Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-29 / 232. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K félévre . 48.— K negyedévre 24.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fill. Szerkesztőség: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A szerkesztőség telefonja: 305. Kiadóhivatal: KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 232. szám. Szerda, október 29. A jó utón, előre. A történelemnek az a bizonyos, annyit e.nlegetett logikája, amelyre ugy szeretnek hivatkozni és amelyet ugy szeretnének valahogy kijátszani a hatalomért hevülő politikusok, mintha most, a huszonnegyedik órában, az októberi forradalom évfordulóján végre révbe indítaná a különböző irányban elkalandozott politikai pártok törekvéseit. "Mert azt még Friedrich Istvánról se akarjuk föltételezni, hogy a mai politikai, társadalmi, gazdasági és morális káoszból való kibontakozást szeretné mindenképpen megakadályozni. . Bizonyára ő. maga is tudatára ébredt már a felelősségnek, amely széles vállain nyugszik, annak a felelősségnek, amellyel a történelemnek, a magyarságnak és az emberiségnek is tartozik, ha már egy különös és szeszélyes szerencse (legalább a látszat szerint) egyelőre őt dobta annak a hullámhegynek tetejére, amely összecsapott a bolseviki gazdálkodás roncsai felett, a háborútól és forrádálomtól meglazult álladalom uj alakulásait egyengetve. Egy jelszó dobta őt a magasba, egy ösztönösen kidobott jelszó, amelyet a nemzet egyes rétegei állítólag védekezésül, de kétségtelenül tániadólag vetettek hirtelenül felszinre. A jelszavak azonban ma hamar elkopnak, kivált ha a lelkekben és a valóságban, a gazdasági és szociális tényekben nincsen meg a kellő i ércfedezetük. Elkopnak, mint ^¿ok a fehérhátu papírpénzek, amelyeket játékos gyorsasággal szélnek eresztenek, hs marad a puszta, a rideg, a józan és kijózanító valóság, amellyel számolni, amelyre építeni, amelynek problémáit, az örök mának e gordiusi csomóit megoldani kell, különben elveszünk,,!Magyarországnak, e megszükült, megfogyott, megrabolt és megnyomorodott országnak ma nem kongó jelszavakra, hanem épitő munkára, nem bontó gyülölségre, de teremtő összefogásra, együttmüköv désre, nem pártokra, de egészséges és egységes köiszellemre, nem veszekedésre, de a viribus unitis elvének egész világ színe előtt való megmutatására van sürgős szüksége. Mintha ennek az igazságnak derengése hatná át most, végre, az egész magyar politika borús látóhatárát. Mintha az ország jobbjai szakítani kezdenének azzal az ujkeletü, de régi vágású sérelmi politikával, amely a magyarság kétségtelen romlását és veszedelmét, a háborús és forradalmi bajok kutforrását mindig a másikban kereste és találta. Mintha az önismeret fénye kezdene kigyulladni ebben a szürke és vigasztalan virradatban. A pártok fúziójának és koncentrációjának kérdése valaha a politikai problémák homlokterébe került. Kétségtelen, hogy a dolog nem mer.t könnyen, bizonyos, hogy a , helyes és közérdekű kibontakozás útját külső tényezők szava is egyengette. Ma inkább, mint valaha, előtérbe kerül az orientáció sokat emlegetett szempontja a bennünket támogatni kész nyugati nagy demokráciákhoz. Széchenyi lánchidépitő zseniális angoljának, Clarknak rtevét viseli az a férfiú, aki az antant nevében kezébe vette az összebogozott gyeplő százait. Többé nem lehet kétséges, hogy a magyar kérdést, tragikus hazánk sorsának jobbraforditását netii engedhetik se künn, se benn, politikai törtetők, dilettánsok és amatőrök játékául. Minden párt és minden osztály, minden nemzetiség és minden felekezet, joggal részt kérhet magának az ország ügyeinek irányításában, az uj honfoglalás nehéz és kemény munkájában. Személyi érdekek és tekintetek, egyéni akaratok és törekvések fölött magasan és tisztán kell, hogy álljon az egyetlen el nem koptatható és le nem járatható jelszó: a haza minden előtt! Aki ezt becsülettel megérti és vállalja, annak joga és kötelessége az épitők sorába állani. Most már rövidesen ki fog derülni a titok: az elvek fontosak-e Friedrichéknek, vagy pedig a hatalom. Mert a magyar érdeknek ma csak egy fontos : az akadályozókat gyorsan és radikálisan eltávolítani a békés fejlődés útjából. Mert békét akarunk kötni a világgal és egyáltalán nem vagyunk hajlandók feláldozni magunkat semmiféle reakció kedvéért. Á2 igazság utón van, távozzanak, akik útjában vannak! í Sir George Clark tárgyalásai / \\_ _ __ / J _ X í X a magyar pártok vezetőivel. (Saját tudósítónktól.) Sir George Clark, az antant budapesti megbízottja szombaton és vasárnap' tanácskozásokat folytatott a pártvezérekkel. Ezek a tanácskozások remélhetőleg tisztázni fogják a helyzetet, amely egyébként régtől fogva világos, csak tendenciózusan akarják elhomályosítani. Az antant követelése, amelyből a békére vezető úthoz juthatunk: olyan koncentrációs kormány, amelyben az ország minden pártja képviselve van. A Friedrich-kormány azt akarja elhitetni, hogy az egész ország mellette van, egy elenyésző, számba nem veendő kisebbség kivételével, amely kisebbséget a szociáldemokrata munkásság, a nagyatádi Szabó-féle Kisgazdapárt, a Nemzeti Demokrata-párt és az Országos Nemzeti Párt képvisel. A valóság az,, hogy Friedrich mellett van ugyan a fuzionált keresztényszocialista és keresztény nemzeti párt, ez a két párt azonban semmiképpen sem képviseli az ország lakosságának többségét. A többség még mindig a liberális polgárság, a parasztság és a munkásság s amazt a nagyatádi Szabó István pártja, az utóbbit pedig a szociáldemokrata-párt képviseli. Ez a két párt, a Nemzeti Demokrata-párt s az Országos Nemzeti Párt nagyobb része pedig nem tartja alkalmasnak Friedrich István kormányát arra, hogy az országot a békéhez vezesse s hogy a társadalmi békét itt megteremtse. Friedrich István azt reméli, hogy aző elnöklése mellett jön majd létre a koncentráció. Ez azonban lehetetlen, ha másrészt nem, hát azárt, mert sem a nagyatádi-féle Kisgazdapárt, sem a szociáldemokrata-párt nem hajlandó Friedrich István kormányával együttműködni. Friedrich Istvánnak a saját pártjában is akadályokkal kell megküzdenie. így a propagandaminisztérium feloszlatását, ami nélkül az .Országos Nemzeti Párt nagyobb részével sincs megegyezés, Friedrich semmi esetre sem tudja keresztülvinni. Sir Clark tárgyalásairól eddig még nem jutott hir á nyilvánosságra. Szombaton az antantmegbízott együttesen fogadta Garami és Peidl szociáldemokrata vezéreket, akikkel másfél órán át tárgyalt. Vasárnap Wekerle, majd dr. Zoltán Béla igazságügyminiszfer jelent meg rövid időre Sir Clark szállásán. Hétfőn gróf Andrássy Gyulával, majd Vázsonyival tanácskozott az antant-megbizott, az utóbbival együtt pártjának több vezére, Bárczy, Ugrón, Varjassy is megjelent. Ellenzéki oldalon kizártnak tartják, hogy Friedrich vezetése alatt koncentrációs kabinet alakulhasson. A pártok külön is gyűléseznek állandóan. Az Országos Nemzeti Párt szombati ülésén Hegedűs Lóránt mondott nagyobb beszédet, amelyben többek közt kijelentette, hogy a maga részéről helyteleníti, hogy pártprogrammá teszik a keresztény alapot, mert azt pártpolitikává alacsonyítani nem szabad. Lovászy a nemzeti egység megteremtéséről beszélt. Sir Clark megbeszélései még több napig tartanak. Eredményüket érthető nagy érdeklődéssel várják. A városi alkalmazottak búcsúja Dobay Gyulától. Kedden délben tizenkét órakor búcsúztak el a városi alkalmazottak a távozó dr. Dobay Gyula főispántól. A városi alkalmazottak kedden délben tizenkettőtől egyig munkaszünetet tartottak s ezalatt a közgyűlési teremben gyűltek össze. Bárdoss Béla tb. főjegyző, a városi alkalmazottak egyesületének elnöke, meleghangú beszéd kíséretében fölolvasta az egyesübt legutóbbi ülésének Dobay Gyulára vonatkozó jegyzőkönyvét, mely szerint az alkalmazottak soha el.nem muló hálával emlékeznek meg róla. Dr. Dobay Gyula meghatottan köszönte meg az ünneplést és kijelentette, hogy mindenkor kötelességének tartotta a városi alkalmazottak érdekeit támogatni. Habozott, hogy eliőjjön-e a bucsuünnepélyre, mert lesznek esetleg olyanok, akik ezt az aktust félremagyarázzák, de nem törődik a félremagyarázásokkal és megnyugtatja az a tudat, hogy mindig a közérdeket szolgálta. Hazaszeretetre és kitartásba buzdította a tisztviselőket, akik megéljenezték a volt főispánt és eltávoztak a" közgyűlési . teremből. Felfüggesztették a liszt és a kenyér makszimális árait. November 11-ig nincsenek makszimális árak (Saját tudósítónktól.) A városban már napok óta alig lehet lisztet, kenyeret vásárolni. Nagy csődületek állnak egyes pékboltok előtt, amelyek elől azonban elutasítják az embereket, hogy liszt nincs, kenyér nincs. A pékek azzal okolják meg a liszt- és*kenyérhiányt, hogy az ár vizsgáló-bizottság olyan alacsonyan állapította meg a maximális árakat, hogy azokon lisztet beszerezni nem lehet. Szerintük a városban nincsenek már készletek,*' az árut máshonnan kell beszerezni, olyan helyekről, ahol a szegedi maximális árakat nem respektálják. Ha pedig ők magasabb áron vásárolnak be, akkor nem adhatnak el az alacsonyra szabott maximális árak mellett. A liszt- és kenyérinség ügyében az árvizsgálóbizottság hétfőn délután .ülést tartott, amelyre . meghivták a pékeket, a lisztkereskedőket és a malmosokat is. Csak egy kis csoport volt az, amely nem kívánta a maximális árak eltörlését; a legtöbben a hatósági árak teljes eltörlése mellett nyilatkoztak. Ezek szerint a szabadkereskedelem hoz majd annyi lisztárut a városba, amennyivel a lakosság szükségletét ki lehet elégíteni. Mayer Antal, az árvizsgáló-bizottság alelnöke megkérdezte, hogyha a lisztkereskedést teljesen szabaddá teszi a hatóság kezességet vállalnak-e ez esetre a pékek és lisztkereskedők a várcjs lakosságának ellátásáról. Erre a kérdésre nemmel válaszoltak ugyan, de másrészt kijelenfeí ték, hogy a maximális í'rak mellett meg egyáltalában nem adhatnak a közönségnek lisztet és kenyeret. - Az árvizsgáló-bizottság erre ugy határozott, hogy próbaképpen, október 28-ától november 11-ig felfüggeszti a hatosági árakat, a lir (kereskedést tehát teljesen szabaddá teszi. A határozatnak megvc'lt keddre a kellemetlen hatása. A rendőrség, amely az árvizsgálóbizottság határozatáról niég nem értesült, árdrágításért állított elő efy péket, aki mindjárt kétszeresére emelte föl Ó. kenyérárat. Kétségbeejtő helyzet ez a mostani. A város lakosságának nagyobbik része, nemcsak a teljesen szegények, de a meghatározott fizetésből élő köz- és magánhivatalnokok, munkások, a kevéskeresetü kispolgárok képtelenek megfizetni a tulmagas kenyéráraka'. S még emellett a pékek, lisztesek nem is garantálják hogy kielégítik a lakosság igénlét. Megmaradunk amellett a véleményünk mellett, hogy hatósági utc'n kell megállapítani, mennyi készletük van i malmoknak, lisztüzleteknek és a pékeknek. Csak akkor, ha ez megtörtént, lehet majd eldörjteni, nincsenek-e rejtett készletek s nem a spekuláció tartja-e vissza áz árut. Ha a szabadkereskedelem annyi árut tudna bíztositani, amelyből el lehet látni a város egész lakosságát s ameW mellett az árak nem emelkednek az égig, akitor csak .maradjon fönn a szabadkereskedeiem. piszén a cél az, hogy elegendő és lehetőleg olcsó lisztünk legyen. De ha ezt a célt nem tudja elérni a szabadkereskedelem, akkor ujb61 vissza kell térni a maximáláshoz. A szabadkereskedelen1 természetesen nem ad jogot arra, hogy a ; : -kat most már a végtelenségig emtljék. \.z árvizsgáló-bizottság ki is kötötte, hogy ! négy óra alatt megszünteti a szabadkereslw .t< net, ha visszaélést, mesterséges árdrágítást tapasztalna. Angol foofball-labdák érkeztek Komlósi sportáruházába Oroszlán-utca 34. szám.