Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-28 / 257. szám

Ára 60 fillér, Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁJ*!. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám éra 60 fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 257. szám. Péntek, november 28. Parancs. 1. Budapest és Szeged közötti, távíró- és távbeszélőforgalom visszaállítására vonatkozó 1919 [november 20-án kelt rendeletben foglalt határozott tilalom ellenére tegnap ezen két város között kimondottan politikai jellegű telefonbeszélgetések folytak le. Ennek következtében Szeged és Budapest között a telefon használata újból betiltatik és a helyreállított vonal el van vágva. Kizárólag a távbeszélő vonal áll fenn továbbra és sürgős értesítések a cenzúra által történt láttamozás után ezen az uton küldhetők. A cenzúra csakis a rendes sürgönylapokon, vagy ennek megfelelő nagyságú papíron és tentával irott táviratokat fogad el. 2. A törvényszék elnökének, a járásbíróság és a lakásbizottság elnökének kérelmére a tábornok-városkormányzó a következő határozatot hozza: Az 1919 október 28-án kelt 12412. H. számú városkormányzói rendelet 13. pontja hatályát veszti. De Tournadre s. k., tábornok-városkormányzó. Adópolitika. — A hadipyereségadó. — A legsúlyosabb problémák egyike, hogy az állam a világháború okozta óriási kiadásait mely úton-módon fedezze. Minthogy a világháború okozta kiadások — ugy a hadviseléssel járó, mint az államigazgatás zavartalanságának biztosítása végett szükségessé vált kiadások — hihetetlen megnövekedése jórészben éppen a háború következményeként jelentkező konjunktúra eredménye, legkézenfekvőbbnek mutatkozott, hogy e kiadások fedezésére elsősorban azokat a jövedelmeket vegye igénybe az állam, amelyek éppen a háborús konjunktura kihasználásával jöttek létre. A hadi nyereség megadóztatásának ez a körülmény adja adópolitikai és ethikai szempontból is helyes magyarázatát. Másfelől szükségesnek mutatkozik a hadinyereségek megadóztatása abból a szempontból is, hogy ezen adó révén a háború egyik sajnálatos következményét, a papírpénz nagy inflarióját némiképen paralizálni lehessen, akként, hogy a magas adózás utján módjában álljon az áiiamnak a forgalomban levő papírpénz jelentős részét felszívni. Nem minden érdekesség nélkül való itt megjegyezni, hogy a háborút viselt államokon kívül a semleges államok is megadóztatták a világháborúban elért többjövedelmet. Ez utóbbi körülmény mutatja azt a nehézséget, amit a hadinyereség fogalmának meghatározása okoz. A külföldi államokban a hadinyereségek megadóztatása a nyereség, illetőleg jövedelemtöbbletnek, vagy a megnövekedett keresetnek, vagy a vagyonszaporulatnak, vagy ezek kombinációjának alapján történik, mindenkor simulva és támaszkodva az illető államban érvényben levő egyenesadó rendszerhez. Amikor nálunk a hadinyereségek különös megadóztatását hangoztatni és követelni kezdték, a közfelfogás eleinte főképpen azokat a jövedelmeket kívánta magasabb adó alá vonni, amelyek • hadseregszállitásokból, majd később azokat a jövedelmeket, amelyek élelmiszerrel űzött legitim, de főleg illegitim kereskedelemből származtak. Bármennyire tetszetős is ez a felfogás, ugy a külföldi államok példája, mint az a körülmény, hogy a háboruszülíe konjuktura minden termelő és kereskedelmi ágnak jövedelmét, illetőleg nyereségét módfelett emelte, igen helyesen azt az elvet juttatta érvényre nálunk is, hogy a hadinyereségadónak alapja mindaz a jövedelem, vagy nyereségtöbblet, amit a békeévekhez viszonyítva az adóalany a háborús években elért. Igaz ugyan, hogy a többjövedelem, illetőleg nyereség egy bizonyos minimális többlete mentesül a hadinyereségadó alól, igy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az a nyereségtöbblet, amely a saját tőke 5 százalékát meg nem haladja (1916. évi XXIX. t.-c. 6. §.) természetes személyek jövedelemtöbblete 10.000 koronáig (idézett törv. 12. §. hadinyereségadómentes). Mégis a törvény szellemével nem ellenkezett volna, ha a hadinyereségadó alapjának meghatározásánál figyelembe vétetett volna, hogy minden kereskedő, illetve iparos, vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat a békeévekben is egy bizonyos fóku magasabb nyereségre, ilhtve jövedelemre tehet, sőt rendszerint tesz is szert, akár azért, mert nagyobb tőkével dolgozik, akár azért, mert a fejlődő világkonjunktura alól a békeévekben sem vonhatja ki magát senki, akár pedig azért, mert a nyers- és ipartt rmények árai, sőt a munkabérek is évek óta emelkedő irányzatot mutatnak, ami kétségenfelül jövedelemtöbblettel van összekapcsolva. Ami tehát az első pillanatban föltűnik, az a körülmény, hogy az emiitett princípiumot Az Adeverul Románia belügyi helyzetéről és a legközelebbi kormány alakulásáról az alábbiakat mondja: — Alapos tájékoztatás után módunkban van következtetést vonni arra nézve, milyen irányban történik a politikai kibontakozás és hogyan szüntethető meg a jelenlegi krízis. A különböző fantasztikus kombinációkra, amelyek a közeli napokban forgalomba kerültek, nem érdemes kiterjeszkedni. Csaknem bizonyos, hogy a parasztpárt és a nemzeti demokraták pártja (Jorga pártja) nem találják meg a közös együttműködéshez a szükséges megegyezést. Arról sem lehet szó, hogy ezen pártok bármelyike szövetkezzék a Bratianistákkal, akik a jövő parlamentben teljesen és tökéletesen elszigetelve maradnak. Az erdélyi blokk mindezideig egységes. A vezetője Maniu Gyula. Csaknem bizonyos, hogy aZ erdélyiek és a besszarábiák között létrejön a szem előtt tartva, a törvény a normális fejlődés lehetőségét nem méltányolja, hanem az emiitett minimális tételeken kivül minden jövedelem, illetőleg nyereségtöbbletet megadóztat. Hogy e körülmény visszásságát a törvényhozó is érezte, kitűnik abból, hogy az idézett törvény 2. §-a a háborús években keletkezett nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, amelyeknek az első üzleti éve már hadi üzleti évnek tekintendő, a megállapítandó nyereség csak annyiban esik hadinyereségadó alá, amennyiben az a saját tőkéjük 6 százalékát meghaladja. A legfontosabb és egyszersmind a legnehezebb feladatok egyike a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok nyereségtöbbletét megállapitani. Ezenfelül a megállapításnál ezen vállalatok számára, szemben a magánszemélyekkel, a törvény hátrányosabb helyzetet teremt. Az idézett törvény 4. §-a határozza meg ama szempontokat, amelyeknek alapján e kiszámítás történik. E szakasz I. bekezdése egy novumot alkot, amennyiben ugy rendelkezik, hogy nyereség gyanánt az 1875. XXIV. és XXVII. t.-c. értelmében megállapítandó üzleteredmény veendő. Tehát a kivetés alapjául nem elegendő a már egyszer jogérvényben megállapított s talán a közigazgatási bíróság felülbirálatával megállapított üzleteredményt venni, hanem újból megállapítandó és elbírálandó, hogy az egyes tételek levonásához való jog megilleíte-e az adóalanyt. Ez a határozat a vállalatokra nézve minden esetre sérelmes és pedig annál inkább, mivel a természetes személyek jövedelmének megállapításánál a törvény kifejezetten rendelkezik és pedig olyképen, hogy az ilyen tételek elbírálását határozottan eltiltja. (9- § ) Dr. Schulhof Emil. megállapodás s a bukovinaiak is hozzájuk csatlakoznak. Ez a blokk igen erős lesz és semmi jelentőséggel nem bír, ha egyes tagok kiválnak belőle, amire azonban eddig semmi előjel nem mutat. Bármilyen kormány alakul, a tagjai között a csatolt országrészek férfiai erősen képviselve lesznek. A parasztpárt is a legnagyobb valószínűség szerint erős képviseletet nyer az uj kormányban. Ez a kombináció az egyedüli lehetséges s komoly politikai körökben mással nem is foglalkoznak. Az uj kormány lehető elnökéül elsősorban Maniu Gyula neve van forgalomban. Az a nagy zajjal terjesztett híresztelés, mintha az erdélyiek a mostani választások megsemmisítését és uj választások kiírását kívánnák, alaptalan. Ami a liberális pártot ilieti, kényszerülni fog, hogy az adott helgyetbe belenyugodjék, annyival is inkább, mert a csatolt részek blokkjával szemben kisebbségben van. Erdély, Bukovina és Besszarábla képviselőinek egyesülése. — Érdekes uj helyzet Bukarestben. — Veszek minden menynytségbcn = élelmiszereket: zsirl, szalonnát, hasi ott serfést, fiislölt hust, mákot, babot, tarhonyát, vajat, sajtot, íojá^, lisztet, sót stb. vaggonléteiekben is. Csak vámbárcával ellátott árut veszek. KEflDERESI QVőRGV TEiEFON 836 2SS TELEFON 836 Loda: SZEGED. Feketesas-utca 16 (Keleti palota ) Raktár: Feketesas-u. volt Vass-mozi Wagner-palota. Itei ...