeretes, a békebizottság január 5-én utazik ki és körülbelül 7-én érkezik Párisba, ahol azután rövidesen megkezdődnek az érdemi tanácskozások. Előreláthatóan csak a fődele­gáció és vele együtt a politikai delegáció megy ki ebben a turnusban. A békebizottság egyéb szervei csak később mennek. A tegnapi mi­nisztertanács foglalkozott a béke anyagával és az idevágó egyéb kérdésekkel, azontúl a folyó ügyeket tárgyalták. it és brilliáns ékszerehet t ^ " . íj* • m. K. ékt'eíL Kárász-utca 14. h&i mellett. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom