Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-12 / 243. szám

2 DELMAOYARORSZAQ Szeged, 1919 november 12. Bérmozgalom a kendergyárban. — A rendőrség közbelépése. — (Saját tudósítónktól.) A kenderfonógyárban kedden reggel nagy ribillió volt. A munkások bérjavitási követeléssel léptek föl, amelyet a gyár vezérigazgatója nem tartott teljesíthetőnek. Ebből aztán valóságos forrongás támadt, ami a rendőrség sajnálatos közbelépését vonta maga után. A kenderfonógyár nyolcszáz munkást foglalkoztat s mint Szegeden mindenki tudja, ez a város legnagyobb ipari vállalata. A szénhiány miatt a vállalat már szüneteltette üzemét s most is csökkentett üzemmel dolgozik. | Mivel a'szén- és anyaghiány állandó s a i gyár termelése ehhez mérten lefokozódott, a személyi és sok dologi kiadás pedig ezzel | szemben nem kisebbedett, az a veszély fenyeget, hogy a nagy ipari vállalat fölszámolni kényszerül. Ilyen viszonyok között léptek elő a mun kások azzal a kívánságukkal, hogy ujabb 20 százalékos nlrágaságí pótlékot adjanak nekik. Kedden reggel küldöttség járult Wimmer Fülöp vezérigazgató elé s előadta neki a munkások kérelmét. A vezérigazgató arra hivatkozott, hogy január óta, amikor már kaptak húszszázalékos drágasági pótlékot, a fizetések is emelkedtek s az üzemi nehézségekkel küzdő gyárra az ujabb 20 százalékos drágasági pótlék igen súlyos terhet róna. A követelést ennélfogva nem teljesítheti. A munkások a nehéz megélhetési viszonyokra hivat-j koztak, amelyek napról-napra rosszabbodnak A vezérigazgató ragaszkodott a kijelentéséhez, A munkások a gyár udvarán gyűltek össze, a kiküldöttek beszámoltak a vezérigazgató válaszáról, ami nagy elégedetlenséget keltett. A zugolódásra Wimmer maga beszédet intézett a munkásokhoz, amelyben a vállalai helyzetét ismertette s a munkásokat mérsékletre intette. Ugy látszott, hogy szavainak van is hatása, később, azonban egy csoport újbóli bemert az irodába s most már követelő és fenyegető hangon ismételte meg a kívánságot Erre Wimmer a rendőrségre telefonált, mire Ferenczy Mátyás rendőrkapitány vezetésével nagyobb karhatalmi készültség ment ki a gyárba, ahol később Tirts őrnagy is megjelent. A rendőrség felszólította a munkásokat, hogy azok, akik dolgozni akarnak, álljanak munkába, akik ezt nem akarják, hagyják el a gyárhelyiséget. A rend erre helyreállt. Wimmer Fülöp a délelőtt folyamán ez ügyben fölkereste a polgármestert s elmondta a gyárban történteket, amelyekhez még ezeket fűzte hozzá: — A munkások januárban kaptak 20 százalékos drágasági pótlékot, ami 410 ezer korona költségtöbbletet okozott a vállalatnak. Januártól mostanig, nem is egy ízben, fölemeltük a munkások fizetését, ugy, hogyha most újból 20 százalékos drágasági pótlékot adna nekik a részvénytársaság, ez 1,100.000 korona költséget okozna, amit a jelenlegi viszonyok között a gyár nem viselhetne el. De a munkások élelmezési segélyt, gyermeksegélyt is kapnak s fizetést természetesen akkor is, amikor az üzem szünetel. Wimmer egyébként azt hiszi, hogy a munka teljesen helyreáll a gyárban. A dél folyamán a munkásszervezetek vezetősége még nem volt pontosan tájékoztatva az eseményről s csak a rendőrségről szerzett értesülései voltak. Bármilyen is azonban a maga részleteiben a kenderfonógyárban történt incidens, annak lényegéről az igazság érdekében, amit hiven szolgálni mindenekfölött való kötelességünk, a következőket kell megjegyeznünk: Kétségtelen, hogy a megélhetési viszonyok ma rendkiyül súlyosak és kiváltképpen olyan családos emberekre, akik látóit fizetésből élnek, a meghatározott, korlegnagyobb megpróbáltatás terhét tetézik. Viszont nem igaz sok munkaadónak az az állítása, hogy a magas munkabérek a főokai a termelés csökkenésének s minden drágaságnak. Az anyagok kevesbedése és folytonos áremelkedése az elsődleges ok, amely a munkabérek javítását szükségessé tette s szükségessé teszi még most is. De másrészről a szervezett munkásságnak meg kell szívlelnie — különösen a mai viszonyok között — Garami Ernő intőszavait, amelyekkel nem egyszer ajánlotta a munkások figyelmébe a mérsékletet. Bérköveteléseikben a dolgozóknak alkalmazkodniok kell a vállalatok teherbíró képességéhez, mert azokat manapság könnyen késztethetik a végleges üzembeszüntetésre. Az ellentétek elhárítására a munkásságnak is törekednie kell, Ami a kendergyárat illeti, emlékezünk, hogy Wimmer vezérigazgató a proletárdiktatúra alatt szóban és írásban azon a véleményen volt, hogy a munkaadóknak is okulniok kell a múltból, nem szabad éhbérekért dolgoztatriiok, a munkásokat jól kell fizetniök és utat kell nyitni számukra a politikai érvényesülésre is. Amennyire mi a kenderfonógyár viszonyairól tájékozódva vagyunk, Wimmer nem áll ma sem ellentétben a diktatúra alatt tett nyilatkozataival, az események tanulságait nemcsak levonta, hanem, a legtöbb munkaadóval szemben, ma is állja és értékesiti. A szegedi vállalatok közül a kendergyár a legjobban fizeti munkásait. S amig nálunk a legtöbb nagyvállalat vezetősége a kényszerű üzem-szünetek alatt a munkások fizetéseit egyszerűen beszünteti, a kenderfonógyárban ezt nem ismerik. S még egyet. A munkásoknak van szakszervezetük. Ha már most béremelési követelésük van s azt a vállalat nem teljesiti, akkor van egy megfontolt tanácsadó fórum: a szakszervezeti vezetőség, amelytől tanácsot kérhetnek a további magatartásra nézve. De az okossággal, a munkásság érdekével, sokszor meggunyolt és kétségbevont méltóságával éles ellentétben áll a fenyegető föllépés, a zavargás, különösen a,mai időkben, amikor egyik legfőbb közös érdek: a nyugalom és a rend. A szegedi kerületi rendőrfőkapitányság. - Dr. Szalay József a miniszteri tanácsos-főkapitány. — (Saját tudósítónktól.) A minisztertanács a belügyminiszter előterjesztésére dr. Szalay József, Szeged város volt főkapitáayát miniszteri tanácsosi rangban kerületi főkapitánnyá nevezte ki. A kinevezés a rendőrség államosításával függ össze, amelyet a kormány már elrendelt. Az államosítás kerületenként történik és dr. Szalay József a Szeged-kerület élére került. A kerületi rendőrfőkapitány egyheti távollét után hétfőn érkezett haza Szegedre. Távolléte alatt a belügyminisztériumban tárgyalt és kerületének megszervezésével foglalkozott. Hazaérkezése után fogadta a szegedi sajtó képviselőit és a rendőrség államosításának kérdéséről, kinevezéséről és megbízatásáról a következőkép nyilatkozott: ' — Az utolsó évtized alatt a legnagyobb intenzivitással nyilatkozott meg a kormányoknak a szándéka, hogy a vidéki városok rendőrségét államosítsák, ugy hogy 1912 ben erről törvényjavaslatot is készítettek. A világ'iáboru elterelte erről a kérdésről a figyelmet, de éppen a háboruokozta rázkódtatások követelték az államosítást. 1918-ban létrejött a Wekerle-féle törvényjavaslat, amelyet azonban nem tárgyalhattak le. De az államosítás elkerülhetetlen. Ezért a képviselőház együtt nemlétében a minisztertanács törvénytpótló szükségrendeletet bocsátott ki a rendőrseg államosítása tárgyában, amelynek az a lényege, hogy ellátja a közbiztonsági rendészet egész körét és gyakorolja az igazgatási rendészetet és a rendőri büntetőbíráskodást. Az ország rendőrfőkapitányi kerületekre oszlik. A pestvidéki, székesfehérvári, szombathelyi és szegedi kerületek vannak ezidőszerint felállítva. Az ezek területén levő városok rendőrsége, valamint a határrendőrség rendelkezési állományba kerül. Erre nézve Szegeden a kijelölt határidő november 15-ike. Ez azért történik, hogy egyrészt az állam rögtönösen rendelkezhessék rendőri szervekkel, másrészt, hogy a rendelkezési állományban levőkből válogassa ki a neki megfelelő tiszti, polgári, biztosi és őrszemélyzetet. Akit az állam át nem vehet, azt szabályszerű elbánásra (továbbalkalmazás, nyugdíjazás, végkielégítés) az illető városának rendelkezésére bocsátja vissza. Az állami rendőrség költségeit teljes egészében az állam viseli, azonban mivel a városok Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete TELEFON 120. Feketesas-utca 19. szám. TELEFON 120 Marhahús: ¡** hatul) Tagoknak: . . 22 korona a . . 24 korona Nem tagoknak: eleje . . 24 korona hátulja . . 26 korona szerelvényeket a másodfokú rendőri biróezidőszerint az állam részéről szubvencióban részesülnek, a költségekel az államköltségvetési év végéig az illető város viseli. Ugyanő tartozik a szükséges helyiségeket, díjmentesen átengedni. Az állami rendőrség körében lendőrhatóságot és a másodfokú ságot, a rendőrség fölött a fegyelmi jogot a kerületi főkapitány gyakorolja. A legfelsőbb felügyelő és ellenőrző hatóság a belügyminiszter. Ugy a tiszti személyzet, mint a legénység szellemi színvonalának emelése céljából állandó iskoláztatásról gondoskodás történik. Az a rendelet, amQly a szegedi rendőrkerület november 15-ikí hatállyal való felállítását elrendelte, november 5-én kelt. A kerületi rendőrkapitányság működési területe egyelőre Pestvármegyének a pestvidéki rendőrkerületbe nem osztott részére, Csongrádvármegyének a Tiszáninneni része, Szeged és Kecskemét, továbbá Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza városokra terjed ki. A kerületi rendőrfőkapitány utasította a városok illetékes törvényhatóságait, hogy a rendelkezési állapot tartama alatt a rendőrségi alkalmazottak sem elő nem léptethetők, sem uj javadalomban nem részesíthetők. A rendelkezési állapot maximuma hat hónap, a végleges szervezést és kinevezést azonban a legrövidebb idő alatt, esetleg néhány hét alatt kívánja megvalósítani. A kinevezéseknél humánusan mérlegelik ugyan a mult érdemeit, de]szigoruan esnek latba azok a képességek, amelyekkel az államrendőrség személyzetének bírnia kell. Szolgálati érdekből úgyszólván minden városban lesznek áthelyezések, azonban minden méltányos körülményt figyelembe vesznek az elhelyezkedésnél. A régi elnevezések megszűnnek. Dr. Szalay kedden átadta dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztosnak és dr. Somogyi Szilveszter polgármesternek az államosításra vonatkozó rendeleteket és kérte a polgármestert, hogy azokat a legközelebbi tanácsülésen tárgyaltassa le; kérte továbbá a tanácsülésre való meghívását, hogy november 15-ikén a szegedi rendőrséget a közigazgatástól függetlenítse és saját hatósága alá helyezze. A kerületi főkapitányságnak külön hivatala lesz, mely egyelőre valószínűleg a törvényszéken fog elhelyeztetni, megielelő tiszti, segéd és felügyelői személyzettel. Mielőtt dr. Szalay József kerületi főkapitánnyá való kinevezése megtörtént, a belügyminiszter meghagyására a polgármesterrel együtt bejelentette az államosítás előkészületére és a kinevezésre vonatkozó tervet a francia városkormányzÓnál, aki azt jóváhagyólag tudomásul vette. A kerületi főkapitány most ismét be fogja jelenteni a kormányzónak, hogy a kinevezés megtörtént és a rendőrség államosítása a megvalósulás stádiumába jutott. üj bizottságot küldtek ki a légszeszgyár áremelési ügyében. (Saját tudósítónktól.) A légszeszgyár áremelési kérelmének megvizsgálására a tanács tudvalevőleg egy szakbizottságot küldött ki, amely hétfőn délután terjesztette elő véleményes jelentését a gáz és a villany egységárának megállapítása tárgyában a polgármester által egybehívott bizottságnak. A jelentés alapján a bizottság javaslatot terjesztett volna a tanács elé. Erre azonban nem került a sor, mert a bizottság ugy határozott, hogy a szakvélemény egyes adatait egy szükebbkörü bizottság felülvizsgálja, illetve kíegésziti és a kiegészített szakvélemény alapján fognak javaslatot tenni a tanácsnak. A bizottság tá gyalásáról, amelyet röviden már ismertettünk, az alábbiakban számolunk be részletesen: Dr. Turóczy Mihály főügyész bejelentette, hogy a légszeszgyár ujabban még egy beadványt intézett a tanácshoz, amelyben a gáz és a villany egységárait a szakbizottság által javasolt áraknál is magasabban kéri megállapitani. A gázgyár azzal éryel, hogy a szakbizottság számos olyan kiadásai tételt nem* vett figyelembe, amelyek a vállalat költségeit emelik. Még abban az esetben is, ha a tanács elfogadná a légszeszgyár által kívánt egységárakat és pedig a gáz köbméterét 350, a világítási áram hektowatját 85 és az ipari áram hektowatját 50 fillérben, még ebben az esetben is mindössze 13.000 korona évi nyeresége maradna a vállalatnak, ami az előre nem látható kiadások fedezésére se volna elegendő. A gázgyár ujabb beadványában a legfontosabb, hogy ezeket a magasabb egységárakat szeptember 22-ikétöl visszamenőleg kéri megállapítani, hogy az októberi számlákat már ezen az alapon állithassa ki. A szakbizottság jelentését Jesch László tanár terjesztette elő, tételenként ismertetve a gyár kiadási és bevételi adatait. A bizottság valósággal megdöbbent a horribilis kiadási tételeken. P szakbizottság két tétel mérséklésével véli elérhetőnek az egységárak alacsonyabb megállapítását : ha leszállítják a munkások és tisztviselők drágasági pótlékát és a város részesedését 300.000 koronáról 100.000 koronára. A gáz és villany egységára között nagy differencia mutatkozik, amit ki kell egyenlíteni, mert különben a fogyasztók a gázt nem veszik igénybe, a gázgyár beszünteti üzemét és az összes költségek a villanytelepet fogják terhelni. A kiegyenlítést ugy keli keresztülvinni, hogy a gáz árát leszállítják, a villanyét pedig felemelik. { A fogyasztóközönség nevében Faur Kornél műszaki tanácsos bírálta a jelentést. Ninc? megelégedve a jelentéssel, mert a szakértők nem tekinthettek be a társaság könyveibe, ams lyeket Budapesten vezetnek. Enélkül pedir megnyugtató véleményt nem lehet mondani. r légszeszgyár a fogyasztóközönség rovásárt könnyelmiien felemelte a tisztviselők és munkások fizetését, a lámpagyujlogatóknak is fényes osztálytanácsosi fizetést adnak. A gáz- és villanytermelés csődjét csak ugy lehet elkerülni, ha a város lemond részesedéséről és a fogyasztók" rovására történő árkedvezményéről. A gáz és a villany árát nem szabad egységesíteni, de egységesíteni kell a világítási és ipari áram árait. Wimmer Fülöp ugyancsak a fogyasztóközönség nevében Írásbeli kifogásait olvasta fel ? jelentésre vonatkozóan. Kifogásolja a bizottsá adatait, amelyeket egy képzelt üzleti évre álli tottak össze. A szakértők egy bizonyos fogyasz-f tási mennyiséget állapítottak meg, ehhez képest állapították meg a szükséges nyers- és segélyanyag szükségletet és ezeknek árát." Ezért kerültek a számításba horribilis adatok. Így például kiszámították, hogy 400 métermázsa olaj kell egy esztendőre, ami lehetetlenség. Más számítási módot kellett volna alkalmazni. A munkabérekhez lehetetlen hozzányúlni. A légszeszgyárnak kollektív szerződése van, amely szerint a gázgyárban a munkabérek alacsonyabbak, mint a többi vállalatokban. Nem leheli tehát ezeket a béreket leszállítani'. Indítványozza egy uj szakbizottság kiküldését. A világítási és az ipari áramot olcsóbban kell megállapítani. Az ellen nincs kifogása, hogy a nagyiparosok