Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-07 / 213. szám

Szerkesztőség SZEGÉD, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A- szerkesztőség telefonja : 305. m ^ELŐFIZETÉSI ÁRA : ••• egrész évre 96.—» K negyedévre 24.— K Clevre . 48 — K egy hónlapra 8.— K fgyea Szám 40 fillér. == Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 305. 1919 Vlfl. évfolyam 213» szám. Kedd, október 7. Az októberi vértanuk. • Miként elpusztult Jeruzsálem, el fog pusztulni Ausztria. Ezt Petőfi mondta., félszázaddal ezelőtt, olyan egyszerűen, mint az orvos, aki egy paralizisben szenvedőről megállapitja, liogy nem fog élni száz esztendeig. Félszázad is alig mult el és íme, elpusztult Ausztria, hogy helyet adjon uj, fiatál, tetterős kis Or­szágok demokratikus alakulásainak. A ! tizenhárom aradi vértanú, akiknek eralé* két hétfőn szép csöndesen ünnepeltük, j ennek a régi, elpusztult Ausztriának áldozata volt. Áldozata a nagyzási má­niában tetszelgő, hazug és beteg össz­mónarkiának, melyet Habsburgok agyag­lábu bálványa tartott össze, addig, amíg é véráldozatokat követelő bálváhy is, a saját bűnei sarába omlott. Az aradi vér­tanukat a Habsburg-ház hírhedt nótája kisérte sírjukba. Az a nóta, amely lélek­harangként csendült meg most esztendeje az utolsó császár fölött a detronizáló Debrecenben. Á cárizmus és cezárizmus egyesültek szent szövetségben elienünk akkor, amikor a gyászos októberi napdn tizenhárom tábornokunk a hősök halá­lával halt meg a szabad, független Magyarországéit. Meghaltak ; bitón és golyód által,'de nem haltak hiába. Az a Magyarország, amelyért ők akkor meghaltak, megszüle­tett! Sok vajúdás után, sok küzdelem után, egy világháború után, egy tragikus összeomlás előestéjén, de végre mégis csak megszületett! Akik ma gyalázzák és a saját gyáva és szolgalelkük sarába mártogatják az igenis dicsőséges ta­valyi októberi forradalmat, az egész ma­gyarság elemi erejű forradalmát, azok nagyon szeretnék és nagyon próbálják ezt a kétségtelen történeti tényt, ezt a világhistóriai eseményt kézen-közön el­sikkasztani. Hogy a Habsburgok száza­dos igáját végre leráztuk, hogy a német impérium jármától megszabadultunk, hogy a jövőre a magunk sorsának intézői le­hettünk: ezt adta nekünk mindenekfelett az októberi forradalom. És ezért haltak meg elsősorban az október hatodiki vér­tanuk. Aki ezt letagadja, aki ezt sneg­másítja, aki ezt lekicsinyli jés ócsárolja: az nem lehet sem jó magyar ember, sem a szábadságot valóban szerető és akaró íérfi. Ezt m'eg kell mondanunk most, mikor lelkünkben Újra gyászdobok pörög­jek, mikor a vértanúhalál évfordulója ismét elsuhan fölöttünk. Nem tudjuk, mi vár reánk holnap, nem tudjuk, meddig bünhödjük még a multat és jövendőt, de azok, akik min­dig a rnultra hivatkoznak és a görcsösen remegnek, legalább ennek a mültnak (mert egy éve már és egy év ma többet-jelent, rpinf hajdan száradok) ezt ;a korszakos jelentőségű tényét is­merjék el és lássák be : a multat vissza­csinálni többé nem lehet és a Habsburgok országát, a szolgaság és megalkuvás régi Magyarországát visszahozni bün a ma­gyarság ellen, a szabadság ellen, az igazság ellen és halálos bün lenné a jövő ellen, amelyért élni legszentebb ember és hazafi kötelesség. -rr-i Franchet tábornok tárgyalásai a varos es a (Saját tudósítónktól.) Franchet d'Esperay francia tábornok, a keleti hadsereg főparancs­noka, aki Szegeden tájékoztatta a magyaror­szági ántirnt-: r Ísszíók vezetet, a Legfőbb Tanács álláspontjáról a magyar kérdést illető­leg, a vasárnap folyamán dr. Dobay Gyula] kormánybiztost, dr. Somogyi Szilveszter polgár- J mestert és a szegedi munkásság öttagú kül- *j döttségét fogadtv ameí/et .Ablaka György, a szegedi szol;iáÍdenÍbkr|P?bárt elnöke vezetett; A pölgítfmesteméí a tábornok főkép városi ! ügyek féíől érdeklődőit, de a kihallgatáson a politika is szóba került. — Mi újság a városban? — kérdezte a tábornok, a többek között — amióta a francia katonák egyrésze Szegedről kivonult. — Azóta — felelte a polgármester — újból megnyitottuk az iskolákat és az élőaclások rendesen folynak. Félő azonban, hogy ismét be kell zárni őket, mert nincs fűtőanyagunk. | vezetőivel. — Mondja meg polgármester ur, — foly­tatta azután a tábornok -— mire volna még szüksége a városnak? — Az egy egész litánia volna tábornok ur; — Mégis, mire volna leginkább szükség? — Tüzelőanyagra — mondotta a polgár­mester. Ma-holnap az egyes háztartásokban ínég ebédét sem tudnak majd főzni, mert a románok által megszállt területekről rendkívül nehezen tudunk egy kis fához jutni. És mi adnának a tüzelő­anyagért ? . — Pénzzel fizetnők. — De rekompenzációképen mii adnának? Franchet tábornok ismételten megígérte So­mogyi polgármesternek, hogy közbenjár a román főparancsnokságnál a szállítás megkönnyítése ügyébén. A polgármester távozása, után a munkások küldöttsége jelent irtég a tábornoknál, aki hosz­szasan elbeszélgetett a szegedi munkások kül­dötteivel. A beszélgetés előtt a tábornok pon­tosan feljegyezte,a küldöttek nevét, foglalkozá­sát és illetőségi helyét. — Mi a véleménye a munkásságnak a Friedrich-kormányróh ? — kérdezte a tábornok Ablaka Györgytől, a szociáldemokrata-párt el­nökétől. — A Friedrich kormányt — válaszolta Ablaka — nemcsak a munkásság, ¡de .még a liberális polgári pártok sem támógatják. — A szociáldemokrapárt — kérdezte tovább á tábornok — hogyan gondolja megoldhatónak a válságot és kik volnának azok Q férfiak, akik­nek s$mély:e garancia volna az ország békéé­nek biztosítására ?. — Koalíciós kormány alakulása utján — vá­laszolták a munkásság vezetői. — Milyen párttal volnának hajlandók együtt­működni a szociáldemokraták? — A Lovászy-párttá].. . A GAMBRINUS-BUFFE-be iHüp TELEFON 836. SZ, megérkezett a világhírű Szt. István dupla malátasör. Jégbehütött italok, választékos tízóraik, uzsonnák és vacsorák, állandóan friss finom felvágottak, pástétomok, szendvicsek és színházi vacsorák, valamint a legfinomabb hazai és külföldi borok és pézs­gők jégbehütve kaphatók. Gambrinus-cseníege, Gambriniis-menük és Gambrinus-gyöngye. Tiszta, szölid és figyelmes kiszolgálás. ' • • i

Next

/
Oldalképek
Tartalom