Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-01 / 235. szám

Vi Ära 60 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁRA: • egész évre 96.— K jl félévre . 48.— K ' negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fül. Vasárnapi számára 60f. Szerkesztőség: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja : 305. Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 235. szám. Szombat, november 1. Mindenszentek. I, - A halottak ünnepe is az élőkért van. kimegyünk a sirok közé, hogy emlékez| zünk. Az élet igazi szépsége az emlékezésben rejlik. A valóság mindig nyers, éles, durva és kíméletlen. A valóságban i, mindig nagy szépséghibák vannak. Élni \ annyi, mint csalódni és a beteljesülés csak arra való, hogy álmainkat és vágyainkat megcsúfolja. A legnagyobb dolgok \ , szemlélői és részesei, éppen az izgalom I lázában, a pillanat mámorában nem látják, nem érzik meg a dolgok valódi I 1 lényegét. Az emlékezet megszépíti a valót, ' az emlékezet elfödözi a rutát, elveszi a tények és arcok nyerseségét, élességét és érdességét. Mindenszentek és halottak ünnepe az ' emlékezés ünnepe, a lélek igazi ünnepe, a léleké, amely a nem ismert tartomány lakóit keresi föl, távoli, rejtelmes csillagokba költözöttekkel társalog az őszben, az elmúlás ködében, a hervadás fényéiben. A kegyelel mécsei nem igen gyúlhatnak föl az idén a sirok ormán, koszorúk éke nem igen virul fölöttük, F de a lelkünk annál inkább csillog az emlékek könnyétől és szivünk annál inkább fonja el nem hervadó virágainak koszorúját azok számára, akiknek köszönhetjük, hogy élünk, mert ők halni tudtak értünk, áldozatul és váltságul adva magukat messze jövendők boldogságáért. Magyar mindenszentek: van-e ennél fájdalmasabb és dicsőségesebb emlékünnep ezen a világon? Magyar vértanuk mártirológiája: van-e ennél gazdagabb és díszesebb könyve más nemzetnek, ennél fönségesebb és busább pantheonja más országnak ? Akik meghaltak, mert idegen zsarnok igájába hajolni nem tudtak, nem akartak. Kont és társai, Hunyadi László, Zrinyi Péter és társai, Bocskai, Bethlen és Rákócziak hajdúi, kurucai, Kossuth honvédéi? Akik 3. népjogokért és szabadságokért mentek a halálba. Dózsa György, Martinovics és társai és a dicsőséges sor végén a legkillömb, Petőfi Sándor, aki már a világszabadságért esik el a harc mezején. Az aradi tizenháromról se feledkezzünk el. És azok, akiket idegen érdekekért kényszeritettek a hősi halálba, a reménytelen és kilátástalan küzdelembe, a világ legszörnyűbb és legkegyetlenebb poklába, az ptödféléves háború sarába és porába, nyomorába és szenvedésébe, a legszomorúbb és legfájóbb mártírhalálba. t > A sirok, amelyek északon és délen, keleten és nyugaton magyar fiuk fölött domborulnak, egy nép tragédiáját hirdetik korhadt fakeresztjeikkel, süppedt hantjaikkal. Egy temető lett a világ éveken f! keresztül, egy halottak napja az életünk V hosszú időkön át és ebben a temetőben ;a magyarságnak van legtöbb és legdrágább halottja és ez a hosszú, hosszú '.íalottak napja majdnem az örök elmúlás éjszakáját, az örök enyészet ködét boritotta reánk. És akkor jött a forradalom és fegyveres autóinak, virágos társzekereinek dübörgését is túlharsogta a hang, mely a lelkek mélyéből tört elő, amely a magyar forradalomnak pacifista szinét adta; békét, békét, békét, az egész világgal, hogy végül megbékülhessünk az élettel, önmagunkkal. Mikor az őszi rózsák fölrepültek a katonasipkákra és csákókra, a frontokon még vonaglott, vergődött, döglődött és nem akart kimúlni a modern apokalipszis sárkánya, a Háború. Az 1918-iki msgyar forradalom néhány nap álatt levágta ennek a sárkánynak mindegyik fejét. Ez volt az első vivmánya a forradalomnak és ez az első vivmánya maga olyan nagy, olyan dicső és olyan fontos volt, hogy ezért magáért is meg kellett indítani. Őszintén szólva: meg kellett indulnia. Hiszen nem emberek csinálták, de a történelem igazságtevése. A magyar mindenszentek, az ötödféléves háború halottjai, vértanúi kikeltek névtelen és jeltelen sírjaik mélyéről és vétót kiáltottak az oktalan és céltalan öldöklésnek. Az őszi rózsák tiltakoztak, hogy uj, fiatal áldozatok sirjai nőjenek a végtelenségig. Minden szentek nevében végét kellett vetni a háborús őrületnek. Emlékezzünk és ne feledjünk! Szegedről küldöttség megy Sir George Clarkhez, {¡Saját tudósítónktól) Megbízható forrásból nyert értesülésem szerint a legközelebbi napokban, valószínűleg szonbaton Szegedről küldöttség megy Budapestre Sir George Clarkhez, az anta íthatalmak magyarországi teljhatalmú meg-: bízottjához. A küldöttség összetétele arra enged következtetni, hogy a deputáció Friedrich István és az általa képviselt irányzat érdekeben megy az antant-megbizotthoz, akinek kezében a magyar politikai élet összes szálai ezidőszerint összefutnak. Kérdést intéztem eg/ ismert szegedi politikushoz, a Friedrich-irányzat egyik exponált hivéhez, akit a küldöttség vezetőjéül is emlegettek, mi igaz a küldöttségjárás hiréb31. Ezt a diplomatikus válaszi adta : — Amennyiben rólam van szó, nem igaz. Tehát a küldöttség szombaton utazik. Magyarország térképe a békekonferencia előtt. (Saját tudósítónktól.) A háború al itt • vált barátunkká a térkép. A leghanyagabb diák, a vásott iskolakerülö, a tudatlan napszámos, a tudást lenéző korlátolt kispolgár mind bújta a térképet, mind geográfus lett. Mind tudta, merre folyik a Marne, az Isonzo, hol kell a mappán keresni Doberdot s Antwerpen, Verdun, Varsó csak tán a szomszédságban voltak s száz meg száz kis, soha nein hallott buta, sötét, istentől eldugott faluja széles Európának olyan ismert név volt, mint most a szomszéd kisközség. Az az érdeklődés, amivel vesztett vagy nyert csatáknak egy-egy uj helyérevetette magát a mindenkiben fölébredt geográfus, már valóságos falánksága volt az izgatott kíváncsiságnak. S a térkép még mindig nagyon érdekel, de nekünk szomorú most az érdekessége. Azt ta'álgaljuk róla, hogy elvesztünk-e csakugyan mindent, amit idegen hatalmak szállottak meg, vagy hogy van-e még valami remény visszaszereznünk az elvett földünknek legalább egy részét. Most is barátunk a térkép s azt szeretnők, ha védelmezőnk lehetne. Egyszer s most már talán nem is sokára, mégis tárgyalni fognak velünk a békéről. Legyőzöttek vagyunk, nagyon sokat a tárgyalástól nem várhatunk. De remélnünk lehet, " hogy a magyar föld térképének szembeötlő igazságait a békekonferencián is respektálni fogják. A Magyar Földrajzi Intézet egyenesen ezzel a céllal készítette el Magyarország uj, nagyalakú térképét, amelynek egy példányát Szegedre is megküldték a városi mérnöki hivatalba. Kogulowitz Manó és Bátky Zsigmond a térkép tewezői. A békekonferencia elé akarják terjeszteni ezt a mappát, amelyen minden egyes község lélekszámát és népfajbeli összetételét s a lakosság tényleges letelepülőhelyeit, még a nagyobb majorokat, különálló ipartelepeket is föltüntették a valóságnak megfelelő adatokkal, az 1910. népszámlálás, a Központi Statisztikai Hivatal kiadmánya alapján. Lelkiismeretes munka ez, semmi ferdítés sincs benne. Világosan rámutat arra, hogy a városok lakossága általában 60 százalékban magyar, olyan vidékeken is, amelyeken más nemzetiség van többségben. Megmutatja, hogy tiszta magyar vidékek is vannak olyan megszállás alalí, amely állandóságra törekszik, hogy például a szomszédos Hódmezővásárhelyen és egész környékén nincsen idegen nemzetiség, hogy Csongrádmegye maroknyi kivétellel magyar. Ezen a térképen van célzatosság, de az igazság célzatossága, amit, bizhatunk benne, nem fognak figyelmen kívül hagyni A térképből a legvilágosabban kitetszik, hogy a Tisza nem nemzetiségi határ, mert rajta messze földön tul is többségben van a magyarság. Hogy igazunk ném fog elhomályosulni, arra már bizonyság is van. A magyar lakosságú Muraközből, Baranyából és Pécsről kivonulnak a szerbek. Az erről közölt első hírt még megerősítette a szerbeknek az a kívánsága, hogy a pécsi bányák kitermelésének jogát adja nekik a békekonferencia. Ha Baranyát Jugoszláviához csatolnák, ha igy Pécs város és környéke is a szerbeké maradna, akkor ezt a jogot nem kellene külön kérniök. Bízzunk a térkép igazságaiban 1 Szegeden járt Tisza István egyik merénylője? Két fiatalember szenzációs feljelentést tett a szegedi rendőrségen. Elmondották, hogy gróf Tisza István gyilkosa nemrég Szegeden járt, névszeíint ismerik és beszéltek a merénylő sógorával, Steinitz Sándor szegedi lakossal, aki elmondotta nekik a gyilkosság részleteit. A fiatalembereket dr. Papp Menyhért rendőrkapitány hallgatta ki, szembesítette őket Steinitz Sándorral, aki mindenben megerősítette állításukat. Papp rendőrkapitány jegyzőkönyvet vett fel a vailomásukról és a jegyzőkönyvet külön futárral küldte fel a belügyminiszterhez. Eszerint gróf Tisza Istvánra Gärtner Marcell vegyészmérnök, tartalékos főhadnagy tette az első lövést. Steinitz Sándor elmondotta a csendőrségen, hogy sógora tényleg kijelentette előtte, felesége és anyósa előtt, hogy ő főtte az első golyót Tisza Istvánba és a gyilkosság; részleteit is közölte velük. Ő m.-nt legdőszöifTisza István dolgozószobájába. Utánna jötíek a többiek. Tisza az Íróasztalánál ült és néhány percnyi izgatott párbeszéd folyt le közöttük. A szóváltás közben Gärtner célbavette Tiszát és közvetlen közelből rálőtt. A lövés talált. Aüután társai is rálőttek Tiszára. Gärtner Budapesten lakik anyósánál, özv. Steinitz Jakabnénál az Izabella-utca 41. számú házban. Legutóbb a budapesti román útlevélosztályban, dolgozott. A mult héten Szegeden volt és héifőn utazott vissza Budapestre. Szegedi rokonainak azt mondotta, hogy Bécsen kérésziül Párisba utazik. A rendőrség megszerezte Gärtner személyleirását és megküldte a belügyminiszternek. A személyleírás szerint a mérnök két méter magas, rövid barna hajú, nyírott barna bajuszu, szikár, csontos, kissé beesett arcú, elegánsan öltözködik és erősen költekezik. Órák és ékszerek részletfizetésre! Elsőrendű nagy javítóműhely! = (A Bj^uswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű szakmunkása.) Irifi József 287 mű órás és ékszerész Üܧ Dugonics-tér II. szám. == Törött aranyat a legtia » abb árban vesz.