Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-07 / 239. szám

f ) Ára 40 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K félévre .. 48.— K negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fitl. Vasárnapi szám ára 60 f. Szerkesztőség! KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305. Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 239. szám. Péntek, november 7. 8 A jövendő vetése Az iskolák felől furcsa szelek fújdogálnak felénk mostanában, ezen a fanyar és keserves őszön. Az iskolákban eddig neveltek és tanítottak. Hogy miképpen és milyen eredménnyel, azt a világháború tanulságai eléggé megmutatták, erről most talán hallgassunk. De bizonyos I) az, hogy neveltek és tanítottak. Egy jó ideje bizony nem sokat és nem nagyon, mert a háborús és forradalmas vis major akadályozta a I tanerőket, akik gyöngéknek bizonyultak az elemi erőkkel szemben. Nem lehetett fűteni az iskolákat, hiányzott a szén és a fa, mert pedig a diák is ugy van vele, hogy nem csupán igével él, latin és görög meg német igével, , hanem kalóriával is. Ezzel pedig nagyon sok! szor nem tudott szolgálni a felsőbbség. Azonfelül ad maiorem glóriám culturae et humanitatis hosszabb-rövidebb időközökben a lerongyolódott szegedi iskolák javarésze istállóul meg miegymás gyanánt szolgált, már pedig eddig a történelem egész folyamán csupán a betlehemi istállóval történt, högy benne született meg a világ ' világossága. De akkor éppen béke volt és azt az istállót is lakásnak rekvirálták volt. Bizony sokat kellett ötödfelév alatt és után szenvednie a tanügynek és ami nélkül a tanügy a sóhivatalnál is messzebb esnék az élettől, az „fiúságnak, a diákság seregének, ennek a legdrágább emberanyagnak. Ám mégis, megrogyva bár, de törve nem, annyi balszerencse ú az iskolákban, ugy, ahogy, annyit, amennyit neveltek és tanítottak. Szépre, jóra, igazra nevelték az ifjúságot, a maguk módján és némi tudományokra tanították őket, ha ezeknek a tudományoknak nem is igen vették valami nagy hasznát a mai háborús és forradalmas élet lánckereskedelmében és konjunktura versenyében. Azonban ma már kezd a dolgok rendje ugy fejlődni (enyhén rendnek nevezve azt, aminél külömb és egyetemesebb rendetlenség még nem volt ezen a kerek világon), hogy nemsokára se nevelés, se tanitás nem lesz, csak igazolási eljárás, csak 'gyanúper, csak besúgás és kizárás, magyarán v: mondva a szent inkvizíció A "gyerekek fűtetlen termekben várják majd a tudás galambját és helyette a felekezeti viszo; nyaik és a politikai pártállásuk felé fordul majd | az érdeklődő figyelem és ex cathedra fogják némileg fölvilágosítani őket, hogy ki a vivát és ki a legény a mai magyar politika csárdájában, j Nevelni és tanítani? Az iskolából kizárni minden f efemert és aktuálist, ami csak zavarja és megakasztja, sőt lehetetlenné teszi azt a szép összhangot, amely tanitó és tanuló között kell, hogy teljes tökéletesen meglegyen, ha azt akarjuk, hogy az 1 iskolában eredményes és áldásos munka folyjon, valóban nevelés és tanitás, ne pedig kutmérgezés és konkolyhintés ?• Ki az iskolából mindenféle politikával, ki az iskolából mindenféle gyűlölséggel és szeretetlenséggel, az iskola templom, ahol a valódi tudás és emberség evangéliumát hirdetik. De ehhez elsősorban az kell, hogy maguk a nevelők és tanitók hagyjanak fel az egymás ellen folytatott háborúval, hogy ők is kössenek békét, mert ez a háború és forradalom utáni háborúság az ifjúság, a jövő nemzedék bőrére megy, az ő kárukra történik és ezt a kárt nem lehet reparálni semmiféle utólagos igazoló eljárással, Az iskolákat adjuk visőza végre valódi rendeltetésűknek és ne csináljunk megint kaszárnyát belőlük, ahol a gyűlölet és bosszú hadiparancsával hallgattatják el a szív és elme szavát. Elhúzódik a válság megoldása. — Giesswein Nándor és Bethlen István akciója. — (Saját tudósítónktól.) Sir George Clark tárgyalásai tovább húzódnak, mint ahogy várták^ Ugy gondolták, valami döntés lesz már, de ez egyelőre elmaradt. Ebből sokan arra következtetnek, hogy a koncentráció meghiusult. Rossz következtetés. Friedrichnek az a törekvése, hogy egy-két neki tetsző ellenzéki politikus bevonásával kabinetjét kiegészítse és ezzel pártközi kormány látszatát keltse, semmi esetre sem sikerülhet. Ha Friedrich makacskodik, akkor csak a békét hátráltatja az ország nagy kárára. Az ellenzéki pártok továbbra is a koncentrációs kormány alakítását tartják szükségesnek, nemcsak a külső béke, de a belső rend érdekében is, mert a társadalmi békét, az ország nyugalmát csak az összes pártok egyesülésével érhetjük el. Pártatlan kormányzat kell a béke megkötésére, a választások végbevitelére. Giesswein akciója is ezt akarja létrehozni. Giesswein a kiegyenlítésen dolgozik, nemcsak az összes ellenzéki vezérekkel tárgyal, hanem tanácskozni fog a nemzeti keresztény egyesülés vezetőivel is, még pedig elsőbben is Huszár Károllyal'és Haller Istvánnal. Bár a szociáldemokrata-pártot a legélesebb elvi ellentétek választják el a keresztényszocialista-párttól, Giessweinnel könnyen meg fog egyezni. Garami Ernővel már szerdán ^tanácskozott Giesswein Sándor. A kormányhoz Ttözelálló politikusok közül gróf Bethlen István, függetlenül a Clark-féje tárgyalásoktól, szintén akciót indit a pártok egyesítésére. Friedrichék merev magatartása, elzárkózoítsága tehát éppen nem hiúsította meg a koncentráció utján való kibontakozás ügyét. Lovászy Márton, akit legutóbb fogadott Clark, szintén bizalonmal van a válság megoldhatósága iránt. Kijelentette, hogy Clark jóindulattal dolgozik a kibontakozás érdekében, ami nem is maradhat el. Ezt nem akadályozhatja meg a kormány,''amelynek tagjai értekezletet tartottak, a válság gyorsabb megoldása érdekében, de azon az alapon, hogy Friedrich és vele jártjának kizárólagos uralma maradjon meg. Az ellenzéki pártok, Friedrich minden bomlasztó törekvései ellenére, vagy talán éppen e törekvések miatt, most egységesebbek. Hogy a kibontakozás mikorra várható, ezt majdnem az összes budapesti lapok némi pesszimizmussal ítélik meg. A megoldás a legtöbb vélemény szerint egyelőre még várat magára s ezért Clark is tovább marad Budapesten, mint eredetileg tervezte. Osztrák lebélyegzést* pénzzel fizettek szegedi tisztviselőket. - A pénzügyigazgató nyilatkozata. (Saját tudósítónktól.) A tisztviselők illetményeinek kifizetése körül ismét bajok, kellemetlenségek voltak. Bajok, amelyeket éppen azoknak kellene minden elképzelhető módon elhárítani, akiknek leginkább illenék tudni, hogy a munkájukon felül még bizalmi nyilatkozatok gyártására is kihasznált tisztviselőket tisztességes, jó pénzzel meg is kell fizetni. Ámde odafent, ahol a rendeletek különös, kontraverz módon gyártódnak, a tisztviselők megélhetésével nem nagyon gondolnak. Sőt sehogyan sem. Ki törődik ma a hatalmi polcon azzal, hogy a tisztviselők 99 percentje kétségbeeséssel néz a tél elé. Ki törődik azzal, hogy a tisztviselő az egész havi fizetéséért sem képes egy félöl tűzifát szerezni? Ki törődik azzal, hogy a napi jövedelméből egy kiló kenyeret is alig vásárolhat? Most történt, november elsején, hogy a szegedi állampénztárnál a közalkalmazottak illetményeinek fedezésére a „Deutsch-Össtreich" keresztnyomásu ezres bankjegyeket is ki kellett fizetni. Nem olyan sok pénz van az állampénztárban, hogy nagyon lehetne közöttük válogatni, hiszen nemrégen közölte a Délmagyarország, hogy a pénzügyminiszter megszállott területnek tekinti Szegedet és igy nem utalványoz ki semmit a szegedi pénztárnak. Mintha bizony az ország többi része nem volna megszállott terület! A törvényszéki birák 22, a táblabírák 27 darab Ausztriában felülbélyegzett ezerkoronás bankjegyet kaptak. Most már" előállt a helyzet, hogy ezeket az ezerkoronás bankjegyeket a forgalomban 700 koronánál magasabb értékben nem akarják sem a pénzintézetek, sem a keresjj* aT-: li GAMBRINUS-BÜFFÉ Szeged, Feketesas-utca. Keleti-palota, i Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák. n= Világhírű Szent István dupla malátasör. Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. kedők elfogadni, sőt a láncosok még annyit sem adnak értük. A közalkalmazottak igy ezer koronánál 300 korona veszteséget szenvednek. Hogy ez mekkora kár azokra a tisztviselőkre, akiket ilyen bankjegyekkel fizettek ki, azt csak az tudja megérteni, akinek — mint a közalkalmazottak 50 percentjének — ezer korona havi jövedelme is alig van. Érthető tehát, hogy ez az eset is nagy elkeseredést és elégedetlenséget kelt. A hozzánk érkezett panaszok alapján kérdést intéztünk a szegedi pénzügyigazgatóság vezetőjéhez, dr. Sajtos Samu pénzügy igazgatóhoz, aki a következő felvilágosítást adta: , — Arról, hogy az Ausztriában felülbélyegzett és-az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek Magyarországon csak 70 percent értékkel bírnának, tudomásom nincs. Erről a pénzügyminisztériumtól hozzánk semmiféle rendelet nem érkezett. Magánúton én is hallottam már, hogy ilyenirányú börzemanőverek folynak, azonban ez a fentálló rendeleteket nem érinti. Nekünk tehát az ilyen ezerkoronásokat el kell fogadnunk és el kell fogadtatnunk. Panasz hozzám is érkezett és ez alapon a kormánybiztos úrral tárgyaltam is. Mindenesetre az ügy a pénzügyminiszter elé lesz terjesztve. — Arról van-e tudomása pénzügyigazgató urnák, hogy a Máv. igazgatósága távirati rendeletben utasította a szegedi üzletvezetőséget, hogy az ausztriai lebélyegzett bankjSgyek, mint a 100 koronás is, csak 70 percent értékben számolandó el ? — Nincs. Nem is tudom megérteni, hogy a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszter tudomása nélkül ily intézkedést foganatosíthat tott volna. Nekünk pedig határozott tudomásunk van a rendeletről. Igy tehát valószínűleg a kérdéses pénzügyminiszteri rendelet nem érkezett meg Szegedre, mint ahogyan sok rendelet elkésve érkezik ide. Bármint legyen is, a tisztviselők az ily rendelkezésekből vagy helyzetekből kifolyólag kárt nem szenvedhetnek. És ha már megtörtént a kisebb értékű bankjegyek kiadása, vissza kell azokat váltani teljes értékű. Szegeden forgalomba hozható bankjegyekre. Nem nagy nehézségekbe ütközik ez. Ha a tisztviselők nagy nyomorán enyhíteni nem képesek, legalább azon legyenek, hogy a járandóságukat akadályok és veszteségek nélkül kapják meg. Rendelet. A Polgármester kérelmére és a Szövetségkőzi Élelmezési Bízottság javaslatának figyelembevételével a Városkormányzó-tábornok a következőket rendeli el: 1. Szeged város területén fekvő malmok vámgabonáját a város Polgármestere További rendelkezésig igénybeveszi és azt az áruhalmozás megakadályozása céljából a kiskereskedők között felosztja. 2. A gabonát a város az ármegállapitóbizottság által megállapított maximál's áron köteles a malmoknak megfizetni. 3. A tarhonyakészités tilos (utalunk e tárgyban már egy izben kiadott rendelkezésre). 4. A tarhonyakészitők lisztkészletét a város Polgármestere igénybeveheti, ezért tartozik megfizetni az ármegállapitó bizottság által megállapított árat. Az ekként szerzett lisztmennyiséget a város közönsége közt kell szétosztani. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó.