Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-15 / 220. szám

Ara 40 filléi Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja i 305. Szeged, 1919 ELŐFIZETÉSI ÁRA: sgéisz évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egyea szám éra 40. fillér. Kiadóhivatal: SZEGED. KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. VIII. évfolyam 220, szám. Szerda, október 15. Férfias beszéd. Vázsonyi Vilmos nagy beszédet mondott Budapesten, amelyben a liberális magyar polgárságot mintegy fegyverbe szólította a nemzet élete ellen töiő reakció ellen. Ez a beszéd valóban nagy beszéd volt. Szerintünk egyenesen történeti jelentőségű. Volt ellenségei és uj barátai egyaránt méltán tapsolhattak neki. Vázsonyi Vilmos föllépése az első igazán és egészen férfias, bátor, őszinte, minden kertelés és óvatosság nélküli megnyilatkozás volt hosszú idők óta a magyar közéletben. Mintha nem is csak maga Vázsonyi beszélt volna, aki személy szerint is kiváló és harcban edzett dcbatter. ötletes és temperamentumos szónok, de mintha a testet öltött magyar polgári liberalizmus hangja dörögte volna oda a maga elszánt és rendületlen nementóját a nemzet nevében és a rteínzet kárára hatalmaskodó reakcióé áramlatnak. Ezt, a hangot meg kell hallania a Sötétség lovagjainak benn és a pártviszályokban elvérezni készülő Magyarország sorsát figyelő idegeneknek künn. Vázsonyi beszéde igazi politikai tett erejével kell, hogy ^sson, világosságot derítve a kaoszra "~es megmutatva az utat, amelyen el kell végre indulnia mindenkinek, a felelősség teljes tudatában., aki meg akarja menteni a végső pusztulástól ezt a külső, belső bajokban vergődő, szerencsétlen kis országot és jobb sorsra érdemes szegény, reménye •fogytán elcsüggedt népét. És inég valamit jelent ezt a beszéd. Az általános és hatalmas tetszés zaja, amely arra a kijelentésére támad, amelyben az októberi forradalom vívmányainak megvédését, ha kell fegyverrel is, minden becsületes liberális és demokrata érzésű magyar polgár jogának és kötelességének tekinti, valósággal élő visszhang azokra az eddig burkolt, ma már nyilt támadásokra, melyek minden eszközei és minden áron diszkreditálni akarják a magyarság dicsőséges és egyetemes forradalmának igazságát, komolyságát ég jelentőségét. Nem, nem, soha, mondottuk e lap élén kereken és több izben, valahányszor ennek veszélye fennforogni látszott, a magyarság nem engedheti veszni» ©bek harmincadjára julni ezeket a vívmányokat, ameíyek számára a jöyő ss$badsóg; haladás és megmaradás lehetőségéig modern nyugati államok európai közösségbe való bekapcsolódás jsJentik. és amelyek rtéikül ismét visssfasüllyedne <xi alig lefázoti középkor porába és ködébe. Az októberi forradalom ténye a független Magyarország proklamálását jelenti, a Habsburg-ház igájának lerázását, elszakadást Ausztriától és Kossuth Lajos világtörténeti politikai koncepciója megalkotásának a kezdetét. Históriai szükségességet jelent az októberi foira¿aloni ténye, olyan adottságot, amelyet visszacsinálni akarni a magyarság életveszélye, a nemzeti lélek halálos megSebzése nélkül többé már nem lehet. A világ még nem látott olyan forradalmat, amely a történelem szekerét visszafelé fordította volna és Vázsonyi beszédének, tündöklő villámai éppen azok felé sújtanak kérlelhetetlen igazsággal és erővel, akik éppen azon fáradoznak jobb ügyhöz nié'ltó buzgalommal és kitartással, hogy ezt a szekeret visszafordítsák a kátyúba, vagy belefordítsák a mult feneketlen örvényébe, hogy onnan soha többé napfényre vonni ne lehessen. Ma, amikor akadnak olyan végletesen ostoba, vágy gonosz kísérletezők, akik a Nemzeti Tanácsot is lakoltatni akarják az októberi forradalom „bűnéért", Vázsonyi férfiasan nyílt tenorja keli, hogy zengő visszhangra találjon minden liberális és minden demokrata magyar lelkében, jgolgár és munkás kel hogy érezze, mélyen és erősen: itt most az egész nép jövőjéről van szó, amelyet a reakció bölcsőjében akar megfojtani. ff; politikai pártok szervezkedése. - h Nemzeti Demokrata Polgárpárt újraalakulása. Az országos kisgazdapárt nagygyűlése. - Verekedés a köztársasági párt gyűlésén. (Saját tudósUónktól.) Szombaton és vasárnap az országos politikai pártokban nagy elevenséggél indult meg a" szervezkedés. Budapesti, lápok tudósításai szerint az elevenség a köztársasági párt szervezkedő gyűlésén verekedéssé fajult, ami egyik szomorú bizonysága egyensulyozotfcságra olyan nehezen helyezkedő mostani pártéletünknek. Szombaton délután egy nagygyűlésen kimondották a Demokrata-pártnak és a Nemzeti Szabadelvű-pártnak egyesülését Nemzeti Demokrata Polgárpárt néven. A gyűlésen Bárczy István elnökölt és Vázsonyi Vilmos mondott nagy beszédet. Kijelentette, hogy a proletár diktatúra tébolya után nem az' a józanság, hogy újra osztályuralmat hirdetnek és a gyű lölködés krátereit nyitják meg. Minden felfogásnak egyesülni kell a munkában és a magyar haza szeretetében. Akik az orosz ochránáí akarják meghonosítani, azok vegyék tudomásul, hogy nem engedjük, hogy Istennek és a vallásnak nevében az egyik ember megszégyenüljön és háttérbe szoruljon. Ugrón Gábor azt han goztatta, hogy a két párt azért egyesült, hogy az erők egyesítésével dolgozzék az ország újra építésén. Arra kell törekedni;, hogy a nemzetgyűlés megválasztásáig minden párt képviselve legyen a kormányban. Varjassy volt szegedi miniszter beszéde után kimondták az egyesülést és megválasztották a szervező-bizottságot. ' '*' < llllfP®' Vasarnap Kaposvárott nagygyűlést tartott az az országos kisgazda és földmivespárt, amelyen somogymegyei, zalai; baranyai, veszprémi, fehér-, mi: meg. Részi vett, a nagygyűlésen H 3mó István, a fö^azdáfc regi. ígazi vezére, aki előzően Siófokon folytatott beható tárgyaitokat. Nagyatádi Szabó István közel bárom ójás boezétiet tartott. Azt hitte, — úgymond — hogy a lezajlott borzalmas id&k után észretérnek az emberek és a régi pártosködás a megértésnek, a vállvetett munkának ád helyet, Azt látjuk azonban, hogy tovább tombol a gyűlölet, a széthúzás, ami a mai viszonyok közt végromlásba vezeti &z országol Össze kell fogni az egésí. lakosságnak az ország megmentésére. Friedrich kormányából azért vált'ki, mert ő a miniszteri tárca kedvéért nem akarta a földieform kérdésében cserbenhagyni a pártját. Minthogy azonban Friedríchék itdják hogy a kisgazdák nélkül nem íéhet kormányozni, csináltak a budapesti nagybirtokosok egy kisgazdapártot és szereztek hozzá egy másik Szabó Istvánt. A földreform kérdésében álláspontja a régi. Nem akarja a- nagybirtokosokat tönkretenni, de a kisgazdáknak földhöz kell httniok. Küllnös, hogy azok a főurak, akik most a zsidót irtják, birtokaikat nem kisgazdáknak, hanem jazdag zsidóbérlőknek adják béíbe. Szükségesnek taitja, hogy az ország érdekében az államfő szerepét betöltő kormányzót válasszanak a párlök. Erre a szerepre csak olyan egyén alkalmas, aki nem politizált, nem politizál és nem járatta le magát. A gyűlés erre vonatkozólag határozatot fogadott el, amelyet az antanthoz juttatnak. Vasárnap délután az Országos Köztársasági Párt nagygyűlést hirdetett Budapesten a Vigadóban. A teremben az Ébredő Magyarok zajos botrányt provokáltak, ugy hogy Nagy György elnök a gyűlést meg se tudta nyitni. A 'köztársasági párt emberei kivonultak, a teremben csak a keresztényszocialista- „ébredő magyarok" és s -oeiékfrookratlk maradtak. Komoly tettlegességre került a sor. A két párt emberei széliekkel, botokkal, korödcscsal verték egymást. Majd kint az utcán is folytatták a verekedést. Végre román katonaság érkezése vetett véget a kavarodásnak.