Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-25 / 229. szám

Szeged, 1919 október 26. DELMAGYARORS ZAQ HÍREK A fák halála. Látjátok feleim, hogy magunk alatt vágjuk a fát egy idő óta, de most meztelen és csupasz valóságában tárul szemünk elé a pusztulás: a város fáit csakugyan sorra-rendre vágják, a zord kényszerűség kegyetlen és igaztalan pa­rancsára. Nagy ur a szükség, nem is ur, de zsarnok és a szegény ember vizzel főz ugyan, ám, tudnivaló, hogy fa is kell hozzá. Most már az élőfákra kerül a sor, a fejsze olt csat­tog a derekukon, tövestül irtják a természet szegedi számüzöttjeit városunk utcáin. Nem kell okvetlenül igazhitű buddhistának lenni, aki I; mélységes részvétet érez minden élő iránt, | hogy a/, ember elszomorodjék ezen a kénytelen­ségből való vandáiizmuson. Mert tudni kell, hogy a fa, a zöldelő lomb nem csupán disz, de egészség is, életadó és íletnevelö. A fák oxigénjére szüksége van mindenféle élő lénynek, embernek, állatnak egyaránt és ahol a fák kipusztulnak, ott az élet föltételei és viszonyai is megromlanak bi my. A fátalan, lombtalan városok a tuber­kulózisnak készítenek helyet. A népegészség ;gyik igen fontos és lényeges pelládiuma a "ák és az okos várospolitika, a higiénikus vá­rosi élet soha sem hagyja ki számításából őket. SzV kácok, világos és sötétzöld társaik pu ¿lálásán nem csupán a költői kedély busul, de a belátó értelem is elszomorodik. Nagyon leromlottunk, nagyon lezüllöttünk, nagyon odalettünk, hogy már a fákat se lehet kímélnünk. Szimbólum ez a keserves és kegyetlen irtás: magunk alatt vágjuk a fát és nem tudunk másképpen cselekedni, Gyalu. — A városok lisztje. Mint Budapestről irják, a közélelmezési minisztériumban értekez­letet tartottak a városok, különösen a hivatal­nokok és a munkásság lisztszükségletének be­szerzéséről és arra a megállapodásra ju'ottak, hogy a városok liszttel való ellátását lehetőleg a belföldi termésből kell biztosítani. Nem való­színű, hogy Magyaroszágon még volna annyi liszt, amennyiből a teljes szükségletet fedezni lehelne. De legnagyobb báj, hogy szén hiá­nyában a malmok rövid időn belül beszüntetik az üzemüket. Ami liszt van a piacon, az na­gyon drága mindenütt az országban s az ár mindenütt meghaladja a maximális árakat. — Szén az Országos Szénbizottságtól Az Országos Szénbizottság, hir szerint, Szegedet is azok közé sorozta, amelyeknek állátásáról gon­doskodni kiván. Állítólag az első egy két va­gonból álló szénszállítmányt a tatai bányából már útnak is indították, de ama kikötéssel, hogy abból csak a kórházak és a közüzemek kaphatnak. A városnak szénnel valő ellátása tekintetében aligha támaszkodhatunk az Orszá­gos Szénbizottságra s a városnak a szükséges szünkészlelről, amennyire csak lehet, magának kell gondoskodni. — Pékek küldöttsége a polgármesternél. Pénteken délelőtt küldöttségben jelentek meg a pékek a polgármester előtt. Arra kérték, hogy a liszt maximális árát emelje föl, mert a meg­állapított árakon nem lehet lisztet hozni a vá­rosba. Arra is kérték, hogy fát szerezzen nekik, mert a legnagyobb fainségben vannak. Az előbbi kérelem ügyében a polgármester az ármegállapitó bizottság elnökéhez utasította őket, a fára vonatkozóan megígérte, hogy a pékek részére külön fog fát beszerezni a város. — A szegedi pénzrontók. Budapesti lapok közölték, hogy annak a mentőakciónak, amivel az antant és a semleges államok állítólag a korona árfolyamát akarják megjavítani, micsoda következése leit az idegen valutákkal való ke­' reskedelemre. Az idegen valuták árai rohamo­san hanyatlanak nálunk, ami sok spekulánst nagyon érzékenyen érint. A szegedi, börzén is nagyot estek az árak. Ez a börze tudvalevően a Tisza-kávéházban van, ahol egész délelőtt to­longanak a magánbankárok. A spekulánsok között sok a .pesti ügynök, aki üzletkötésekre rándult le Szegedre. A börze már korán,reggel kezdődik a kávéházban, ahol alig lehet miatta mozogni. A szegedi börzén október 23-án a leit 3-70, a márkát 3 80, a dinárt 3-50, a dol­lárt 72, a Napoleon-aranyat 322, a francia francot 9, a lírát 7 koronájával adták. Ezek az árak most ilyen esést mutatnak: a lei 3-40—3-20, a márka 3*40—3-30, a dinár 330, a dollár 64—62, a franc'8"60— 8-40, Napoleon-arany 280, lira 4'50 K. Ezek persze nem pontos, megbízható árak, mert azok szinte üzletkötésenkint változnak. Egy bizonyos: a nagy áresés. Ha egyes magán­bankárokat nagy veszteségek érnek, azon egy­általában nincs mit sajnálkozni. Az idegen valuták árfolyamait képtelenül fölverték, termé­szetesen a mi korona-valutánk rovására, ami­nek különben is ijesztően kicsiny az értéke. A spekulánsok tehát az elviselhetetlen drágaságot a pénzünk vásárló erejének lerontásával közvet­lenül növelik. A sok zugbankár egyik leg­nagyobb veszedelme az országnak. A hatósá­goknak nemcsak nálunk, de mindenütt az országban, szigorúan kellene föllépniök a pénz­rontók ellen. — A román leszámoló-hivatal. Megírta a Délmagyarország, hogy a nagyszebeni vasúti igazgatóság megbízásából Bartholomeidesz Kálmán főfelügyelő, az aradi üzletvezetőség volt számosztályfőnöke azzal a kikü'detéssel járt Szegeden, hogy az itteni leszámoló-hivatal tisztviselői köréből szakértőket verbuváljon a román vasutak igazgatósága által Nagyszebenben felállítandó leszámoló-hivatal részére. Akiküldetés akkor nem valami fényes eredménnyel kecseg­tette a románokat, most azonban szaporodnak a jelentkezők. Száz tisztviselőt akarnak át­venni a románok,akik szerveznének, irányitani­nak és bevezetnék az uj leszámoló-hivatalt. Az átlépő tisztviselők állítólag háromszorosát kapnák a jelenlegi fizetésüknek, nyugdíjigényüket, szer­zett jogaikat elismernék a románok. Az eddig jelentkezett mintegy ötven tisztviselő ügyében Onitiu Valér felügyelő és Papp Jakab főfel­ügyelő tárgyalnak a román vasutígazgatósággal, valamint a Máv. pénzügyi főosztályával, amely alá a szegedi leszámoló-hivatal tartozik. Amint értesülünk, a Máv. igazgatóságában nem nagy a hajlandóság arra, hogy szakképzett tiszt­viselőit a románoknak átengedje. Érdekes, hogy a román vasutak igazgatósága (C. F. R) azon az alapon rendezkedik be Nagyszebenben, hogy a Máv. erdélyrészi állomásai közül kilencszáz Romániához lesz csatolva. — A kommunizált birtokokat visszaadják a tulajdonosoknak. Dr. Kelemen Béla kerü­leti kormánybiztos Csongrád vármegye' terüle­tére, Szeged székhellyel, most nevezte ki azt a műszaki bizottságot, amely a földwiivelésügyi miniszter rendelete alapján a földbirtokok kommunizálásának megszüntetésével kapcsolatos leszámolást fogja megejteni. A leszámoló bi­zottság elnöke dr. Dózsa István főszolgabíró, tagjai: Freifeld Ferenc állam' mérnök és Sclwl­tcisz Károly pénzügyi titkár. A bizottság mű­ködésében résztvesznek még Hoffmann Andor gazdász, Spitzer Lajos gépészmérnök, Babocsay Gyula, Kanizsai Nagy Antal főmérnökök és Wagner Károly mérnök. — Adományok. Bástyái Holtzer Tivadar a szegényalap részére 50, N. N. a siketnémák részére 20 koronát küldött be hozzánk. — Szegedieknek Újszegeden nem szabad vásárolni. Pénteken délelőtt dobszóval szi­gorú-rendeletet hirdetett ki Újszegeden a köz­ségi elöljáróság. A rendelet szerint Újszege­den szegedieknek nem szabad vásárolni, az ujszegediek uem adhatnak el a szegedieknek semmit, sőt nem szabad az ott vásároltáruk­nak helyet sem adni. Aki a rendelet ellen vét, annak az áruját elkobozzák, pénzbirság­gal sújtják és ezenkívül, ha az üleíő ujszegedi lakos, a község terülntéről kitiltják. A szi­gorú rendelet szigorú betartását. a szerb csendőrség ellenőrzi. — Az ujszegedi szerb konviktust kira­bolták. Nagyobbszámu betörőbanda garázdál­kodott szerdán éjjel az ujszegedi szerb konvik­tusban. A betörők katonaruhába öltözve ha­toltak be áz épületbe, ahol összeszedték a nagy értéket képviselő ruha-, fehér- és ágynemüeket s dolguk végeztével elhagyták a konviktus épü­letét. Előbb azonban a pedellus lakásának aj­taján a banda egyik tagja kedélyesen beszólt, hogy már kijöhet az odújából. Mig a betörők összeszedték a holmikat, a konviktus alkalma­zottai nem mertek előjönni, mert féltek a rab­lóktól ? így háboritatlanul dolgozhattak a be­törők és minden akadály nélkül vihették ma­gukkal a százezer koronán felüli értéket kép­viselő holmikat. — A Szegedi Leány-Egylet f. hó 26-án délután fél 6 órakor a Szegedi Zsidó Hit­község székházának nagytermében ünnepélyt tart, amelyre az érdeklődőket meghívja. Be­lépő-díj 5 korona. — Agyonlőttek egy csempészt. Csütörtö­kön délután két óra körül Újszegeden a közúti hid alatt három ember árukat rakosgatott be egy csolnakba. A szolgálatot teljesítő hidőrök észrevették a mozgolódó alakokat. "Egy darabig figyelemmel kisérték őket és megállapították, hogy élelmiszereket akarnak Szegedre átcsem­pészni. Az őrségnek már nem volt annyi ideje, hogy befussák a közöttük és a csempészek közötti hosszú utat. Amikor a csempészek a csohiakot elindították, az őrség a hídról több­ször utánuk kiáltott, hogy -álljanak meg. A cse npészek azonban nem reagáltak a felszólí­tásra, mire az őrség egyik tagja utánuk lőtt. A golyó az egyik csempészt eltalálta. A másik kettőnek még volt annyi ideje, hogy a partra visszaevezzenek. Ezalatt a hidőrség néhány tagja lefutott a hid alá, a két csempész azon­ban megszökött, mire az őrök a csolnakhoz értek. A csolnakban egyedül Bödő Mihályt ta­lálták, akit-súlyos sebével a közkórházba szál­lítottak. — Lövés az éjszakában. Pénteken, a haj­nali órákban, a Topolya-soron haladt a városba egy magyar katona, akire az indóház mellett levő töltésről rálőttek. A lövésre az arra járó rendőrpatrul figyelmes lett, a helyszínre sietett, ahol egy vérző és elalélt katonára talált, akit beszállittatott a közkórházba. A lövés a katona tüdejét fúrta keresztül, akinek okmányaiból megállapítást nyert, hogy Engi Istvánnak hív­ják és a rókusi feketeföldeken lakik. Mire a sebesülttel a kórházba értek, kiszenvedett. Az ügyben nyomozást indított a rendőrség. — Ki akar olcsón földet venni? 459 kat. hold szántót és kaszálót Szolnoktól 10 kilo­méterre, a Tiszán innen. Gazdasági épületek: 1 hosszú kőépület, ispánlakással, 3 szoba, konyha, 11 cselédlakással, magtár, 10 vagon beraktározásra alkalmas, 120 jószágra való istálló, 150 sertésnek való hizlalda, bognár­és kovácsműhely és lakás. Holdankénti ára 2400 korona. Mindenki, aki földet akar venni, forduljon bizalommal Lazarowitz H. Lázár mező- és erdőgazda­sági ingatlanok, gépek, magvak, gabona­nemüek és egyéb ingatlanok ügynökségi iro­dája Szeged, Deák Ferenc utca 23, II. em., Temesvár, Szt. György-tér 4. — Elveszett csütörtök délután Boldog­asszony-sugárut 1. szám alól egy nőstény vörös-tarka szarvas kecske. Megtaláló vagy nyomravezető illő jutalomban részesül Horváfh­faárugyárban, Boldogasszony-sugárut 1. — Megbüntetett zsircsempészek. Csonka Imre, Komjáthy István és Pósa József Martono­son és Kanizsán összevásároltak 126 méter­mázsa zsirt, becsempészték Szegedre és kilón­ként 52 koronás árban eladták Tóth István vasúti fékezőnek, Lujkó Nándor kereskedő­segégnek és Turó Józsefnének. A kifizetés kö­rül azonban differenciák támadtak, majd pedig a felek veszekedni kezdtek egymással a nyílt utcán, ahol az üzletet nyélbeütötték. A vesze­kédésre figyelmes lett Babarczy Gyula rendőr, aki a veszekedés színhelyére sietett s miután meggyőződött róla, hogy a zsirt csempészés céljára akarják felhasználni, a zsirt lefoglalta. 2-es és 3-as számú cijareffahOvelyek Az egyik csempész, névszerint Pósa József, a zsirosbödönnnel fejbe akarta vágni a rendőrt, mire ez revolverét használta és Pósába lőtt. Pósát könnyebb sérülésével a kórházba szállították. Az összes szereplők pénteken délelőtt Arvay Ferenc kihágási biró elé kerültek. Miután nem sikerült bebizonyítani, hogy Tóth István és társai a zsirt továbbeladás céljából vették, a kihágási biró felmentette őket n kihágás vádja alól, a két martonosi csempészt azonban fejen­ként 50 koronára itélte. — Joachim Ferenc festőművész képkiálli­tása Schillinger-féle üvegkereskedésben, Fekete­sas-utca 22. Redőnyjavitásokat, ujak szállítását elvállal Fekete Vilmos Redőnyipar vállalata Református-palota. 223 Telefon 13-53. Óráját és ékszereit iavilfassa elsőrangú óra- és ékszer­ű/Jelemben. 'Srolid árak' Órákban és ékszeiékbei riagv raktár. 154 FISCHfr'R K. ¡.""^L^íí SZÍ IHÁZ MŰVÉSZÉT HETI VIÜ SOR 1 Szombat: Az 50 éves 1 .-fi, tragikomédia. (Premier­bérlet B. 8. sz.) Vasárnap délután Rom ó és Júlia, tragédia. Vasárnap este: Gróf Ri ildo, operett. (Bérletszünet.) * A szegedi vonós gyes társaság, mely a kamarazene és elsősorban a hazai zene­szerzők müveineK isir-:rteté»ét és terjesztését tűzte programjául, az Jei eh" * "" november 4-én taríia a Tisz A hangverseny t s a? dei sz szenzációja König Pé ¡r F-d nek bemutató-előadás«, az szerzőnek egyií legbájösauu amu.ao», hangverseny másik : láma Goldmarck Károly­nak, a magyar származású világhírű zene­költő B dur zongora ütöse, a kamarazene­irodalom legbecsese munkája, amelynek zongoraszólamát F''iér Gize la zongora­művésznő játsza Jeg eket 16, 12, 10 és 5 koronás árban Várna L könyvkereskedése árusítja. * Ormándy—B!au : « a világhírű fiatal magyar hegedűművész, ki a külföld a 1 első művészek kőzött emleget, mielőtt elindulna hollandiai útjára, meglátogatja Szegedet és okt. 25-én és 26 ín, szombat és vasárnap este a Tiszában bmgvérsenyez. A fiatal művészt elkíséri szegali utiára Dientzl Oszkár, a Szegeden is jól ssned ongoramüvész és Komlóssy Emma, a legjobb magyar népdal­énekesnő. A hangverseny iránt óriási az érdeklődés. Jegvek kiriáto t számban kap­hatók Pető E. dohán' tőzsdéjében. a legjobb minőségben és a legol­I csóbb napiárak mellett kaphatók a szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca II. sz. Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE CiUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. Médi Spécialité 21 v A „RIVALDA" hangyerseny-estéje október 25-én, szombaton és 26-án = vasárnap esie l/j 8 órakor = a Tisza-siálló nagytermében Ormándij-BIau ¿.erő hegedűművész Komlóssy Emma .nekesnő Dienzfl Oszkár zongoraművész együttes hangversenye. Mindkét es.'e más műsor! Jegyek kaphatók I", ti> E. loliánytőzsdéjében. A „RIVAIDA' sziltházi hetilap. Megjelenik minden héten. 2«»

Next

/
Oldalképek
Tartalom