Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-15 / 246. szám

4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 19191november 15. lejővetele után feloszlattam a kommunista-párt vezetőségét, én pedig bujdostam ugy, hogy Neubergernek nem volt mit csinálni. Két napig Szegeden bujkáltam, azután gyalog mentem Dorozsmára, onnan Budapestre utaztam, Budapestről a Dunántulra mentem. Ezt az utamat nagyon meg fogom emlegetni, mert Pápán csúnyán elvertek. — Mikor Szegedről elszökött, kivel lépett érintkezésbe ? Tárgyalás a gyűjtőfogházban. — Elmentem a gyűjtőfogházba, ahol a kommunista-vezérek voltak. Dacára letartóztatásuknak, nyiltan lehetett velük beszélni. Annyi látogatója volt naponkint a kommunista-vezéreknek, hogy áz őrök nem figyelhettek minden beszélgetésre. A cellaajtók is nyitva voltak, ők nagyon meg voltak lepve, amikor megjelentem náluk, mert a lapokban olvasták a szegedi vérengzést és azt hitték, hogy már felakasztottak. Nagyon meg voltak elégedve, amikor megmondottam, hogy nem csináltam semmit. Kun Béla is nagyon örült ennek. — Mikor jött le azután ismét Szegedre ? Jön a diktatúra. — A proletárdiktatúra kikiáltásakor. Éppen beszédet tartottam a juta-munkásoknál, amikor\ egy ember bejött a terembe, felment az emelvényre és beszédemet megszakitva bejelentette, hogy megvan a diktatúra és a bizalmiak menjenek a kommunista-párthelyiségbe. A ;Visegrádi-utcai ház előtt olyan tömeg tolongott, hogy revolverrel kellett őket visszatartani. Engem felhívtak. Felmentem. Ott láttam Fiedlert és a többi vezetőket. Adtak nekem három darab ezerkoronást és egy utalványt, hogy menjek a tőzsdébe, ahol kapok egy igazolványt külön vonatra, amelyen Szegedre kell jönnöm. A külön vonatot megkaptam, a közbeeső állomásokon mindenütt bejelentettük a proletárdiktatúra kikiáltását és Belozerkowszkyval és Honti Gézával lejöttünk Szegedre, ahol azonnal megalakítottuk az ideiglenes forradalmi végrehajtóbizottságot, amelynek én voltam a vezetője. A városházán megmondottam, hogy a kormánybiztos és a polgármester a helyén maradhat, mert nem akartam, hogy Jánosok legyenek a vezetők. Wallischékat nem akartam bevenni a bizottságba, mert Budapesten megmondották, hogy csakis a kommunisták szempontjából megbízhatókat vegyük be. Később azonban Wallisch mindenáron vezető akart lenni, a párttagok is akarták, azért bevettem. — Miért állították Tabódyt a katonai bizottság élére? A második menekülés. — Mikor Budapesten voltam, Bun Béla mondotta, hogyha eljön az ideje, ő lesz a legmegfelelőbb. Addig azonban ne álljunk vele szóba. Tabódy el is fogadta az állást. A Szegedről való kivonulásra Budapestről kaptunk parancsot. Mi nem akartunk elmenekülni, de végül Kun Béla parancsolta meg telefonon, hogy minden katonai anyagot vigyünk el és a politikailag exponált vezetők távozzanak el a városból. Éjjel autókon Félegyházára mentünk, ahol néhány hétig tartózkodtunk. — Dreyer kapitány hol jelentkezett Önöknél? — Félegyházán jelentkezett a rendőrökkel. Nem láttam őt, akkor, sohase ismertem, csak a többiek mondották, hogy megérkezett. — Igaz, hogy önök kényszeritették a városból való kivonulásra ? — Nem, önként jött ki. — Mit gondol, meggyőződéses kommunista volt Dreyer ? — Fogalma sincs, mi a kommunizmus.. . Egy napon azután sürgönyt kaptam a belügyi népbiztosságtól, hogy menjek fel Budapestre. Felmentem és otl tudtul adták, hogy kineveztek Zalaegerszegre kormányzótanácsi biztosnak, én azonban ragaszkodtam Szegedhez, ahová szenvedéseim fűztek. A meggyőződéses kommunista. — És mi lett volna, ha bejött volna Szegedre ? — Aminek a munkásság megválasztott volna. — Szóval szellemi vezér akart lenni? — Én nem akartam lenni Engem a mozgalom dobott felszinre. — Budapestre julius 30 ikán érkeztem, tehát a diktatúra bukása előtti napon. Ott voltam az 500-as tanács nevezetes ülésén, ahol a kormányzótanács lemondását bejelentették. A szakszervezeti tanácsnak kellett volna átvennie a kormányzatot, de akkor már fenekestül felfordult minden Budapesten. Engem is összevertek, mert azt hitték, hogy zsidó vagyok, pedig az ükapám se volt az. — Tudott-e arról, hogy minő kegyetlenkedéseket követtek el Kun Béláék? — Azt a rettenetes kegyetlenkedést, amikről a lapokban olvastam, őszintén szólva, tiszta lelkemre mondom, nem vagyok képes elhinni. Annyira megtanultam ismerni és becsülni Kun Bélát, hogy képtelennek tartom őt a kegyetlenkedésekre. Lehet, hogy Számuely és Cserny kegyetlenkedtek, őket nem ismertem. — De önök is kegyetlenkedtek volna, ha Szegeden maradnak. Listájuk is volt már. — Szegeden sose volt listánk. A város köszönettel tartoznék nekünk. — Önök tehát mártíroknak tekintik magukat ? — Nem vagyunk mártírok. — De maga hisz a megváltó diktatúrában? — Az emberiség mindig diktatúra alatt volt — mondotta Udvardy és ezzel véget is ért az érdekes kihallgatás. 140 széles kosztüm-kelme mtrje 98 K 140 „ tegeth. „ „ 160 „ Blous selymek métere . . . 48 „ 328 Gerő és Tabar cégnél Szeged-Csongrádi Takarékpénztár palotájában, Széchenyi-tér 7. URANIA MAGY. TUD. r SZÍNHÁZ. TELEFON 872/ Szombaton és vasárnap, november 15. és 16-án. Uj magyar filmattrakció! Dráma 4 felvonásban. A főszerepekben Gere Zsigmond és T. Hadrik Hnna. Finom és művészi tekintetben legelsőrangu magyar filmdráma. Előadások 5, 7 és V. 9 órakor. Vasárnap délután 2 órától kezdve. Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete TELEFON 120. Feketesas-utca 19, «RÁM, TELEFON 120 Marhahusi ^ 8 24 hatulia . . 26 korona Nem tagoknak: eleje . . 26 korona hátulja . . 26 korona KORZÓ-MOZI RT. Igazgató: VAS5 SÁNDOR. + Telefonszám : 11—85. + Szombaton és vasárnap, november 15, és 16-án Corvin-film, A tékozló fiu. Az emberi sors tragédiája 5 felvonásban. Irta Vajda ¿ászló. A címszerepben BEREGI OSZKÁR. Főszereplők: Fáy Szeréna Matyasovszky Ilona Makay Margit Magai Béla Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, 7« 4, 5, 7 és 9 órakor. filREK — Az aradi Vértanú- és Kossuth-szobor lebontása. Aradról irják: Arad város prefektus a a következőket mondotta az ottani Vértanúszoborról és Kossuth-szoborról egy hírlapírónak : — A két szobor eltávolítására a közeli napokban intézkedés történik. A szobrokat le fogjuk bontani, de ugy, hogy azok ismét felépithetők legyenek és intézkedni fogunk a két szobor megőrzésére nézve. Mi nem akarunk semmiféle nemzeti érzelmet sérteni, de minthogy Arad városa Romániához tartozik, a szobroknak itt helye nincs. A szobrokat a magyar állam rendelkezésére bocsájtjuk, természetesen abban az esetben, ha a magyar állam reflektál rájuk. Martinelli Jenő budapesti szobrász ajánlatot tett már a két szobor lebontására, amelyhez annyi magyar dicsőség, annyi magyar fájdalom emléke fűződik. — A főispán látogatásai. Dr. Vasek Ernő főispán csütörtökön De Tournadre tábornokvároskormányzónál tett látogntást, majd a bíróságok vezetőinél mutatkozott be. Pénteken délelőtt az állami hivatalokat látogatta meg a főispán. — A szegedi államrendőrség szombaton kezdi meg működését. November 15-től fogva a szegedi rendőrség már az állami rendőrségnek egyik alkotó része, a szegedi államrendőrségi kerületnek a törzse, mert e kerület három megye földjére terjeszkedik. A kerület rendőrsége 15-éíőI fogva már dr. Szalay József miniszteri tanácsos hatásköre alá tartozik. P városi tanács pénteken rendkívüli ülésen tárgyalta a rendőrségnek a városi közigazgatástól való széíválasztását. A rendészetnek vannak olyan közigazgatási ágai, amelyek most már tőle elkülönítve, tisztán a közigazgatáshoz fognak tar-