Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-27 / 256. szám

ÍS- Ára 60 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség és kiadóhivatal telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám éra 61 fillér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR-SUGÁRUT 1. A nyomda telefonja : 16-34. SZÁM Szeged, 1919 VIII. évfolyam 256. szám. Csütörtök, november 27. A kolozsvári egyetemet Siegedre helyezik. Egyelőre orvosi, jogi és közgazdasági fakultás nyilik meg. — A főispán nyilatkozata. — (Saját tudósítónktól.) Hosszú évekre nyúlik vissza az a nemes versengés, amelyet a régi Magyaiország legszámottevőbb városai a harmadik egyetemért folytattak. A versenyzők között voli Szeged varosa is, amelynek az egyetemért folytatott küzdelme bőséges felajánlásokkal és áldozati Ígéretekkel teljes. A versenyben Debrecen és Pozsoay győztek. Övék lett a harmadik és a negyedik egyetem. Akármilyen fájó volt is, de Szegednek fel kellett hagynia a reménnyel, hogy belátható időn belül egyetemhez jusson. A haboru tragikus következményeként előreláthatóan beálló területi megcsorbuiás most versengés és különösebb küzdelem nélküi Szegednek juttatja az ország második egyetemét, a nagyhírű kolozsvári egyetemet, amelyet már a legközelebbi hetekben áthelyeznek Szegedre. Az egyetem áthelyezésére vonatkozó kormányelhatározásról szerdán délelőtt a következőkben* tájékoztatta dr. Vasek Ernő főispán a sajtó képviselőit: — A kolozsvári egyetemnek Szegedre való áthelyezése a le^ aktuálisabbá vált. Az áthelyezés ügyében közelebbi tárgyalásokat folytattam Haller István közoktatásügyi miniszterrel és gróf Teleki Pállal, aki az egyetem Szegedre helyezését a legkitartóbban szorgalmazza. A miniszter is arra a meggyőződésre jutott, hogy Szegeden lehet a legalkalmasabban elhelyezni a kolozsvári egyetemet és az áthelyezés minden valószínűség szerint egy hónapon belül meg fog történni. A miniszter is arra az álláspontra helyezhelyezkedett, — amit mi az áthelyezés feltételéül kötőttünk ki — hogy Szeged cum iure successionis kapja az egyetemet, vagyis ha Kolozsvár visszakerülni Magyarországhoz, Szeged ebben az esetben is megtartja egyetemét. — Az áthelyezésre vonatkozó előmunkálatokat a icgközelebbi napokban megkezdjük. Már holnap vagy holnapután megalakul egy bizottság, amely az áthelyezés körüli teendőket intézi és végezni fogja. Ez a bizottság fogja eldönteni, "hogy mely helyiségeket fogjuk igénybe venni a tanári és diáklakások céljaira és hogy hol fogiük elhelyezni az egyes fakultásokat. — Az egyetem minden valószínűség szerint a leszámitolóhivatalban nyer ideiglenes elhelyezést és ottrrarad mindaddig, amig az építkezések megkezdődhetnek. Diáklakások céljaira az 'amúgy is üresen álló konviktusokat, tanári lakásoknak pedig a törvényszék és a tábla fölösleges helyiségeit fogják berendezni.. Ehhez természetesen az igazságügyminiszter engedélye kell, de minden bizonnyal megkapjuk. Egyelőbe az orvosi, jogi és közgazdasági fakultás fog megnyilni. Az orvosi fakultáshoz alkalmasan hozzákapcsolhatók Szeged elég modernül felszerelt és berendezett kórházai. A jogi fakultás nem igényel különösebb berendezést, csak megfelelő könyvtárt, a közgazdasági fakultás, amely az első lesz Magyarországon, a kereskedelmi empóriummá kifejlődő Szegeden a legmegfelelőbb elhelyezésre talál. A bölcsészeti fakultást azért nem nyithatjuk meg, mert az rendkívül bonyolult és aprólékos felszerelést igényel, amelyet ma nem igen lehet előteremteni. A románok pedig nem igen adják ki a kolozsvári felszerelést. Igy is számolnunk kell azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az instrumentumok beszerzése és pótlása jár. Ezeket a nehézségeket azonban le fogjuk küzdeni, hogy a szegedi egyetem megfelelhessen hivatásának. Régi vágya teljesül tehát Szegednek. Egyetemet kap, európai hirü tanárokkal. A fejlődés szédületes perspektívája nyilik meg ezzel Szeged városa előtt, amely nemcsak gazdaságforgalmi, hanem kulturális gócpontjává válik majd az országnak. A francia vasutellenőrző bizottság közleményeA Magyar Államvasutak igazgatósága további intézkedésig a Szeged—Budapest, valamint Budapest—Szeged közötti vonatjáratokat vasárnap, szerda és pénteki napokra beszünteti. Ei a megszorítás már f. hó 28 án, pinteken életbe lép. ~ A paprikatermelők — Ellenszegülni is készek (Saját tudósítónktól.) A paprikatermelők, feldolgozók és kereskedők szerdán igen népes nagygyűlést tartottak a városháza közgyűlési termében, amelyen újból tiltakoztak a kormány ismeretes paprikarendelete ellen. A gyűlésen dr. Gerle Imre elnökölt. Dr. Gerle Imre: Többször tartottak már gyűlést a paprikarendelet ügyében, de a mai, amelyen ilyen nagy számmal gyűltek össze, Szeged összes termelőinek határozata lesz. Kéri, hogy szenvedély nélkül tárgyalják a kérdést. Elmondja, hogy öt javaslatot adtak be. Ezeket ismerteti, anélkül, hogy maga állást foglalna. Bármi lesz a határozat, azt az érdekképviseletnek támogatnia kell. Az első javaslat szerint a gyűlés küldöttség utján hozza a minisztérium tudomására, hogy esetleg ellen is áll a rendelet végrehajtásának. (Ugy van!) A javaslat szerint nem áll az, hogy a magánkereskedelem rontja az árakat és a külföldi forgalom hitelét. Ne engedjék be a spanyol paprikát a vámon, akkor nem romlik le az ár. A szegedi paprika hírnevét a szabad kereskedelem teremtette meg. Hagyják a paprikát továbbra is a szabadkereskedelem kezén. (Helyeslés.) Az állam jobban éri el a célját, ha a külföldi vásárló fizeti az államnak az adót. Öt éven át elég volt már a rekvirálásból. A termelő inkább kevesebbet akar nyerni, de a rekvirálástól szabadulni akar. (Élénk helyeslés.) — A második javaslat szerint ma hiányzik a közgyűlés, az a szerv, amelynek utján egy sérelmes kormányrendeletnek ellentállni lehetne. De a nép maga is megnyilatkozhatik a közgyűlés helyett s kimondhatja az ellenállást. — A harmadik (Savanya-féle) javaslat szerint, ha a kormánynál nem lehet célt érni, akkor szervezkedjenek a termelök. A gazdaközönség ne támogassa a kormányt. (Ugy van I) Ne termeljenek paprikát s igy a rendelet megdől. (Igaz! Ugy vanl) — Á negyedik javaslat Szeged különleges helyzetére hivatkozik. Mi minden cikket román vagy jugoszláv területről szerezhetünk csak be. Ezért rekompenzációs cikket kell adnunk. A paprika egyik legfontosabb rekompenzációs árunk. Ha ezt a kormány elveszi tőlünk, akkor ujabb tiltakozása. a paprikarendeletnek. — nem igen lesz miért más cikkeket kapnunk. A javaslat szerint a francia városkormányzóhoz kell folyamodni a kormányrendelet vérehajtása ellen. — A javaslat fölött, mondotta dr. Gerle, nem akarok kritikát gyakorolni, csak ezt is egyszerűen a nagygyűlés elé terjesztem. — Az ötödik javaslat azt ajánlja, hogy a termelők és kikésziiők érdekeinek védelmére alakítsák meg a termelők és kikészitők egyesületét és erre egy bizottságot küldjenek ki. Ezután következtek a felszólalások. Szécsi Istvánné azt fejtegeti, hogy a kormánynak nincs joga elvenni a termelőtől, amit munkája árán termelt. (Általános, zajos helyeslés.) Próbatermelést kellett volna csinálni a kormánynak! (Ugy van, ugy van! igaz.) Csak a termelő tudja, hogy miiyen nagyok a költségek, meg a fáradság! Ne engedjük végrehajtani a rendeletet. (Igaza van!) Katona Mihály a szabad termelés, szabad ipar, szabad kereskedelem mellett beszél. Ez — úgymond — az ország fundamentuma. Ne egy összegyűlt társaság ügynöke vegye ki a hasznot a termelő zsebéből. (Élénk éljenzés.J A rendelet végrehajtása ellen tiltakozik. Vajas József: Ötször volt Budapesten a rendelet ügyében, a gazdaközönség érdekében. Budapesten az újságok megbecsülik a kisgazdát, a szegedi újságok ellenben meggyanúsították, hogy a Hangya részvényese, ő azonban független kisgazda, aki nem adja el a meggyőződését. Budapesten a kormány kiküldötte azt mondta, hogy a spanyol paprika le fogja törni a szegedi árakat s ezért kell a szegedi paprikakereskedelmet monopolizálni. De a spanyol paprika nem veszedelem most, — mint Gerlétől tudja — mert drága. A rekvirálás ellen tiltakozik. Meggyőződése, hogy C5ak akkor épülhet föl ez a szerencsétlen ország, ha olyan egészséges parasztállammá igyeks?ik fejlődni, amilyen Dánia. A szabadforgalom mellett fogial á!lá«t, mert megbízik dr. Gerle szakértelmében, hogy a spanyol paprika nekünk nem árthat. (Éljenzés.) Dr. Tonelli Slndor: A paprika-rendélet a legnagyobb meglepetés volt. Nem is kérdezték Egy vaggon valódi RIZ ABADIE nikofinmentes 2-es és 123 ««hiiHSf ükrm&iu és fekete Club szivarkapapir érkezett a HÉDI SPECIHilTE hygiénikus szivarkahüvely 3-as számúS^iVor^allUVifly főraktárába Szeged. Jókai-ufca II. Telefon 15—20. Eladás nagyban és kicsinyben. Uo /oti 10 1