Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-07 / 239. szám

f ) Ára 40 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K félévre .. 48.— K negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fitl. Vasárnapi szám ára 60 f. Szerkesztőség! KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305. Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 239. szám. Péntek, november 7. 8 A jövendő vetése Az iskolák felől furcsa szelek fújdogálnak felénk mostanában, ezen a fanyar és keserves őszön. Az iskolákban eddig neveltek és taní­tottak. Hogy miképpen és milyen eredménnyel, azt a világháború tanulságai eléggé megmutat­ták, erről most talán hallgassunk. De bizonyos I) az, hogy neveltek és tanítottak. Egy jó ideje bizony nem sokat és nem nagyon, mert a há­borús és forradalmas vis major akadályozta a I tanerőket, akik gyöngéknek bizonyultak az elemi erőkkel szemben. Nem lehetett fűteni az iskolákat, hiányzott a szén és a fa, mert pedig a diák is ugy van vele, hogy nem csupán igével él, latin és görög meg német igével, , hanem kalóriával is. Ezzel pedig nagyon sok­! szor nem tudott szolgálni a felsőbbség. Azon­felül ad maiorem glóriám culturae et humanitatis hosszabb-rövidebb időközökben a lerongyolódott szegedi iskolák javarésze istállóul meg miegymás gyanánt szolgált, már pedig eddig a történelem egész folyamán csupán a betlehemi istállóval történt, högy benne született meg a világ ' világossága. De akkor éppen béke volt és azt az istállót is lakásnak rekvirálták volt. Bizony sokat kellett ötödfelév alatt és után szenvednie a tanügynek és ami nélkül a tanügy a só­hivatalnál is messzebb esnék az élettől, az „fiúságnak, a diákság seregének, ennek a leg­drágább emberanyagnak. Ám mégis, meg­rogyva bár, de törve nem, annyi balszerencse ú az iskolákban, ugy, ahogy, annyit, amennyit neveltek és tanítottak. Szépre, jóra, igazra nevelték az ifjúságot, a maguk módján és némi tudományokra tanították őket, ha ezeknek a tudományoknak nem is igen vették valami nagy hasznát a mai háborús és forradalmas élet lánckereskedelmében és konjunktura versenyében. Azonban ma már kezd a dolgok rendje ugy fejlődni (enyhén rendnek nevezve azt, aminél külömb és egye­temesebb rendetlenség még nem volt ezen a kerek világon), hogy nemsokára se nevelés, se tanitás nem lesz, csak igazolási eljárás, csak 'gyanúper, csak besúgás és kizárás, magyarán v: mondva a szent inkvizíció A "gyerekek fűtetlen termekben várják majd a tudás galambját és helyette a felekezeti viszo­; nyaik és a politikai pártállásuk felé fordul majd | az érdeklődő figyelem és ex cathedra fogják némileg fölvilágosítani őket, hogy ki a vivát és ki a legény a mai magyar politika csárdájában, j Nevelni és tanítani? Az iskolából kizárni minden f efemert és aktuálist, ami csak zavarja és meg­akasztja, sőt lehetetlenné teszi azt a szép összhangot, amely tanitó és tanuló között kell, hogy teljes tökéletesen meglegyen, ha azt akarjuk, hogy az 1 iskolában eredményes és áldásos munka foly­jon, valóban nevelés és tanitás, ne pedig kut­mérgezés és konkolyhintés ?• Ki az iskolából mindenféle politikával, ki az iskolából minden­féle gyűlölséggel és szeretetlenséggel, az iskola templom, ahol a valódi tudás és emberség evangéliumát hirdetik. De ehhez elsősorban az kell, hogy maguk a nevelők és tanitók hagyja­nak fel az egymás ellen folytatott háborúval, hogy ők is kössenek békét, mert ez a háború és forradalom utáni háborúság az ifjúság, a jövő nemzedék bőrére megy, az ő kárukra tör­ténik és ezt a kárt nem lehet reparálni semmi­féle utólagos igazoló eljárással, Az iskolákat adjuk visőza végre valódi rendeltetésűknek és ne csináljunk megint kaszárnyát belőlük, ahol a gyűlölet és bosszú hadiparancsával hallgat­tatják el a szív és elme szavát. Elhúzódik a válság megoldása. — Giesswein Nándor és Bethlen István akciója. — (Saját tudósítónktól.) Sir George Clark tár­gyalásai tovább húzódnak, mint ahogy várták^ Ugy gondolták, valami döntés lesz már, de ez egyelőre elmaradt. Ebből sokan arra következ­tetnek, hogy a koncentráció meghiusult. Rossz következtetés. Friedrichnek az a törekvése, hogy egy-két neki tetsző ellenzéki politikus bevonásával kabinetjét kiegészítse és ezzel pártközi kormány látszatát keltse, semmi esetre sem sikerülhet. Ha Friedrich makacskodik, akkor csak a békét hátráltatja az ország nagy kárára. Az ellenzéki pártok továbbra is a koncentrációs kormány alakítását tartják szükségesnek, nem­csak a külső béke, de a belső rend érdekében is, mert a társadalmi békét, az ország nyugal­mát csak az összes pártok egyesülésével ér­hetjük el. Pártatlan kormányzat kell a béke megkötésére, a választások végbevitelére. Giesswein akciója is ezt akarja létrehozni. Giesswein a kiegyenlítésen dolgozik, nemcsak az összes ellenzéki vezérekkel tárgyal, hanem tanácskozni fog a nemzeti keresztény egyesülés vezetőivel is, még pedig elsőbben is Huszár Károllyal'és Haller Istvánnal. Bár a szociál­demokrata-pártot a legélesebb elvi ellentétek választják el a keresztényszocialista-párttól, Giessweinnel könnyen meg fog egyezni. Garami Ernővel már szerdán ^tanácskozott Giesswein Sándor. A kormányhoz Ttözelálló politikusok közül gróf Bethlen István, függetlenül a Clark-féje tárgyalásoktól, szintén akciót indit a pártok egyesítésére. Friedrichék merev magatartása, elzárkózoítsága tehát éppen nem hiúsította meg a koncentráció utján való kibontakozás ügyét. Lovászy Márton, akit legutóbb fogadott Clark, szintén bizalonmal van a válság megoldható­sága iránt. Kijelentette, hogy Clark jóindulattal dolgozik a kibontakozás érdekében, ami nem is maradhat el. Ezt nem akadályozhatja meg a kormány,''amelynek tagjai értekezletet tartottak, a válság gyorsabb megoldása érdekében, de azon az alapon, hogy Friedrich és vele járt­jának kizárólagos uralma maradjon meg. Az ellenzéki pártok, Friedrich minden bom­lasztó törekvései ellenére, vagy talán éppen e törekvések miatt, most egységesebbek. Hogy a kibontakozás mikorra várható, ezt majdnem az összes budapesti lapok némi pesszimizmussal ítélik meg. A megoldás a leg­több vélemény szerint egyelőre még várat ma­gára s ezért Clark is tovább marad Budapesten, mint eredetileg tervezte. Osztrák lebélyegzést* pénzzel fizettek szegedi tisztviselőket. - A pénzügyigazgató nyilatkozata. ­(Saját tudósítónktól.) A tisztviselők illetmé­nyeinek kifizetése körül ismét bajok, kellemet­lenségek voltak. Bajok, amelyeket éppen azok­nak kellene minden elképzelhető módon elhá­rítani, akiknek leginkább illenék tudni, hogy a munkájukon felül még bizalmi nyilatkozatok gyártására is kihasznált tisztviselőket tisztes­séges, jó pénzzel meg is kell fizetni. Ámde odafent, ahol a rendeletek különös, kontraverz módon gyártódnak, a tisztviselők megélhetésé­vel nem nagyon gondolnak. Sőt sehogyan sem. Ki törődik ma a hatalmi polcon azzal, hogy a tisztviselők 99 percentje kétségbeeséssel néz a tél elé. Ki törődik azzal, hogy a tisztviselő az egész havi fizetéséért sem képes egy félöl tűzi­fát szerezni? Ki törődik azzal, hogy a napi jö­vedelméből egy kiló kenyeret is alig vásárolhat? Most történt, november elsején, hogy a sze­gedi állampénztárnál a közalkalmazottak illet­ményeinek fedezésére a „Deutsch-Össtreich" keresztnyomásu ezres bankjegyeket is ki kellett fizetni. Nem olyan sok pénz van az állampénz­tárban, hogy nagyon lehetne közöttük válogatni, hiszen nemrégen közölte a Délmagyarország, hogy a pénzügyminiszter megszállott területnek tekinti Szegedet és igy nem utalványoz ki sem­mit a szegedi pénztárnak. Mintha bizony az ország többi része nem volna megszállott te­rület! A törvényszéki birák 22, a táblabírák 27 darab Ausztriában felülbélyegzett ezerkoronás bankjegyet kaptak. Most már" előállt a helyzet, hogy ezeket az ezerkoronás bankjegyeket a for­galomban 700 koronánál magasabb értékben nem akarják sem a pénzintézetek, sem a keres­jj* aT-: li GAMBRINUS-BÜFFÉ Szeged, Feketesas-utca. Keleti-palota, i Telefon 836. Meleg ételek, reggelik és vacsorák. n= Világhírű Szent István dupla malátasör. Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás. kedők elfogadni, sőt a láncosok még annyit sem adnak értük. A közalkalmazottak igy ezer koronánál 300 korona veszteséget szenvednek. Hogy ez mekkora kár azokra a tisztviselőkre, akiket ilyen bankjegyekkel fizettek ki, azt csak az tudja megérteni, akinek — mint a közalkalma­zottak 50 percentjének — ezer korona havi jö­vedelme is alig van. Érthető tehát, hogy ez az eset is nagy elkeseredést és elégedetlenséget kelt. A hozzánk érkezett panaszok alapján kérdést intéztünk a szegedi pénzügyigazgatóság vezető­jéhez, dr. Sajtos Samu pénzügy igazgatóhoz, aki a következő felvilágosítást adta: , — Arról, hogy az Ausztriában felülbélyegzett és-az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott bankjegyek Magyarországon csak 70 percent értékkel bírnának, tudomásom nincs. Erről a pénzügyminisztériumtól hozzánk semmiféle ren­delet nem érkezett. Magánúton én is hallottam már, hogy ilyenirányú börzemanőverek foly­nak, azonban ez a fentálló rendeleteket nem érinti. Nekünk tehát az ilyen ezerkoronásokat el kell fogadnunk és el kell fogadtatnunk. Panasz hozzám is érkezett és ez alapon a kormánybiztos úrral tárgyaltam is. Mindenesetre az ügy a pénzügyminiszter elé lesz terjesztve. — Arról van-e tudomása pénzügyigazgató urnák, hogy a Máv. igazgatósága távirati ren­deletben utasította a szegedi üzletvezetőséget, hogy az ausztriai lebélyegzett bankjSgyek, mint a 100 koronás is, csak 70 percent érték­ben számolandó el ? — Nincs. Nem is tudom megérteni, hogy a kereskedelmi miniszter a pénzügyminiszter tudomása nélkül ily intézkedést foganatosíthat tott volna. Nekünk pedig határozott tudomásunk van a rendeletről. Igy tehát valószínűleg a kérdéses pénzügyminiszteri rendelet nem érkezett meg Szegedre, mint ahogyan sok rendelet elkésve érkezik ide. Bármint legyen is, a tisztviselők az ily rendelkezésekből vagy helyzetekből kifolyólag kárt nem szenvedhetnek. És ha már meg­történt a kisebb értékű bankjegyek kiadása, vissza kell azokat váltani teljes értékű. Szegeden forgalomba hozható bankjegyekre. Nem nagy nehézségekbe ütközik ez. Ha a tisztviselők nagy nyomorán enyhíteni nem képesek, leg­alább azon legyenek, hogy a járandóságukat akadályok és veszteségek nélkül kapják meg. Rendelet. A Polgármester kérelmére és a Szövetség­kőzi Élelmezési Bízottság javaslatának figye­lembevételével a Városkormányzó-tábornok a következőket rendeli el: 1. Szeged város területén fekvő malmok vámgabonáját a város Polgármestere További rendelkezésig igénybeveszi és azt az áruhal­mozás megakadályozása céljából a kiskeres­kedők között felosztja. 2. A gabonát a város az ármegállapitó­bizottság által megállapított maximál's áron köteles a malmoknak megfizetni. 3. A tarhonyakészités tilos (utalunk e tárgy­ban már egy izben kiadott rendelkezésre). 4. A tarhonyakészitők lisztkészletét a város Polgármestere igénybeveheti, ezért tartozik megfizetni az ármegállapitó bizottság által megállapított árat. Az ekként szerzett liszt­mennyiséget a város közönsége közt kell szétosztani. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom