Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-14 / 219. szám

4 DELMAGYARORSZAÖ Szeged, 1919 október 15. gyűlés többségéből alakítandó törvényes, parlamentáris kormány következhessék. Beszélt ezután a királypárti mozgalomról,, — Nem vagyok, mondotta, teljesen informálva a mozgalomról, de láttam Budapesten a plakatokat s tudom, hogy Szegeden a, egyik kaszárnyában is É van a plakát ragasztva. A mozgalomnak" miridenesetie szabad tete van,4 azt neá lehet'korlátozni. A nemzetgyűlés fogja meghatározni, hogy. köztársság, vagy királyság legyen-e az ország -államformája. • Majd azt niondoíía: . — Magyarország fél a köztársaságtól,'" meri tart a demagógja uralomrajutásától., - A Habsforradalmi ifjúság. burgokra azonban nem gondol az ország. A 18 október 23-án a műegyetem egész hallgatósága összegyűlt az aulában. Az .ifjúság lelkét megcsapta a forradalom, a szabadság, a béke! mámorító lehelleíe. Tüzésvérü, fiatal szónokok varázslatos igéket hirdettek — vonuljunk a «irály elé, követeljük a békét, a szabadságot. Mintha egy pillanatra a tudományok komor épületének falait a megrészegítő fölszabadulás' vonta volna be csillogó aranypalástjávál. pedig csak az őszi nap bujt ki fel hői . mögül. — Men| JB|_o. H jünk Károlyihoz! Egetverő éljen-riadal ázenteelvesztdték . s taiajf" .Magyar-. k »tette az indítványt, eltűntek. a tisztiuniformisba. öltözött hallgafók 'és' egyenkint. 'jöttek vissza civilben, rövid felöltőkben és beálltak az egyetem kapui elölt.az,önmagától négyes sorokba fejlődött, indulásrakész csapatba, sugárzó arccal, villámló szemekkel, lelkesedve. Várták az indulást — nem a frontra, a. halálba — hanem a „béke", az „"élet" felé. Beszélt Károlyi békéről, jogókről, életről. Fényes László „Az Est" szerkesztőségének erkélyéről üdvözölte a forradalom előérzetétől megihletett • Habsburgok oíszáföh. ' A keresztény nemzeti párt igenis a Habsburgokra gondol s a keresztényszocialista Friedrich miniszterelnök igen jó viszonyban van József főherceggel. —" A Friedrich-kormány szilárdan áll- — — folytatta a főispán. Ha nem is jogszerű alápon álló, de tényleges kormány. Hogy sokkal többen vannak mellette, mint ellene, azt a főispán szerint bizonyítja kéthónapos uralma s a liberális blokk tehetet lensége. Ami a kéthónapos uralom biz illeti, hát köztudomás szerint sok kormány ült már sokkal tovább is Magyarország nyakán anélkül, hogy a nép többsége mellette lett volna. Ami a liberális blokk tehetetlenségét iHeti, a: másik blokk sem ktilömb, mert még mindjg nem jött létre. V * — A Friedrich kjpripány legfontosabb teendője, mondotta ¡tovább a kormánybiztos1-főispán, a legfontosabb folyóügyek intézése és a választáspk megejíése. A választások eredményéhez képest változni, vagy átalakulni fog a kormány, az azonban bizonyos, hogy a választások után koalíciós kormány többé nem jöhet. A szocialisták, akik tönkretették az országot) többé nem vehetnek részt a kormányzásban. , Ez természetesen szintén a főispán pártvéleménye. Elég talán Ausztriára mutatni, ahol a keresztényszocialistáknak osztozkodniok keli á kormányzásban a szociáldemokratákkal s elég talán rámutatni arra, hogy mivel ma a szociáldemokrácia számottevő része az európai politikai pártoknak, a legtöbb európai államban résztvesz a párt a kormányzásban. Beszélt ezután a főispán arról, hogy a szociális gondolatnak minden párt programjában szerepelnie kell s csak akkor lehet küíömbség, hogy egyik párt szociális törekvései radikálisabbak" $ riiásiké kevésbé radikálisak. De a szociáldemokrata-pártot — mondotta — mint politikai pártot Magyarország többi nem ismerheti el. Magyarország nem tűrhet , meg kormányzatában ólyan frakciót, amely a nemzetköziség alapján áll. \ Ez természetesen szintén a főispán és a keresztényszocialista-párt véleménye. A választásokról beszélve, kívánatosnak tartja azok tisitaságát és azoknak a nyugati államok részéről való ellenőrzését, amiben minden párt egyetért. A fontos nézeteltérés csupán abban van, hogy milyen, hielyik kormány vezesse a választásokat. , . rr A választások tiszta megejtése céljából talán kívánatos ,is volna egy koncentrációi kabinet, mondotta a főispán. Ezután beszólt a főispán a dunántuli pogromról, amely természetesen szerinte nem volt és a fehér terrom ¡, ami szerinte nincs. ^z ország régóta a nyugalom állapotában' lenne, amint mondotta, ha nem szitának a feler kezeti és á pártpolitikai egyenetlenségét. í Ebben egyetértünk. Csak abban térünk el, hogy --kik az egyenetlenség szitói, például a szegedi ¿zervezkedő „gyűléseken is. Irta : Magyar László, •••••••••I ifjúságot. Jászinak, Hock Jánosnak kitartásra buzdító, szavai lángraizonyságtételét lobbantották a fiatal sziveket. , És terjedt a tűz föltartóztathatatlanul. Elsöpörte az évszázadok óta lerakódott, szennyet, , büht, reményt, enyhülést hozott mindenkinek. Az egyetemi hajlgaiok-voltak a legkitartóbb b'ivei' az ..eszmének'', hiszen természetes is. Náluk van meg a lelkesedés, az idealizmus, hjszen a Iföjjös sor?., a ,közös élet „majdnem" egyenlővé teszi valamennyieket Az. egyetemi, műegyetemi és főiskolai .egyesületek szövetkeznek, , eggyé" olvadnak, egy céljuk vaa Ki is adják programjukat november havának elején. Legyen szabad az akkori program egy-két s^p pontját most, ebben az időben felújítani. Itt fekszik előttem összegyűrve, talán a forradalom Ilevétől reszkető kéz gyürése látszik még rajta ... Egyetemi, műegyetemi, és főiskolaiPolgártársak! A forradalom Isikének, dehellete az ifjúsági élet. feleit sem vonulhat el, nyomtalanul... Óvakodnunk kell-... a széthúzást szító hazugságoktól, a szépen hangzó, de semmitmondó jelszavaktól. .. Félretéve a multak reminiscencíájí, a pártpskódás, a faji, felekezeti és osztálygytflölet szellemiét... hem, azt keressük, hogy mi „választ szét", hanem azi, hogy mi' .egyesíthet bennünket... Elpusztulunk, ha nem leszünk, méltók a riagy idők nagy szelleméhez es liem,egVegiilünk mindnyáján a „Magyar Népközfarsás|g| megmentésének és megs,ziiárditá-. sának íeíjségijg gpndoiatábaíi. >. Az ifjúságnak nem az a hivatása, hogy beleyetődjék a napi pciitiHa: tusakodásaiba; az ifjúság nem emelkedhetik' és nem süíyedhet a patikai- pártok konjunktúráival. Az ifjúságnak csak egyetlen célja lehet: .komoly igyekezet ei készülni a jövőre és erős akarattal dolgozni a jövőért... Az egyetemi, műegyetemi és főiskolai egyesületek tehát nem csatlakozhatnak a politikai pártok kohorsaiba. .. . . . ... Akarjuk tehát: .., ; 1. A Magyar Népköztársaság negszilárdulását és teljes alkotmányos kiépítését. 2. A törvényes rend és nyugalom biztosítását; a terror és az anarchia elnyomását. 3. Az ország teljes demokratizálását és hogy az ország területén élő nemzetiségek a honi határokon belül is megtalálják azt a szerető hazát, melyben; szabadqn érvényesíthetik faji sajátságaik által, determinált nemzetiségi, kultur és szociális törekvéseiket. • vCt. Polgártársak ! íme a programunk 1 Egye- , süljetek zászlónk alá; mely diadalra viszi s a magyar ifjúságnak s vele az egész nemzetit®sadalprpnak egy hazugságoktól, j&csinyapiségek-.; tői és rosszakaraltól mentes boldogabb jövőt teremt. Budapest, 1918 november havában. Bethlen Gábor-Kör; Egyetemi Kör; Ev. DiákSzövetség ; Kálvin János-Kör; Müégvetemi Segitő-Egy.; Orsz. SzéchenykSzövetség: Orvos Segítő-Egylet; Szt Imre-Kör; Szt Margit-Kör... Milyen gyönyörű, mily fen emberi gondolatokkal van tele ez a program, áthatva az ifjúság önkeníelen, hamisítatlan liberalizmusával. Szinte elfelejti az ember á Mát. ha belemélyed az olvasásába 1 Szinte viss7aképzeli magát a múltba, a forradalom hangulatiba, az őszi rózsák közé... Es ha szétoszlönak az illúziók, ha szétnézünk a jelenben, eltűnnek az őszi rózsák, őlf«kuiaak a kipirult: arcok ;gvítfö!et, bosszú ül az előbb még testvériesen mosolygó, szent eszmékért való lelkesedéstől áthatott arcokon. »Az egyetem kapui az utóbbi időkben előfordult botrányos esetek miatt zárva vannak". A műegyetem történelmi nevezetességű aulájaban csend van. hideg van. Mintha az élettelen oszlopok is restelnék magukat azok láttán, aráik közöttük történtek. Azok, akik itt hirdették a legszentebb eszméket, „a pártoskodás, a fáji; felekezeti éá osztálygyülölet szellemének" 'etiprását, itt ugyanezen a helyen, ugyanazon oszlopok'között nem egészen egy év elmultával, megtagadva, sárba tiporva mindent, amit ákkor szentnek hirdettek, a XX. század legszégyenletesebb tetteit, izgatásait viszik, véghez és ami a legnagyobb bün, meggátolják a komolyan dolgozni akarókat munkájuk folytatásában. A zavartalanul tanulni akaró, a jövőért küzdő ifjúság nevében követeüük, hogy azokat, akiknek önző, elvakult, átkos tettei miatt ezek az állapotok bekövetkeztek, az egyeztetnek és főiskolák törvényerővel biró fegyelmi szabályzata értelmében a legszigorúbban Süntessék meg és űzzék el őket kíméletlenül onnan, ahol átkos működésükkel, fékevesztett szenvedélyükkel megakadályozták a haladást, a jövőért való munkát ! Es ha ezt nem teszik meg azok, akiknek hatalmukban van megtenni, viseljék majd a felelősséget á következményekért. Mert népi hisszük, mert emberileg el! nem kép zelhető, hogy lehessen ott értékkel biró munkát produkálni, ahol egy-két elvakult ember állandó izgatásával a munka, a tanulás helyett, a civódást, az üldözést, a verekedéseket honosítja meg. Ahol felekezeti, faji üldözések vannak és ahol ezeket a „hatalom" megtűri, ha nem is támogatja, ott nincs többé a tudományok temploma, ott fékevesztett lelkek vad dorbézoló csárdája lesz és ahóva józan ember rtem teszi be a lábát többé. M AGY. TUD. v S21NÍÍÁZ. TELEFON 872. Hedden, október 14-én. atf Hz olasz kinematográfia — —•—o tökéletes alkotása! o a i a csodás olasz művésznő uj szerepe, .••.ív. [>, ujjiü ¿'T '[•. í' í|S ••••ÉÉÉNkMÉIlB HHÉMÉHÉÉBÉ 'wS't&t'r&Pi , . , Dráma 5 felv^ásbari. PQadásQk,5, 7. és V, 9 ginkor 1

Kétszobá s, erkélyes, m^soaerneieti " jäkäsomät,; téliesen ui í>iítorral (háfósiok mai , vijágos. 2 mm teljesén uj bútorral (há , , * 52« személy 3 rézágy) 13.000 átadom, tüdafeálilm SCHILLINGEK üvegkereskedésében, Feketesas-utca 12, sz, alatt I i-iiíi.i'f'.S'Br jijKv itsÄai w^iï ^pi1 MMÉf Ít:t«>í .'3H «'mű. y'-hífíc^íTt.u I ' --Li'Á .mmtím wJI