Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-22 / 252. szám

Szeged, 1919. november 23. DELMAGYARORSZAG 7 A fománob nem akarják kiüríteni a Tisza keleti partját. — Az uj román—magyar határ. — A határ Szatmártól nyugatra és Makótól keletre húzódik. — A Bánátot a szerbek kapják. — A párisi Excelsior jelenti: A román kormány minden befolyását latbavetette a Bánát birtokáért, de a békekonferencia tekintettel volt a Bánátban élő 300.000 szerbre. Nehogy az igazságtalan megoldás uj háború magvát hintse el, a Legfelsőbb Tanács közölte Romániával, hogy az uj határmegállapitás véglegesnek tekintendő. Romániának a Maros torkolatának birtoklására vonatkozó kérelme elutasittatott. Békéscsaba magyar marad. A békekonferencia tekintettel volt a nemzeti kisebbségekre, bár a magyar békeszerződés még nem is került tárgyalás alá. Az uj román-magyar határ Marosligettől 12 kilométernyire keletre, a 123. sz. magaslati dombnál kezdődik és Szatmártól nyugatra, Makótól pedig keletre vonul el és Zombornál az uj i omán-magyar és jugoszláv határ közös érintkezési pontjánál végződik. A románok a határmegállapitás révén megkapják Erdélyt és ezzel az erdélyi románok visszatérnek az őshaza ölébe. Az Excelsior munkatársának volt alkalma a jegyzékbe betekinteni. Torontálmegye nagyrészét, Nagykikindával, Verseccel és Pancsovával Szerbia kapja. A Begacsatornán a románok lesznek az urak. A Legfelsőbb Tanács ismét foglalkozott a románok által a békekonferenciához küldött jegyzékkel. A románbk a Tisza keleti partját vonakodnak kiüríteni. A Legfelsőbb Tanács különféle módozatok fölött tanácskozott és elhatározták, hogy Romániának egy jegyzéket küldenek, melyben az egyes kérdések mellett egyúttal tudomására hozzák Romániának, hogyha ezekre nem ad kielégítő választ, a békekonferenciából kizárják. A pári ötös-tanács éles hangon követélte a román kormánytól október 12-ikén kelt jegyzékére a választ. HÍREK Kiket akart trónra ültetni a szegedi kormány? Barta Ábel, az aradi, később a szegedi kormány belügyminisztere röpiratot adclt ki, melyben a szegedi kormány megalakulásáról, működéséről és céljairól érdekes kulisszatitkokat árul el. Barta Ábel szerint a szegedi kormánynak az volt a terve, hogy József főhercegből királyt csinál. De felülkerekedtek közöttük azok, akik még bigottabb Habsburg-imádók voltak. Egy mágnástársaságot pénzcsempészésen rajtakaptak a szerb katonák, letartóztatták és Belgrádba vitték. Köztük volt őrgróf Pallavicini György is. Mikor szabadon bocsátották őket, a szerb kormánynál és az unión sacre-val tárgyalták a kormányzási terveket. És imigyen eszelték ki vala királyok és országok sorsát: Frigyes főherceg Ausztria császára leend, a fia, Albrecht magyar király, Károly Karinthia, Tirol, Isztria királya, Lipót Szalvátor pedig Szlavóniáé és Dalmáciáé. Hallomásunk szsrint ez akció támogatására húszmillió frankot bocsátottak rendelkezésükre. Ilyen csekélységnek nem mondható és le nem kicsinyelhető programokkal alakult meg Aradon a szegedi kormány. Hogy nem sikerült, annak sok oka van. De Barta abban látja a sikertelenség okát, hogy az ellenkormány tagjai közé bekerültek az olyan másfajta gondolkozású emberek is, mint Varjassy Lajos, akivel ő legelőször veszett össze. Aztán valamennyien mind összevesztek, Barta legalább is mindenkivel hajbakapolt. Pallavicinit kitoloncolták és Bécsbe internálták. Nehogy azonban a hagyományos magyar Habsburg-gyűlölet megbotránkozzon, azt is kí)z!i, hogy Albrecht királyt Cruy néven, mint Árpád-házi herceget akarták megkoronázni. Ha van is mindezeken mulatni való, meg kell állapítani, hogy azok a kiskaliberű alkalmi po'itikusok komolyan foglalkoztak ilyen tervekkel. — Budapest—Szeged közt nem kell utazási igazolvány. Budapestről pénteken érkezett utasok előadták, hogy a fővárosban beszüntették a meg nem szállott területekre az utazási igazolványok kiállítását. Azok, akik csütörtökön és pénteken Budapestről Szegedre érkeztek, már igazolvány nélkül tették meg az utat. Érdeklődtünk illetékes helyen és azt a felvilágosítást nyertük, hogy a Budapesttel és általában a meg nem szállott területekkel való forgalomban ezentúl nem keli utazási igazolvány. — Az erdélyi magyar mágnások hűségnyilatkozata.. A Patria irja: A mult napokban nagyfontosságú politikai esemény történt, amelyet érdemes feljegyezni. A magyarok egyik jeles politikai tényezője, báró Jósika Samu, a magyar főrendiház volt elnöke Bukarestbe utazott és hűségnyilatkozatot tett a román állam iránt az erdélyi magyar mágnások nevében. Jósika báró ez alkalommal tanácskozásokat folytatott Bratianuval, Take Jonescuval és másokkal. — Sötétben. A fillanyvilágitás néhány középület kivételével péntektől fogva szünetel, mint a Délmagyaroiszág közölte. A magánháztartások jórésze nem volt petróleummal, gyertyával ellátva s mikor a közönség értesült a'villanyvilágítás üzemének szüneteléséről, megrohanta az üzleteket, hogy az utolsó órában szerezze be a szükségletet. Persze, hogy ilyenkor, amikor nagy a szükség az árura, akkor csak nagyon drágán lehet megkapni — szívességből. Valószínű, hogy a háztartások nagyrésze maradt minden világítás nélkül. Elérkeztünk az előrelátott nyomorusághoz: a sötétben didergő város siralmas nyomorához, amiben együtt sínylődik velünk háborús szerencsétlenségeken átvergődött nem egy magyar, nem egy európai város. A szegedi otthonok fázós sötétsége ki tudja meddig fog eltartani. Most semmi kilátásunk nincs arra, hogy szénhez jussunk. A gázvilágítás egyelőre még nem szűnt meg, de persze az is erősen csökkent. Az ipari vállalatok, amelyeknek üzeme villanyossággal működik, nagyon megakadtak. Az újságok gépeit például kézierővel kell hajtani. Egyéb üzemek teljesen szünetelnek. Most az a végső veszedelem fenyeget, hogy a jövő csütörtökig nem érkezik elégséges szén, a villanytelep teljesen beszünteti az üzemét, ugy, hogy kivétel nélkül, minden köz- és magánhely, amelynek világítására villanyosság szolgált, áram nélkül marad. D'=Sándor éS Kovács bankbizománqi és áruforgalmi iroda Kossuth Lajos-sugárut 8. sz. A legelőnyösebben bonyolítja le, illetve közvetíti mindenQQQ nemű áru, valamint QQQ QO külföldi pénzjegyek QQ O adás-vételét. 322 O Mivel pedig a gázáram fejlesztéséhez is a villanytelep adja a hajtóerőt, szén nélkül a gázvilágítás is meg fog szűnni. A rendőrségre most fokozott föladat hárul a közrend föntartásában. Péntektől fogva estétől reggelig erős rendőr-, csendőr-, detektív- és katonai őrjáratok cirkálnak a váró? minden részében. A szabadnapos csendőröket és rendőröket is szolgálatra rendelték. — Kiutasították a magyar ügyvédeket Kolozsvárról. A román kormányzótanácsnak Kolozsvárra lörtént köllözködése ulán a következő hirdelrrény jelent meg Kolozsvárott: 1. Ezen rendelet közzétételétől számítolt 5 nap alait még a köveikező egyének és családok kötelesek Cluj városát elhegyhi: 1. Mindazon esküt le nem tett ügyvédek és ügYvédjelöltek, akik nem az egyesitelt román ierületen születtek. 2. Mindazon ügyvédek és ügyvédjelöltek, Kik bármely cimen 1914. évi junius 30-ika ulán telepedtek le Cluj városában. 3. Az 5 napi határidő 1919. november hó 12 én jár le. Semmi néven nevezendő kérelemnek Clujban való további tartózkodásra vonatkozólag helye nincs. Utazási igazolványok, vasúti vagon elnyerésére és eselleg szálliiás iránti kérések kizárólag Slrada Cogalnicianu 8. sz. alatii visszahonosító hivatalban fogadtatnak el. Az 1. és 2. pontban felsorolt kategóriákba eső, nemkülönben az összes Cluj városban iartózkodó, illetve lakással biró ügyvédek és ügyvédjelöltek kötelesek ezen rendelet közzétételétől szárniiofl 48 órán belül fenlemlitett hivatalban személyesen jelentkezni és oií pontosan bejelenteni lakásukat ('ház, utca, hel\iségek száma mellékhelyiségekkel együtt). Mindazok, kik jelen rendelet bármely intézkedéséhez nem alkalmazkodnak, 1000— 3000 leiig terjedő pénzbüntetéssel lesznek sújtva. Jelen rendelet végrehajtásával a cluji államrendőrség bizatik meg. Cluj, 1919. évi november hó 7-én. Dr. Danila Sabo, ker. rendőrprefectus. Dr. Joan Boeriu. — Leszámolóhivatali tisztviselők román szolgálatban. Közöltük, hogy a leszámolóhivatal több tisztviselője román szolgálatba lép. Mini értesülünk, ezek a tisztviselők pénteken utaznak el Szegedről. — A város szegényeinek segélydiját mostanában aligha emelheti a tanács. A segélyek heti 5 és 25 korona között váltakoznak. Akik nem munkaképtelenek; a legkisebb segélyt kapják, ámbár a támogatás elbírálásánál más körülményeket is figyelembe vesznek. A város házi szegényeinek száma most 500 és segélyezésük körülbelül évi 250.000 koronába kerül. — A magyar pénznek Turul lesz a neve. A Bécsi Magyar Újság irja: A magyar pénz elnevezése a közeljövőben valószínűleg megváltozik. A Budapesti Filológiai Társaság ugyanis a pénzügyminiszter elé azt a javaslatot terjesztette, hogy a magyar pénzegységet ezentúl a cseh-szlovákok mintájára, akik a koronát "sokoí"-nak nevezték el, szimbolikus magyar madár után hivják turulnak. A javaslat fölött a minisztertanács fog dönteni. — A Szegedi Jótékony Magyar Asztaltársaság küldöttségben járt pénteken délelőtt a polgármesternél. Böröcz Mátyás elnök„Pev//csek Manó ügyvezető-elnök és dr. Schaffer Samu orvos voitak a küldöttek, akik a polgármester közbenjárását kérték arra, hogy az egyesület szegényeit a francia város kormányzóságon befolyt bírságpénzekből segélyezzék. A polgármester a közbenjárást megígérte. — Lámpaláz. A villany- és gázvilágítás már régebb idő óta fenyegető szünetelése miatt pénteken valóságos lámpaláz volt Szegeden. Nem színpadi lámpaláz, hanem petróleumlámpaláz. A burzsoáktól fel és lefelé mindenki lámpa,