Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-23 / 253. szám

Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. Vasárnap, november 23. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja: 305. ——————— —————1 •—— Szeged, 1919 VIII. évfolyam 253. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes »iám ára 6"> fillér A napok margójára. A napi politika sohasem tartozott a legszebb és legdicsőbb látványok közé. A politikusok gyülekezete legtöbbnyire ugy fest az avatatlan szemlélő számára, mintha bizony kannibálok gyülekezete volna. Az emberevés rut szokása a távoli világok némely vademberének, de valljuk be, az emberevés a napi politika közönséges foglalkozása volt mindig. A napi politika emberei nem annyira elveket képviselnek, mint inkább az elvek megtestesítőinek önzéseit és érdekeit. Politica non olet: a legtöbb napi politikus Macchiaveli Miklós hálás és ügyes tanítványa, ha ritkán tehetséges és sikeres is. Mint a zavaros és áradó folyam sodra, olyan a napi politika felszíne, iszapot, szennyet, hullákat sodor árja magával, vannak sokan, akik noha kedvet és tehetséget éreznének magukban, nem akarnak beléje sodródni, mert féltik és méltán, a tisztaságukat, vagy mert nem tartják túlságosan gyönyörű látványnak ez árral úszni, vagy, mert nem éreznek elég erőt és bátorságot magukban az ár ellen küzdeni és haladni. És ezek többnyire a külömb és értékesebb egyéniségek. A magyar politika története például tele van erkölcsi halottakkal, politikai vizbefultakkal és hajótöröttekkel. Egy Jókait, egy Herczeg Ferencet lejáratott, egy Kemény Zsigmondot, Grünwald Bélát, sőt Széchenyi Istvánt megőrölt, megölt és sok nagyon tartalmas és igen produktív tehetséget elsikkasztott és kiszikkasztott a turáni átokkal terhes hazai politika. De valamint az iszapos és tiszavirágos folyó felszínén mégis csak visszatükröződnek az örök égboltozat örök csillagzatai, azonképpen a napi politika sem tudja teljesen és végképpen elhomályosítani azokat az állandó és maradandó elveket, értékeket, erőket és hatalmakat, amelyeknek utmuíatása mellett halad egy nép, egy nemzet és maga a nagy emberiség bizonytalannak tetsző, ismeretlennek tűnő és elérhetetlennek látszó céljai, rendeltetése felé. Minden népnek megvan a maga szerepe, küldetése ebben a nagy világtervben és a népek összesége adja meg a világkoncert hatalmas harmóniáját, amely múló hangzavarokon túl mégis megvan és uralkodik. Történhetik, mint ahogy legtöbbször megtörténik, hogy nagy és igaz eszméket kis és hazug emberek sajátítanak ki és akarnak minden áron (csak a maguk veszte árán nem) diadalra vinni. Megeshetik, (mint ahogy ez is gyakori történet) hogy hazug és hamis ideálokért nagy erejű és nagy akaratú egyének viszik küzdelembe (és romlásba végül) a tudatlan és akaratlan népeket. De azért végül mégis a valódi egyensúlynak kell átvennie szerepét a história igazságos mérlegén: végül mégis csak ugy fordul a dolog, hogy az igazságos gondolat diadalt arat és a valódi nagyság elismerésül nyeri (habár leginkább a hálás utókortól) eszméi gyözedelmének el nem hervadó koszorúját. Az erőszak helyi sikereket fölmutathat, az üresség könnyű fajsulyánál fogva egy időre fönn lebeghet: de végezetül mégis csak a társadalom és világ rendjének valódi (és nem látszatokra épitett) statikája és dinamikája diadalmaskodik. Jó ezt tudni, észben tartani és hirdetni zord időkben, borús napokban és nem tágítani a megismert igazság, a valódi érték, az igazán igazi ügy mellől tapodtat sem soha. És jól esik mosolyogni a különböző konjunktúrák álhőseiu és áldozatain és végül jól esik megállapítani, hogy minden konjunktúrán és kurzuson felül vannak standard erők és törvények, amelyeknek engedelmeskedni egyet jelent az igazság előtt való fölemelő és megváltó tiszteletadással. A magyar válság megoldása. (Saját tudósítónktól.) A kereszténypártok egyik sajtóorgánuma azt fejtegeti, amit már Rubinek földmivelésügyi miniszter is bizonyítani próbált, hogy t. i. az antantnak ugyanakkora, vagy talán nagyobb szüksége van a békére, mint amekkora Magyarországnak van. Azzal érvel, hogy Ausztria, noha békéje van már, még a miénknél is súlyosabb gazdasági helyzetben küzködik. Továbbá azt mondja, hogy a béke még nem jelent nekünk fát, szenet, lisztet, anyagokat és munkát. Eszerint tehát nekünk nem volna sürgős szükség a béke és inkább, mintsem a keresztény kurzus háttérbe szoruljon, akár az antant szakítását, Clark elutazását is el kellene viselnünk s várnunk akármeddig is a béke megkötésével, ami azért mégsem huzódhatik el sokáig, mert hiszen a béke az antantnak szükségesebb. Ezzel szemben ismételten utalunk az antantjegyzéknek erre a passzusára : „a szövetségesek minden nehézség nélkül megbirkózhatnak azzal az aránylag csekély kényelmetlenséggel, ha Magyarországgal nem bírnának békét kötni". Nem kell hosszasan gondolkodni, hogy az ember ennek a megjegyzésnek igazságát belássa. Akármilyen nehézségekkel kell is az antantnak küzdenie — az emiitett lap szerint — hatalmával mivelünk szemben érvényt tud szerezni akaratának és még a mostaninál is jobban megnehezitheti ellátásunkat. Huszár Károly, a deszignált miniszterelnök is belátta ezt, hogy Horthyról s a régi rezsim nagy államférfiairól ne is beszéljünk. Huszár tárgyalásokat folytat a pártközi megegyezés érdekében s ő nem beszél olyan harcias hangon, mint Friedrich, vagy Rubinek. De noha vasárnapig meg kell lennie a megegyezésnek, Huszár azt állapította meg még pénteken, hogy nagy ellentétek, vagy tárgyi nehézségek vannak még, amelyeket a megegyezés útjából el keli hárítani. Huszár Károly a nemzeti demokratapárt klubjában tanácskozott Garami Ernővel, Bárczy Istvánnal, Sándor Pállal és Ugrón Gáborral. A tárgyalások eredménye az, hogy Huszár miniszterelnökségével szemben tárgyi biztosítékokat kell kapniok, mert nem akarják, hogy Huszár Károly kabinetje csupán Friedrich István kirendeltsége legyen. A létrejövő uj kormánynak — szerintük — igazi pártközi, vagyis koncentrációs kormánynak kell lennie, tehát az összes pártok, nem pedig csak egy párt kabinetjének, amelyben a többi pártok miniszterei egyszerű, befolyásnélküii figuránsok, puszta lógosok legyenek. Most ugyanis olyannak mutatkozik a helyzet, mintha Friedrich István távozása merő formaság lenne, mintha ő kényszerűségből belemenne egy játékba, de valójában továbbra is ő akarja irányítani a kormányzást. A baloldali pártoknak ezt az aggodalmát tények igazolják. Eltekintve attól, hogy Friedrich (ovabbra is megmaradna a kabinetben, mint közoktatási miniszter, magának akarja föntartani az uj kormány kinevezési jogát és a budapesti keresztényszocialista nfik gyűlésén kijelentette, hogy csak négy hétre hagyja el a helyét. Ezt a kijelentést hivatalosan is közzétették. Ezért kívánnak a baloldali pártok Huszár Károllyal szemben, aki tisztán csak Friedrich exponensének mutatkozik, sokkal messzebmenő garanciákat, mint Apponyival szemben, akinek pártatlanságában, politikai múltjánál fogva, sokkal jobban megbíznak, mint Huszár Károlyéban. Ezek a tárgyi garanciák a következők: 1. Nyilvános deklaráció az uj kormány részéről, hogy magát nem tekinti pártkormánynak, miniszterelnöke nem helyettese senkinek s a kabinet a pártok megegyezésén alapuló oly kormány, amely pontokba foglalt program végrehajtására alakul. 2. Megegyezés arról, hogy ki nevezze ki az uj kormányt. 3. Megismétlése és elfogadása annak a hat pontnak, amelyekre nézve Friedrich az országos nemzeti párttal már-' megegyezett. 4. A tárcanélküli minisztériumok megszüntetése, ezek között kifejezetten a propaganda-minisztériumnak, mint a pártszellem szolgálatában álló minisztériumnak a megszüntetését. Órák és ékszerek részletfizetésre! Elsőrendű nagy I r S f » 1 ¿C *** fi A f műórás és ékszerész javítóműhely! = 11114 = Disgonics-tér 11. saám. = CA Rrauswetter-eégnek 10 évig volt elsőrendű szakmunkása.) 287 Törött aranyat a legmagasabb árban ve»z.