Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-07 / 213. szám

Szégéá, 1919 öfttőbe* 7. DELMA0YÄR01SZAQ 3 • A Friedrich-kormány azonban nem igen fizethet egyébbel, mint ilyén pénzjegyekkel, TüÖvalevő, hogy a szovjet-kormány háromszázmillió postapénzt nyomatott csak, mert többre már nem Volt: ideje. Arpértz.födözete a postatakarékpénztár vagyona és kezeskedik érte a kormány. ?A Friédrich-kormáríy tovább folytatta a pénz nyómását s ma már egy milliárd postatakarékpénztári pénzjegy van forgalomban. Szorgalmasan: folytatja a Friedrich-kormátty pénzügyminisztere dz egy- és kétkoronás vöröspénzek nyomtatását is. A postapénzeket azonban, ismételjük,^ Szegeden nem lehet használni A takarékpénztárak, bankok betétül sem fogadják el. Ha a tisztviselő a fizetését postabankéban kapja, akkor Budapesten kéli azt beváltatnia. De már Pesten is 5—10 percenté» ázsió leszámításával váltják be kékpénzre a postapénzt. Szegeden akadt olyan bank te, amely 20 percentet akar levonni. Ámde, ha a tisztviselő csak öt percentet vészit is a maga éppen nem szerénytelen fizetéséből, már az is jelentékeny vesztesége. Az államvasutak szegedi üzletvezetőségénél a tisztviselők nagyobbrésze jól jár, mert nem kapott fizetésül postapénzt. Az üzletvezetőség a fizetésekre 700.000 koronát tiíezer koronásokban kapott. Ezt a pénzt sikerült egyes helyi bankoknál, vállalatoknál fölváltani. A szegedi postahivatalban ellenben a tisztViselők nagyobbrészt postapénzekben kapták a fizetésüket. Más állami hivatalban is van kellemetlenség ezzel a pénzzel. Egyelőre azonban a viszonyok javulására nincs kilátás. Azt maid csak a békekötés hozhatja meg, ámi pedig még mindig távolnak látszik. Lovászy Márton a kibontakozás módjáról. — Friedrich programja. — A liberális polgárság és munkásság nélkül ákar kormányozni. — (Saját tudósítónktól.) Kibontakozás helyett ismét egy programot kapott az ország. A harmadik Friedrich-korrhány programját — helyesebben a Friédrích-kormány harmadik programját. A program még nem került teljes egészébén nyilvánosság elé; csak egyes kiszakított részei engednek arra következtetni, hogy Friedrichék a a megoldást a munkásságnak a kormányzásba való bevonása nélkül képzelik és minden reményüket most már az összehívandó régi képviselőházba és főrendiházba fektetik. Anélkül, hogy túlságos jelentőséget tulajdonítanánk a Fríedrich-kormány programjának, — mert hiszen a programadásban és igéretekbéft ífreg minden magyar kormány felülmúlhatatlan volt — megállapíthatjuk, hogy Friedrichék továbbra is homokra építenek. Friedrichék ugyanis nemcsak a munkásság, hanem a liberális polgárság bevonása nélkül óhajtanak tovább kormányozni és kárörvendve mosolyógnak a liberális blokk „meghiúsulásán". Friedrichék egyetlen támasza mía a „Keresztény Nértizeti FőMmives-párt", aihelyben a keresztényszocialista, a keresztény nemzeti és a sokoropátkai Szábó István-féle egyesült földmives- és kisgazdapárt foglal helyet. Ilyen párturalmat fenn lehet ugyan egy darabig tartani, de az országot a' válságból így kivezetni nem lehet. A munkásság és a liberális polgárság nélkül kibontakozást elgondolni képtelenség! A munkásság erőviszonyaira jéllemző a Szakszervezeti Tanács titkárának nyilatkozata, aki számszerű adatokkal igazolta, hogy miktten heccelődés és áskálódás ellenére á Szakszervezetek ereje és létszámú folytán növekszik, ugy tiógy a szákszervezetek ma-holnap kiheverik a proletárdiktatúra zavarait és a diktáturát megelőző színvonalra emelkednek. A szervezett munkásság a politikai ~ tdktika kérdésében a tényleges viszonyokhoz alkalmüikodik, azért támogatja most a liberális blokk kormányra jutását, amely kormányban hajlandó is résztvenni. A liberális pélgári elemek belátják, hogy a késedeltnezéssel csak a jobboldali reakciót erősitik és ezért a blokk megalakítására vonatkozó akciót még nagyobb lendülettel folytatják. Ezzel párhuzamosan egy másik mozgalom is is folyik, a kisebb liberális pártok egyesítésére törekvő mozgalom. Ez a mozgalom már befejezést íjs nyert amennyiben a Bárczy István vezetése alatt átló szabadelvü-párt, a Sándor Pál vezetése alatt álló liberális polgárság, az erzsébetvárosi és józsefvárosi demokrata-pártok és a Varjassy Lajos polgári pártja a „Nemzeti Demokratapárt"-ban tömörültek, amely tömörülés Vázsonyi Vilmos demokratapártja körül történt. Friedrichhel szemben még ma is teljesen ellentétes véleményen van Lovászy Márton, aki a függetlenségi párt legutóbbi vacsoráján tartott hosszabb beszédében hangsúlyozta, hogy csak egyetlen m egoldást lát, még pedig olyan alakulatban, amely az összes társadalmi rétegeket és pártokat képviseli Amíg á politikai mozgalmak eddig csak a fővárosra szoritkóztak, addig móst már a vidék is igyekszik belekapcsolódni az országós politikai élétbe. Örvendetes jelértség, hogy a nagy Vidéki városok hatalmas szabadelvű polgári tömegei Lovászy körül csoportosulnak. •A régi pátiamerit összehívása elé is a légkétesebb eredményekkel nézünk. Egyáltalában nem hisszük, hogy valamit segíthetne az országon, amelynek még kétségbeejtöbb lénne a helyzete, ha kizárólag ¡a kriptából előbavó parlamenttől kellene várnia sorsa javulását. Kérdés, hány képviselő ül majd öásze? Hiszen a tényleges állapotokkal amenyképviselői nem igen jöhetnek számba. Magyarul: valaminő útbaigazítás mégis csak kell az antanttól, hogy minő terület régi képviselőiről lehet most szó. A főrendiház tagjaira ugyanez áíl, nem szólva arról, hogy a főrendiháznak Károly volt király által kinevezett tagjai te vannak. Mindenesetbe tehát erőltetett dolog a régi képviselőházat és főrendiházat a jogfolytonosság elve alapján egybéhivni, holott a jog alapját alkotó tényleges átlapotok gyökeresen megváltoztak. Sokkal egyszerűbb és a való viszonyoknak megfelelőbb lehné, ha az összes társadalmi rétegekből alakult kormány intézné el azokat az ügyeket, amelyeket a régi parlament akar elintézni. Egy ilyen alakulatnak mindenesetre van annyi „alkotmányos" alapjaj mint annak a régi parlamentnek, mely Magyarország mai állapotában mindenesetre anakronizmus. m. h ff ÍREK e &::8mw) mcé itólSag — Október 6. Október hatodikát a szegfedi 48-as függetlenségi párt hagyományos szokás szerint — ez évben is megünnepelte. A párt tágjai elébb a belvárosi templomban misét hallgattak, azután a honvédemlék tíé vonultak, amelynek talpáratára dr. Márki Imre hatásos emlékbeszéd kíséretében helyezte el a párt koszorúját. A gyászünriepélyen, mely a Hininusz elénéklésével ért véget, dr. Somogyi Szilveszter is résztvett. Hétfő délután a MOVE tartott ünnepélyt, a legtöbb iskolában pedig szünet volt — Charpi tábornok elutazott A 76. francia hadosztály parancsnoka, Charpi tábornok, aki háromnegyed évig tartózkodott Szegeden és nagy jóindulattal viseltetett a város ügyei és a polgárság érdekei iránt, vasárnap délután Szegedről véglegesen elutazott. - Incidens a kisgazda-gyűlésen. A kisgazdák vasárnapi gyűlésén egy ícis incidens történt, amelynek nem akarunk a valóságosnál nagyobb jetéhtőséget tulajdonítani, de amit sző nélkül mégsem hagyhatunk. Az égyik szónok a sajtóról beszélt s azon rágódott hosszasan. Csak bizonyos körök divatjának hódolt vele s azzal a már agyonkoptatott szólammal is, hogy meg kell téreniteni a keresztény sajtót A szdnÖk szavai nágyón élénken rezonáltak egy fiatalemberben, aki még nagyon fiatal lehet, hogy a „meg.kell: teremteni" kezdetű jeligét cSak ott hallotta először. Az ifjú az egyik szegedi újságírót szi» "2 fca*>«#t 8 "^J ISUMS Wl •A O B © Nt wi | i I© SO z < B N • ' • • -