Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-12 / 218. szám

Szeged, 1919 október 15. DELMAGYARORS ZAQ 5 korona. Ez azonban valóságos csőkenést nem jelent, mert a háziszegények is a gyors­se^lplapbiH, kapták asp^izt| A gyorssegély eiflövizé» küíeÉbén sem todi a fogalmat, mert sok szegény * ember hétről-hétre, tehát áll^d^in kap;a X csak egyszeri alkalomra szánt ííénz'segitést; A háziszegény elnevezés s elye?zifette a régi jelentését. Mai nyomorú­ságunkban nemésak áz jár koldulni a várös­háíárá, aki évek óta abból élt, hferíéfn min­ttennap akad uj vendég, aki aztán kénysze­rűségből háziszegénnyé állandósul. Az elha­gyott gyermekek segélyalapjából is kevesebbet • .v • ti " l/s Í0AMJ3C utaltak ki 1919-ben, de csak azért, mert az alap megcsökkent. * & _ ' JL • * A város- maga néni igen növelheti már a 'ségSfáapokH há csáV 'minden kérető ember­től külön adót nem szed a szegények segíté­sére, de az uj... kéitfsieítfiídó pers?e népszerűt­len volna. Epp ezért nincs más mód arra, högyíáz-idei év nyomorúságán ¡hatékonyabban segitsünk, .minthogy, ái társadalom. ; indítson akciót. A jótékony egyesületek közösen működ­jenek s tegyék egységesebbé; aranyosabbá a segítést. •• • ,"-» t t ) ®1P :'i'lïV, ffiy î *'Í .! '.; V'l ' ¡Ci 3Tà - Í4 * mum — Folyt aíotl-e agitációt a (Saját tudósítónktól.) Lisztre várakoztak szeptember 22-én leszámoló hivatali tisztvise­lők hozzátartozói. Érthető, ha a kisember öt év óta belefáradt a várakozásba, sokszor bizony a hiábavaló várakozásba. Az is ért­hető, ha ma már az idegeink se a legjobbak, így tőrtént, hogy szép' mber 22 én a leszá­moló-hivata! fotyósóján lisztre várakozók, nagyobbrészt asszonyok, se voltak túlságosan türelmesek és politizálgatván is, bizony erős kifejezésekre ragadtatták magukat. Nem va­gyunk az erős kifejezésük barátai, de tudjuk, hogy a háború al«tí, é'elaiszerekért való ácsorgás közben, elkesct edett emberek de sokszor szidták a kormányt, a tanácsot, a polgármestert és másokat. Akkor is nagyon gyakran követték el az ennél nagyobb bünt is,,- politizáltak is. A háborús állapot egyik tünete tehát az is, hogy Márton Zs gmond leszámoló - hivatali irodakezelő felesége szeptember 22-én a lisztre való várako­zás és politizálás közben így fakadt ki a Fried­rich- kormány ellen : „Ez is olyan akasztófára való, mint a Kun Béla kormány". Hát bizony éz a mondás elég statáriálisan intézi el a mos­tani kormányt, de csak a kormányt. Sokkal statáriálisabban is intéztek el azonban az utolsó öt-hat hónap alatt embereket Bizonyos, hogy egyik se helyes és az "is bizonyos, hogy Márton ¡Zsígmondnénak nem kell okvetlenül politizálni, JTöftént azonban, hogy ezt a mondását meg­hallották, dr. Dobay Gyula kormánybiztos-fő­ispán tudomására hozták, aki október 1-én eb­ben az ügyben a következő határozatot hozta; | ,' ; : H. Az 1912. évi LX1II. t.-c. alapján Márton Zsigmondné szül. ' Sonnénsiéin Gizella lészár meló-hivatali irodakezelőnőt rendelkezést állo­mányba helyezem és ellene a fegyelmi eljárás megindítását elrendelemenntk lefolytatásával dr. Kerner Lajos Jeszámoló-hivafali főnököt bí­zom meg, f Indokok: ; . Márton Zsigmondné folyó évi szeptember hó 22-én a Vas$i Leszámoló Hivatalban a Jiszt­klpÉj^csnál pzt a kijelölést lette: »akasztani keli a PrieMafóköwnányt csatlósával együtt", ezen kijelentésével kapqsojatbaji olyan maga­tartást tanúsított, amelynek sörári könnyen megr állapitható lagitáűi íiem M . _ •§• ¡oly meglíotrlnkoztató, ipOd<pn. tátpad. ? Ezen határozat ellen kézbesítéstől számított b'E üHSi 'TÓ Hmééíéi^ módon oly magatartást tanúsított, amelyből megállapítható, hogy a magyar nemzetnek ellenségé síb". Min most: a közötí, ahogy velünk közölték Márjónrié kijelentését és á között, áhogf a föis'r párii hátárbzat reprodukálj^ lényegtelen a ktj­önbség. Márton Zsigmond''igenis álígj, 'hogyő 'djfe'Ienteüe, ' miszerint a felesége iénffeiéilw­alja a felelősséget. Énnél többet,- mint velünk tüzük, nem tettek. Jgaz,1 hogy a főispáni vég­zés azt= fnondja, hogy' a terhé'íek inkriminált az'egyik Va mágyar neníáét .ellen agifSd'ót folyf tátott, a rtiásik' a- magyar 'nemzet ^ellensége, fenfórogni íátsz'ik. Éz "bonban, W hísá'zük szövegezési hiba, mert' ffiszeri T)ob$ $u:la van olyan éles Itéletü jogász, hogy egy shatározá­ísh.q'n mint íriríKWht n!pfti 1 3 magyar nemzet ellen? 15 napon belől csakis birtokon kívül felebbe­zésnek van helye. Erről értesítem dr. Kerner Lajos ieszámqlo­hiváía! vezetőjét, Márton Zsigmondné szül. Sonnenstein Gizella leszámőló-hivatal iroda­kezelőnőjét. Szeged, 1919 október hó 1-én. Dr. Dobay kormánybiztos-főispán Az itt szóról-szóra közölt végzés teljesén célját tévesztette. Márton Zsigmondné ugyanis nem irodakezelőnő a leszámoIÓban, sőt alkal­mazva sincs ott, ellenben az ura irodákezelő, Október 1-i dátummal tehát ő is végzési ka­pott, amely az előzőtől mindössze abban kü­lönbözik, hogy a következő mondat van be­iktatva : „Márton Zsigmond irodakezelő ez alkalommai (akkor t. i., amikor felesége az inkriminált kijelentést tette) tanuk előtt kijelen­tette, hogy a legnagyobb teljességgel azono­sítja magát felésége kijelentésével s ezen kijelentésével kapcsolatban megbotránkoztató mosódva, általánosságban jelöli' még.' Há peciî. igy van, kérdezzük : rtliért a' magyar neriizS allűr. „„¡Ml' ÚU|4 a' m.m.w ,.'.,.,.,(- „ | ország bármelyik más kormányáról állítja, hogy akasztani való ? Mióta azonos a mulandó és halandó kormány a maradandó és örökéletű nemzettel? Vagy a Friedrich-kormánynak fel­ségjogai vannak? Aztán; az 1912, évi LXIII. t.-c. a háború esetére szóló kivételes intézkedéseket tartal­mazza. Ezt csak a?ért említjük még, tnert bizonyára elkerülte a főispán ur figyelmét. Végül : aki magvar honpolgár és {i]égís a magyar nemzet elten agitál, mégis a magyar c /fi:.. Sorok egy programról. (Saját tudósítónktól.) A kormány, amelyet tetteiből már elég jól ismerünk, programot ad a nemzetnek. A program aligha fog több hivet és ellenfelet szerezpi a kormánynak, mint amennyit eddigi .működése szerzett. A. kiáltvány formájába foglalt program elkészítésé áüitólag a?ért vált szükségessé, m(ért Friedrich tárgyalni óhajtott Lovászyval, aki azonhan azt felelte, hogy előbb ismerni akarja a k.Ormápy,program­ját, Lovászy bizonnyára nagyon jól ismeri a kormány. programját, anélkül, hogy azt írásba foglalnák. A szavak helyett sokkal ékesebben beszélek á tettek. Loyászy válaszát téMt ugy tekinthetjük; mípt a visszáutasitásnák egytk udvarias módját. Valószínnek, látszik abból is, hogy az a . program; amelyét a kormány el­készíteti, távolról sém oly^n,' amelvről fbltéte­íéíni. lehetne, :J?ógy innak alapján Löváázy tár­gyaíáSba, Jcezd. Tehát a &on?iáhy séin ebből a a célból készítette ei a programot, ami vagy azt bizonyítja, hogy Lovászy Válaázát ő is visszautasításnak értelmezte, vagy azt, hogy még mindig hallani sem akar arról, hogy helyet egy, a nép minden rétégét kédVisfelő koaliqióis kormányzatnak adja át. Valósziriübb azonban, hogy iriinci a két eset. fennforog és á kormány egyszerűen csak gyümölcsöztetni akarja Loyászy­maradhat megtórlá^ nélkül. De az, aki egy kormányt szidalmazott, ha a szidalmazás hjely­telén is'és nem is pótolja az ökonom* kus póptíkai kritikát, nem bántotta a magyar nemzetet. Az ilyennek legföljebb azt mondják, hogy csacsi, "Ha a kormány szidalmazása egyértelmű lenne a nemzet elleni tániadással, akkor Európa politikusainak jelentékeny' része Coriolanuskérit járna idegen országokat. nak azt az ideáját, hogy programot kell készí­teni. A program elkészült és most egy a nem­zethez intézett kiálltványban fogják közzétenni. A kiáltványról bizonyára fog még beszélni a nemzet,, fogunk beszélni mi is. Egyelőre csak bő kivonatban ismerjük a tartalmát. E kivonat szerint egy nagyon érdekes demagogszerü mon«­dat van benne, amely azt a kérdést veti föf hogy az antant, vagy pedig a nemzet elisme­résére támaszkodjék-e a kormány. A célzat, amely a két elismertetést igy szembeállítja, nyilvánvaló. Szegeden a Martonosi-féle korcs­mában, ahol egy vasutas arra biztatta az em­bereket, hogy az egyik fölefrielt fővel, de össze­szorított ököllel üsse a másikat, persze mása­képpen fogalmaznák ez| Jneg, Nern mondjuk meg, hogy miként, mert mi se ugy, se így nem szoktunk fogalmazni, nem is tudunk. Ellenben a magunk nyílt és egyenes módján mogmond-­::juk, hogy egyesek a kormány i§. ^p^sze különösét'! a kormány; rossz szolgálati»* tesz­,nek.;a nemzetnek; lm ilyén kérdéseket pár-r huzamba vagy ellentétbe állítanak; vagy há nemzeti önérzetre ilyen módón appellálnak. Ne álltassuk magunkat és tudjunk végre örvendeiií .!á2 önálfóságünknak. Másunk az öt év óta hozott áldozatokért ugy sincs, mint á Feketesas- utca iiikgérö iett n világhírű 3zt. ísfar cirpla J. : >1k.öü italok. ^!'ó/.iékos"'t;/óraik - itxsounák és -vacsórák' ùîûâôm M VJTUSmJC »WWWMJWI«« 1 AsMM^wemonMrt».!"- » • ••«iRí'W«f • •QllflHHn

Next

/
Oldalképek
Tartalom