Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-09 / 215. szám

2 A francia városkormányzó sajtóirodájából. Jutalom a tábori csendőröknek. A váíoskormányzó-tábornok a bünte­tésekből befolyt összegből 3000 koronát adományozott — jutalomképpen — a Szeged város határában szolgálatot tel­jesítő tábori csendőrök részére. Paral-buffet Szeged, Széchenyi-tér 5. sz. s A kereskedelmi iskolák négy évi tanfolyama. •— Szegedi tanulók folyamodása a miniszterhez. — (Saját tudósitónktől.) Ismeretes, hogy a Friedrich-kormány közoktatási minisztere a ke­reskedelmi iskolák tnnfolyamát négy évre ter­jesztette ki. Szegeden a rendetetet nem hajtot­ták végre, mert a költségtöbbletre nincs födö­zete a városnak, de a.városi kereskedelmi iskola igazgatójának értelmezése szerint valamennyi tanulóra, tehát a felsősökre is kiterjed a kor­mányrendelet érvényessége, vagyis azoknak a diákoknak, akik az idén a felsőosztályba járnak, még egy évig kell tanulnjok a kereskedelmi­ben. Ez a diákokra ís sérelmes, hiszen ők abban a hiszemben iratkoztak be a kereske­delmibe, hogy a három évfolyam elvégzése után kereső pályára mehetnék, jelentős anyagi meg­terhelése azonkívül a szülőknek. Szegedi állami és városi kereskedelmi iskolai tanulók, akik a felsőosztályba járnak, folya­modványban kérik, most a közoktatási minisz­tert, hogy különleges helyzetükre való tekintet­tel, rájuk még ne terjessze ki a rendelet hatályát. A szegedi két kereskedelmi iskola felsóosztályos nöyeridékeinék jórésze vidéki. Szüleik a meg­szállott területeken laknak s mint a folyamodás mondja, azért küldték őket ide, hogy magyar iskolába járva magyarok maradjanak s ne ne­veljék őket idegén államok fiaivá az aradi román, a szabadkai szerb, vagy a megszállott Délvidék kereskedelmi iskoláiban. De a szülőknek a mai súlyos megélhetési viszonyok között nem közömbös, hogy az iskola tanfolyama egy évvel rövidebb vagy hosszabb^ ideig tartson. A szülők, amikor gyermekeiket a kereskedelmi iskplába adták, nem voltak elkészülve arra, hpgy a három év helyett négy évig kell majd iskoláztatniok a fiaikat. A szülők a középiskola négy osz­tályának elvégeztetése utáji főkép azért küldik kereskedelmibe diákfiaikat, hogy á gimnázium vagy reáliskolának még hátralévő négy osz­tálya helyett a kereskedelmi iskolának ¿sak 3 évi tanfolyamát végeizSk. A legtöbb szülő ezt anyagi okokból cselekszi, mert a kéreskédelmi iskolában egy évi iskQláztatási költséget meg­takarít, még hozzá a fiu kereskedelmiben tett érettségi után mindjárt gyakorlati pályára léphet n ' •' '. r? Elmondja a folyamodvány, hogy egy vidéki diák eltartása 800—1000 koronába kerül ha­vonként. Éppen nem mindegy tehát az, hogy DELMAQYARQRSZAQ a^ iskoláztass egy évvel tovább tartson-e. Hi­vatkoznak a folyamodók arra is, hogy vissza­ható ereje nem lehet törvény alapján álló ren­deletnek. Hivatkoznak "arra is, hogy 10 hónapos tanítás mellett el lehet végezni a kereskedelmi iskola anyagát három év alatt is, ha alapos a tanítás; a háború alatt 1—1 évfolyam elvégzé­séhez 6—6 hét is elég volt. Kérik a vidéki diákok, hogy ne kényszerítse szerény viszonyok közt élő szüleiket a miniszter arra, hogy őket Temesvárra, Aradra, Szabadkára küldjék, ahol Szeged, 1919 október 9. a kereskedelmit három év alatt is el lehet vé­gezni. Ismételten kérik végül azt, hogy szá­mukra az érettségi bizonyítványt állítsák ki a kereskedelmi iskola III. felsőosztályának sikeres elvégzése után. A felsőósztályu tanulók kérelme méltányos, sőt tulajdonképpen az volna helyes és jogos, hogy a négy évfolyam csupán azokra legyen kötelező, akik az idén léptek a kereskedelmi iskoba, amikor a rendeletet kibocsájtották s az köztudomásúvá lett. Rendkívüli a Otthona. — Tagdíjemelés és alapszábálymódositás. intézi a hatóság a tisztviselők ügyeit Hogy (Saját tudósitónktóL) A Szegedi Tisztviselők Otthonának választmánya kedden délután ülést tartott. Hauser Rezső 'Sándor elnök ítiegríyitója után Kengyel János titkár meg­köszönte azt a bizalmat, amellyel tisztviselő­társai, őt a titkári állás betöltésével kitüntették. Buzgó, odaadó mtikődéssel óhajtja a tisztviselő­egyesület ügyeit szolgálni. Ezután a tárgy­sorozat keretébe tartozó ügyeket ismertette. A város hatósága a bodomréti kertgazdaság terményeiből a tisztviselők részére 10 percen­tes engedményt ad. — Megerőltették mágükat, akár csak a kereskedők — hangzottak a keserű kifaka­dások. Az 50 percentes gáz- * és villanyár-kedvez­ményre vonatkozólag az egyesület átiratát a város hatósága átküldte véleményezés végett a gázgyárnak. — Jó helyre küldte - gúnyolódtak sokan. Ezzel szemben a hatóság, bár azóta több hét eltelt, áz egyesület megkeresésére választ még a mai napig sem adott. — Addig a gázgyár még egyszer fog emelni — nyugtatták meg egymást olcsó humorral a választmányi tagok. Az Otthon tagjai örvendetesen szaporodnak, ujabban ismét 36 tag jélentkézett felvételre. Wolf István pénztáros helyett Padlet Bélá háznagy tette meg a jelentést, amelyből kitűnik, hogy az Otthon bevételei ma már nem födözik azokat a kiadásodat, amelyek elkerülhetlenül föl­merülnek, mint a házbér, világítás, fűtés, szolgadijazás, hírlapok stb. Az Otthon csupán a hírlapokra 500 koronát költ havonkint. A budapesti hírlapokra egyelőre nem is fizet elő az egyesület, hanem korlátolt számban napon­ként szerzik be azokat addig, amig a viszonyok enyhölnek. Tóth István könyvtáros tett jelentést a könyv­tár állapotáról, majd Hauser élnök az ülés legfontosabb pontjára, a tagdijak emelésére tért át. Az Otthon ugyanis több évtizedes fenn­állása óta csak egyszér emelte a tagdijat, amely ma is oly szérény, hogy nincsen Sze­geden egyesület, amelyiknek ilyen átacsony tagdíja lenne. A rettenetes drágaság közepett a havi 1 koroná 40 filléres tagdijak mellett az egyesület életképessége van veszélyeztetve és így a pénztáros jelentésére való utalással a választmány a tagdijak oly magasra való eme­lését kéri, hogy azok a múlhatatlanul felmerülő kiadásokat fedezzék. A tagdijakat igy négy koronára kellene felemelni. Kulinyi József utal arra, hogy a tagdijak felemelésének ügye már a ntult választmányi ülésen is kevés szimpátiára talált. A tagok az Ötthóri vezetőségétől' a magasabb tagdijak ellenében lüktetőbb egyleti életet várnak. Jog­gal. Az Otthonban ma' csak a családfők talál­nak szórakozást, a családtagok nem. Az egye­sületben nem elegendő á kártyaasztal, biiliárd és dominó, hanem a kulturális és lelkiszükség­letek kielégítésére is kell törekednie a veze­tőségnek. A tisztviselők csaladtagjai ma a magas helyárák miatt kivannak zárva a szín­házból, hangversenyekből, sőt kiszorulnak ma­holnap a mozikból is. Há egy 2—3 tagu tisztviselőcsalád szinházba óhajt menni, 30—40 koronát kénytelen fizetni. A tisztviselők pedig ezekét a helyárakat nem bírják él akkor, amikor ify összegekből napokon keresztül kell, hogy éljenek. Rendezzen az Otthon házimulat­ságokat, matinékat, hangversenyeket. Nem luxus keretekben,' hanem Szerényen és akkor a tagok szívesen mennek bele a tagdíjemelésbe is. Pechmann István, mint a vigalmi bizottság elnöke nem tartja kivihetőnek Kulinyi tervét, niível ma oly mag s árat kell a termekért, művészeknek és a cigányoknak fizetni, hogy az Otthon csak ráfizetne a mulatságokra. — J>Jem kell cigány mellett mulatni. Jó lesz a zongora is — hangoztatták többen, br. Hirschler Ignác szerint az Otthon kertgazda­sági szövetkezete oly sok kedvezményt nyújt a tagoknak, hogy a tagdíj emelését mindenki szí­vesen fogja viselni. A tagdijak 3 koronára való emelését ajánlja. Dr. Kovács József és Pudler Béla helyeslik Kulinyi indítványát, mivel igaz, hogy a tisztviselők mindenhonnan kiszorulnak. Hauser elnök többek hozzászólása után összegezte a hallottakat. A hangversenyek és matinék jövedelmét problematikusnak tartja. Azzal a jövedelemmel nem lehet az Otthon ki­adásait födözni. Elismeri Kulinyi igazát, hogy épp ugy, mint régebben, kötelessége űz Otthon­nak a családtagok szórakoztatásáról, erkölcsi üdüléséről gondoskodni. Ez irányban a vezető­ség lépéseket is fog tenni. Szérény keretek mellett az Otthon helyiségében is lehet elő­adásokat, összejöveteleket tartani. Sőt házi­mulatságot is. A tagsági dijakat dr. Hirschler javaslata alapján 3 koronában elfogadható­nak véli, A választmány ily értelemben fog a rend­kívüli közgyűlés elé javaslatot terjeszteni. Ez­után Hauser elnök az alapszabály módosítá­sáról szóló tervezetet mutatta be. A tervezet módosításával kapcsolatban Kőrössy István, Kerner Lajos, Pillich Gyula, Borosnyai Károly szólaltak fel. Több apróbb ügy tárgyalása titán elnök az ülést berekesztette. i.lji ,[•...'»( . —líiijiii•... .... ••« ;rr"1:1'1 . •','•' ' '.y1 .L.'.J,-, J — A ff • szövetek, selymek, barchetok, vász­j\7 f^Sk^l C\T\Y nak* zefirek és összes textiláruk leg­1 YLi UULI U£/v/>Ul 11 Cl olcsóbban nagy választékban kaphatók % - >t; i ' > rí •> 'e- r-í't 11 t- ><*r > , - .1 " - 1 • * WIGNER TESTVÉREK divatáruházában ^^¿JÉ^'^

Next

/
Oldalképek
Tartalom