Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-04 / 236. szám

2 DELMAQYARORSZAQ Szeged, 19Í9 november 4 összes bútorait és értékesebb holmijait eladta és a hűvösvölgyi Néger-villába költözött, ahol kétszobás bútorozott lakást bérelt. Itt azonban csak néhány napig lakott és október 22-ikén feleségével és anyásával lejött Szegedre. Szegeden a vasútállomás közelében levő Borsszállodában vettek szobát. Holmijukat is magukkal hozták két nagy fonott kosárban. A rendőrség megállapította, hogy Gartnerék tényleg a Bors-szállóban laktak. Sógora annak idején azt mondotta, hogy Szerbiában akar letelepedni, de ugy látszik, nem tudott megfelelő igazolványhoz hozzájutni, mert azzal vált el, amikor Szegedről október 26-án elutazott, hogy Párisba megy, ahol már van állása és levélben értesíteni fogja az útról. Gärtnernek feleségével és anyósával együtt közös útlevele volt. Gärtner állítólag még külön egy román detektív igazolvánnyal is rendelkezett és ezen a cimen külön fizetést kapott az elutazásnál. Az útlevelekhez valószínűleg azért jutott hozzá, mert francia állampolgár. A háború előtt ugyanis hosszú éveken át Párisban élt. Ezek "az adatok azért fontosak, mert Gärtner felesége azt mondotta a budapesti detektiveknek, A belügyi államtitkár és Mattyasowszky György főkapitány hétfőn délután telefonon értesítették ár.Papp Menyhért rendőrkapitányt, hogy GSrtner Marcellt a szegedi rendőrség jelentése után két órára Budapesten elfogták. Kihallgatása Egy szegedi műteremtárlatról. Egészen bátran reprezentatív kiállításnak lehet nevezni azt a kis műterem-tárlatot a Gizella-tér és Zrínyi-utca sarkán, amely Gergely Sándor és Moholi Nagy László legújabb dolgait mutatja be a szegedi közönségnek. Mert ez a kis, de jelentős tárlat nem csupán egy már is országos nevü és európai értékű szobrászunknak és egy még most kevésbé ismert, de nem kevésbé értékes festőnknek java oeuvre-jét adja, de egyúttal a modern európai művészet legújabb törekvéseinek és eredményeinek is kiváló dokumentumait szolgáltatja. Kétségtelen, hogy ezekhez az egészen uj szellemű és formájú müvekhez uj szemek és uj lélek kellenek, itt nem segit semmit a régi smokkság, ide nem elég a klasszikus és romantikus iskola ismerete és a naturalista és impresszionista dogmák sem elégségesek. Mert ez a szó legnemesebb és legigazabb értelmében uj művészet,- tul az impresszionizmuson, annyira uj, hogy gyökereit és őseit keresvén, egészen az egyiptomi és néger plasztikához, a japáni és trecentoi rajz és szín kuiturához kell visszamenni. És még valamit kell tisztelni tudni, fölismerni és elismerni, ami korokon és irányokon felül mégis a leglelke és legmaradandóbb értéke minden művészetnek: a maga útját és irányát megtalált, a maga lényegét a maga nyelvén kifejező művészi egyéniséget. Mindenesetre, a lelki rokonságot és a törekvési közösséget Gergely is, Moholi Nagy is érezik és tartják a mai művészeti fejlődés (mondhatni egészen nyugodtan, hogy forradalom) legélén állókkal. Bizonyos, hogy a Gergely-féle plasztika (majdnem azt irtam: időszámítás) egyívású azzal a legmaibb és a holnap felé mutató plasztikai mozgalommal, amely a rodini impresszionizmus antik és reneszánsz epigonismusán tul keresi a tér és forma viszonyának uj megoldását és amely mozgalomnak talán Archipenko a legkülönb plasztikusa és az is bizonyos, hogy Moholi Nagy viszont annak a legújabb pikturálís törekvésnek részese, amely hogy férje nyomtalanul eltűnt és nem tudja, hová mehetett. Nagyon fontos adatokkal szolgált Steinitz arra nézve, hogy sógora miként beszélte el a gyilkosságot hozzátartozóinak. A hűvösvölgyi Néger-villa egyik szobájában mondotta él a részleteket feleségének és anyósának. Az ajtó nyitva volt és igy a másik szobából sógorának minden egyes szavát hallotta. Húsz emberrel ment délután Gärtner Marcell a villába. A kapu nyitva volt, a portás ismerte és szalutált neki. Benyitott Tisza dolgozószobájában és akkor folyt le a közismert párbeszéd közte és Tisza között, majd célzott és közvetlen közelből rálőtt Tiszára. — Emlékezik-e határozottan, — kérdezte Steiniztól Papp kapitány — hogy sógora délelőtt is járt volna a villában? — Arra nem emlékszem határozottan — felelte Steinitz. — És hol lehet most a sógora ? — Valószínűleg Amerikába ment — nem tudom. Steinitz Sándor, aki 25 éves magánhivatalnok, bizonyos animozitással beszél sógoráról, akit amolyan szélhámoskodó, „link" embernek tart. most folyik. Ha szükség volna a szegedi nyomozás további adataira, akkor bekérik a szegedi rendőrkapitányságtól. Gärtner tehát, ugy látszik, Budapesten bujkált, amióta Szegedről eltávozott. a formák és színek a valóság lényegét jobban megragadó kompozíciójára törekszik, mint a felületmüvészet hangulatadó impresszionistái és amely legújabb törekvés Kokoschkában és Chagallban jelentkezett eddig legerőteljesebben. Mindez bizonyos és igaz, ám sem Gergely plasztikájának, sem Moholi Nagy pikturájának érdemét mindez az inkább történeti rokonság és érdem nem merítheti ki. Való, hogy ők a mai művészi evolúció legvégső étappe-ján haladnak (mert megállani nem szoktak egy pillanatra sem), de művészetük értékét és jelentőségét mindezek mellett és fölött, egyéniségük színe és súlya adja meg igazán. Mind a kettőnek müveiben egy olyan ritka és becses művészi és emberi vonás döbbenti meg és nyűgözi le a nyílt szemű és eleven érzésű szemlélőt, amit talán leghelyesebben és legrövidebben drámai feszültségnek neveznék. Az a drámai feszültség ez, aminek hijja annyira érezhető az uj magyar drámairodalomban, amely novellisztikus vagy lirizáló és amely olyan erősen meg van Kemény keményszavu regényeiben és Arany aranytömörségü balladáiban. Ezff a drámai feszültséget a kompozíció leydenis palackja fogja formába és egységbe Gergely szobrain éppen ugy, mint Moholi Nagy rajzain és képein. Mind a kettőnek közös vonása még a lehetőleg teljes és tökéletes feegyszerüsités, a dolgok lényegének erős és bátor hangsúlyozása, a formák legtisztább és legtömörebb szintézi§ej A valódi és nem külső terjedelemben megnyilatkozó monumentalitás művészei ők mind a ketten, annak a monumentalitásnak, amely az utóbbi idők nyárspolgárian kicsinyes vagy világpolgárján hangulatos művészetéből, egyszóval az impresszionisták dolgaiból annyira és olyan magától értetődő módon hiányzott. Egy uj művészi hit, mert egy uj társadalmi és kulturális világnézet szülötte Gergely és Moholi Nagy művészete egyként és csak természetes, hogy megértéséhez és megbecsüléséhez egyelőre nevelődni és fejlődni kell a közönsége jelentékeny részének. Ezt az uj plasztikai és pikturálís törekvést nem lehet sem mosolyogva, sem kézlegyintéssel elintézni többé, ebben a fiatal, erős i és bátor művészetben egy most támadó uj világ lelke lebeg, ezek a vonalak és szinek, ezek a lényegek és formák testvéri rokonságot tartanak azzal az egyelőre még pontosan nem definiált, de már megnyilatkozott és már eleven erejű művészettel, amely Bartók Béla zenéjében zeng, amely Walt Whitman szabad verseiben zenél és amely kétségtelenül éppen annyira megújítja majd a föld artisztikus színét, akár a Perikies kora vagy a reneszánsz. Juhász Gyula. (Saját tudósítónktól.) Az októberi forradalom évfordulóját Szegeden egyedül a szociáldemokrata párt ünnepelte meg. Egyébként mindenütt megfeledkeztek a mult évi nagyszerű nemzeti fellángolásról. Az emlékünnepélyről alábbiakban számol be tudósitónk: Az október 31-iki forradalom első évfordulója alkalmából pénteken este 6 órakor nagyszerű ünnepséget rendezett a szegedi szociáldemokrata-párt a kaszárnyából átalakított Munkásotthon helyiségeiben. Eredetileg • csak a színházteremben készítették elő az ünnepélyt, de a munkásság oly hatalmas csapatokban tódult az Otthonba, hogy a többezer embert befogadó színházterem jóval hat óra előtt zsúfolásig megtelt. A kiszorult tömegeket csak nehezen sikerült még két óriási teremben elhelyezni. Ezek számára külön-külön rögtönzött ünnepséget rendeztek. így is nagyon sokan künnrekedtek a folyosókon. A színházteremben folyt le a főünnepség, amelyen dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztos és dr. Somogyi Szilveszter polgármester is megjelent. A kitűnő munkászenekar nyitánya után az ügyesen szervezett munkásdalárda Schwach József karnagy vezetése alatt összhangzatos előadásban két munkásdalt adott elő. Az ünnepi beszédet Juhász Gyula tartotta. — Petőfi halálának hetvenedik évfordulójáról — mondotta — a nemzeti kormány idején egyedül a szegedi munkásság emlékezett meg és az októberi forradalmat is egyedül a szegedi magyar munkásság ünnepli. A munkásságot - hogy Heine hasonlatával éljek — mindig flaszterként kezelik, hogy barrikádokat emeljenek belőle, amelyeknek védelme alatt, mint védőbástyák mögött, mások céljaikat elérjék és azután újból betapossák. Az októberi forradalom visszacsinálói most ismét visszaakarják helyezni a flasztert, hogy újból végig tapossanak rajta. A magyar munkásság azonban nem engedi magát többé letaposni. Hogy az októberi nemzeti forradalom balra tolódott és hogy a bolsevizmus bekövetkezett, annak épp ugy az ötödféléves vesztett háború az igazi oka, mint ahogy a kapitalizmus volt a háború szülőanyja. — Ami a hagyományos magyar lojalitást illeti, amelyet ma oly szívesen hangoztatnak. Kossuth Lajos volt olyan jó fölkelő, mint amilyen jó ébredők ma egynémely magyarok és mégis legnagyobb történeti ténye az volt, hogy detronizálta a Habsburgokat. — Az októberi forradalom évfordulóján, a munka végső győzelmének előestéjén, a magyar munkásság reménykedve emlékezik. Juhász Gyula remek beszédét sürün szakította meg hosszas taps és lelkes éljenzés. Beszédének befejezésekor pedig percekig ünnepelték a bátorszavu költőt. • Utána Szegő Endre, TT^Munkásszinpad vezetője két Ady-verset szavalt el művészi átérzéssel és nagy hatással. A munkásdalárda pompás éneke után Olejnyik József tartott hosszabb beszédet : — Akik azt szeretik hangoztatni, — igy kezdte beszédét — hogy a párt megbomlott és soraink megritkultak, azok nézzenek most végig a munkásokkal zsúfolt termeken és megtalálják É

RTESÍTEM nagyérdemű pácienseimet, hogy fogászati működésemet, amelyet anyaghiány miatt kénytelen voltam szüneteltetni, újból megkezdtem. BARTA ÁGOSTON FOGMÜTERME 305 KIOYÓ-UTCA I. o TELEFON 13-64. Ékszermunkát készítek megrendelésre ízlésesen rajz vágy minta szerint. Töri aranyat, brilliáns ékszert legmagasabb áron veszek. Gfispár (Orosz) Ferenc, Kölcsey-u. 2.-Nagy órajavltó műhely. Bejárat közvellon Gollschall hölgyfodrász mellett, z* 283 •• GAMBRINUS-BUFFE Szeged, Feketesas-utca. Keleti-palota, i Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák, ss Világhírű Szent István dupla malátasör. Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. Gärtner Marcellt Budapesten elfogták. A forradalom évfordulóján. — A szociáldemokrata-párt emlékünnepélye. — célzatos állításuk eleven cáfolatát. Az októberi forradalmat a munkásság történeti ténynek tekinti és utolsó lehelletig ragaszkodni fog vívmányaihoz, amelyek a szociáldemokrata-párt programját is fedik, ragaszkodni fog elsősorban a szó és a betű jogához. A forradalom vívmánya ma két tényben jelentkezik: a Habsburgház detronizációjának tényében és abban, hogy a forradalom alapot teremtett a szociális haladás számára, amelyről többé letérni nem lehet, A hatalmas éljenzéssel fogadott beszéd után a dalárda fejezte be az emlékünnepélyt: a Marsailles eléneklésével. # A másik nagyteremben többezer munkás és munkásnő jelenlétében ez a minden elökészületnélkül megtartott ünnepség is impozánsan zajlott le. Dr. Kállai Emil pártügyész nyitotta meg a másik nagyteremben az ünnepséget. Visszaemlékezett az évforduló alkalmából az egy esztendő előtt lezajlott magyar forradalomra, ennek okaival, lefolyásával és következményeivel foglalkozott, a szociáldemokrata munkáspolitika szempontjaival megvilágítva az eseményeket. A múltra való emlékezés után a legaktuálisabb politikai helyzetet ismertette s utalt arra, hogy a mostani faji és felekezeti uszítások helyett Magyarország fennmaradása, fejlődése és boldogulása érdekében az osztályok ( szociális érdekeit kölcsönösen kiegyenlítő kormányzati politikának kell elkövetkeznie. Az élénk tetszéssel fogadott megnyitó után Szegő Endre, a Munkásszinpad művezetője, Ady Endre két versét szavalta el a hallgatóságot magával ragadó művészi előadással. Herczeg István lapszerkesztő mondott ezután nagy figyelemmel hallgatott Ünnepi beszédet, melyben az októberi forradalom jelentőségével foglalkozott. Taglalta azt a folyamatot, amely az októberi forradalmat megteremtő polgári pártok és a szociáldemokrata-párt együttműködése folytán Magyarország politikai életében felejthetetlenül fontos korszakot alkotott. Érthetővé tette, hogy nemcsak tárgyi, hanem lélektani kellékei is megvannak a kisebb politikai pártok tömörülésének, ezzel szemben megbonthatatlanul és egységesen áll a magyarországi szociáldemokrata-párt a benne helyet foglaló hatalmas munkássággal. (Zajos taps jutalmazta a szép beszédet.) Költeményeket szavalt ezután Kiss Etel munkásnő, aki után Vékes Imre helyesen alkalmazott szegedi példákkal illusztrálta a polgárság magatartását a munkássággal széniben, azt a következtetést vonva le, hogy minden csakugyan dolgozó, haladó gondolkozású polgárnak a munkások táborában van a helye. Utána Mihálka Sándor, a műkedvelők rendezője szavalt el sikerülten egy Ady-verset. Juhász Gyula mondott ezután lelkesedéssel hallgatott szép beszédet, melyben a munkásforradalmak természetrajzát ismertette. Az egy év előtti forradalomról ugy emlékezett meg, mint aníely már nem volt polgári forradalom és amely még nem volt szocialista forradalom. A munkásság forradalmositásának történetéi ismertette s azt a kapcsolatot, amely a munkásságot a forradalom dalosaihoz és vértanúihoz fűzte. Szegeden például egyedül a szociáldemokrata-párt volt az, amely tavaly Petőfiünnepséget rendszett, tanújelét adva ezzel is