Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)

1919-10-24 / 228. szám

376 DELMAGYARORSZAQ Szeged, 1919 október 26, — Azok, kiknél a hit emberszeretetre, meg­értésre motivum: nem fogják ezt hit elleni tá­madásnak venni. És intelligens ember nem fogja azt kiolvasni ebből, hogy én egy nagy történelmi tényezőt akaríék persziflálni. — És sillabizálni keztítem saját korom. Fel­tettem a kérdést: milyen lenne a magyar élet, ha a zsidó-erő nem társult volna vele? És feleletül kaptam, hogy ; zsidók befogadása a magyar faj ösztönszerű kapása volt az élet, a fejlődő, szabadabb élet után. — Tudom, hogy a magamfajta ma volt, holnap nincs ember mlmoiresjai értéktelenek. De ezeket el kellett mordánom, hogy aki fiatal és van benne egy szikra humanitás: vigyázzon az első lépésére. v. — Idedobva rövid életre, hosszú nyomoru­ságokra, ne gyötörjük fantomokért egymást. Hisz ha volna egy olyai Isten, ki azt kivánná, hogy embergyűlölettel, <!inberskalpokkal áldoz­zunk neki: gondolkodáslnélkül dobnám magam ez ellen az infámis Isten ellen lázadó ember­testvérem mellé. Hisz z?. ő testvére vagyok predesztinált testem minién szenvedés lehető­ségévé!.. • — De hiszen nézzünk szét: föld, történelem, emberi lelkek halott isfenekkel, volt hitekkel vannak tele temetve. Éríjemes-e leendő fossi liákért megrontani egy Szép emberi életet? * •Te tudod, Szabó Dezfő, hogy érdemes-e! Dr. V. S. Ha a háziúr renováltat (Saját tudósítónktól.) Kern Lajos szegedi hentes, a Szappanos-utca és a Lechner-tér sarkán levő ház tulajd r nemrég jelentést tett a rendőrségen, hogv -¡áza J rendkívül rossz állapotban van és k V . rendőrséget, állapítsa meg, h<J£y a házat <; •'eniil renoválni szük­séges,^ rendőrség . negkereste a mérnök­séget, hogy szálljon ki állapítsa meg, tény­leg olyan ,ossz kari....* van-e a ház, mint amilyennek tulajdonosa állítja.- A mérnökség megvizsgálta az épületes és észleletei alapján utasította a rendőrség a náztü'ajdonost, hogy 8 nap alatt végeztesse el a szükséges javítási munkálatokat. '"'IHl Már ebből is kitetszik, hö*i nem lehetett szó nagyarányú átalakításokról, mert ilyenre 8 nap nem volna elegendő Mindössze néhány korhadt gerendát kellett kicserélni. A háztulaj­donosoknak egyébként eildig nem volt szokása, hogy maguk hívják fel a rendőrség figyelmét a bajokra és felszólittassák saját magukat a kija­víttatások eszközlésére, vtanapság azonban — a szokatlanságok idejében!— nem első eset az ilyen háztulajdcwlosí önff jeleiit£etés, amelynek sokkal messzebbmenő léljai vannak, mint a néhány korhadt gerenda kicserélése. A renová­lás szükségességének ürügye alatt ugyanis a tulajdonosok — ha lehet égés — kiköltöztetik a lakókat és a nagy lakásmizéria folyamánya­kép a gerendával együtt az olcsó lakókat is kicserélik a drágábbakka. Kern Lajos lakói azonhan biztosítani akarván magukat az ilyen kilakollatási lehetőség ellen, Oppenheimer Sándor biztosítási titkár és társai cím alatt egy magánjogi érvekkel, történeti reminiszcenciákkal és mythologiai vonatkozá­sokkal átszőtt terjedelmes felebbezésfélét nyúj­tottak be a tanácshoz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a házigaz< a a renoválás ürügye alatt kilakoltassa őket é: ellenőrző szakértői vizsgálatot kérnek kirenddni „spártai egyszerű­séggel" annak magállap, ására, hogy a ház nincsen olyan rossz karb; n, amely a rendőrség, „mint a polgári perrendtartás vonatkozó para­grafusa szerint mellékbeavatkozó hatóság" — sé­relmezett határozatát indokolná. Miután öt lakó sorsa >rog kockán, a tanács ugy határozott, hogy fel?; jiitja a mérnöki hi­vatalt .egy ellenőrző szakértői bizottság kikül­désére, amelynek 48 órár belül jelentést kell tenni, hogy minő méretii átalakításokat kell a házban eszközölni és a b zoítság jelentése alap­ján fog dönteni a felebbe :és sorsáról. KALOD Q5ZKOP (Vivát Sokorópátka!) Sokorópátkai Szabó István, a véletlen-miniszter már hetek óta járja a Dunántult, természetesen miniszterhez illő nagy kísérettel. Sokorópátkának nagyon há­látlan szerepe van: nagyatádi pártját kell meg­gyúrnia és a kormány táborába beterelnie. Ne­héz ügy egy sokorópátkinak, akinek csak né­hány héttel ezelőtt osztották ki Friedrichék az államférfiúi szerepet. Dehát egy miniszteri állás és a kegyelmesi cím megéri azt a hiábavaló fáradságot, amellyel a dunántuli magyarok meg­győződésének ellenkező irányba hajlitása jár. Sokorópátka. természetesen szatonkocsiban uta­zik, van első-, másod- s harmadtitkárja, egy rakás tanácsos és tanácstalan kísérője, szolga­személyzete, egyszóval mindene, amire egy jólnevelt miniszternek az ilyen vidéki turnéknál szüksége van. Sokorópátka legutóbb az egyik fehérmegyei községben jelent meg. Az elöljáróság gondos­kodott a történelmi időknek megfelelő diadal­kapuról, bandériumról, mozsárlövésekről, kül­döttségekről, csendes és hangos hallgatókról. Amikor Sokorópátka a községháza elé érke­zett, az egybegyűlt tömeg hangos viváttal fogadta és a világ minden kincséért se élje­nezte. Sokoropátka csak hallgatta a szüntelen vivátozást, nagyon csodálkozott rajta, azután elmondotta beszédét, amelyet szintén tarkított néhány vivát. Már elmenőben volt a községből és nem bírta megállani, hogy meg ne kérdezze a falu jegy­zőjét a vivátozás okai felől. — Mondja csak jegyző ur, miért vivátoznak ebben a színmagyar faluban, miért nem élje­neznek ? — Nagy oka van annak kegyelmes uram — felelte a jegyző. Amióta megtudtuk, hogy ke­gyelmes ur a falunkat tiszteli meg látogatásá­val, állandóanr csak arra tanítottuk az embere­ket, hogy „Éljen Sokorópátka!" De olyan veszett fene természete van ennek a népségnek, hogy még a vivát-ot is s csak bottal tudtuk beléjük' verni, mert az éljent csak ugy tudják kimondani, ha mindjárt utána mondják: — Nagyatádi. —... * (Magyarországon a gyerekek is politizálnak.) A nyugati hatalmak egyik nagynevű törzstiszté­nek hivatalos dolga akadt valamelyik magyar városkában. Jó magyar szokás szerint felkeres­ték a törzstisztet a magisztrátiv tagjai és a tár­sadalom külömböző rétegeinek képviselői, hogy egyrészt tiszteletüket nyilvánítsák, másrészt pe­dig, hogy egy kis egyéni véleményt adjanak le a politikai helyzetről. A törzstiszt maga igyek­szik a politikára terelni a beszélgetést, mert kíváncsi a különféle véleményekre. — Mi a véleménye tanácsnok urnák a mai kormányról ? — Kérem ezredes ur a mi városunk 90.000 lelket számlál. Abból körülbelül 4000 munkás, 1000 radikális, a többi pedig mind a Friedrich­kormányt támogatja. — Nem hiába mondják, hogy Magyarország politikus ország, — felelte kedélyesen az ezre­des — az önöj? városában, tanácsnok ur, ugy­látszik már a gyerekek is politizálnak. Montenegró függetlensége. Még nincs eldöntve, hogy a kis Montenegrót hozzácsatolják-e Jugoszlávia területéhez. Egy Szalonikiből származó hír szerint, amelyet a bécsi Morgen közöl, a békeértekezlet határozata értelmében Montenegrót francia és angol csa­patok szállják meg s a montenegrói menekül­tek visszatérte után az ország lakossága nép­szavazással dönt arról, hogy Crnagora független állam legyen-e, vagy egyesüljön Joguszláviával. A népszavazás idejére a Jugoszláv polgári és katonai hatóságokat visszarendelik Montenegró­ból. fllREK Mosatni ... A napokban egy tehetős ur (a háború előtt is az volt), kinek a leánya Németországban intézetben nevelődött, fehérnemű-bevásárlást volt kénytelen eszközölni, mivel a lányka több ládából álló személypodgyásza Berlintől— Szegedig elveszett. A bevásárlás nem volt nagyszabású. Négy himzéses ing, négy csipkés alsó, két kis batiszt alsószoknya. Négyezer­hatszáz korona. A szegedi jóhirü fehérvarottas üzletek kirakataiban csodaszép teljes stafirung­garniturákat lehetett látni a háború előtt ötezer koronás árakban. Hány eladó lányka, révbe­evező menyasszony, fiatalasszony, stafirungban utazó apa nézegette el a rózsaszínű szalaggal összekötözött, finom hajtású, leheletkönnyüségü fehérnemüket, amelyek mindegyikéből huszon­négy darabot lehetett kapni. És akkor is drá­gáltuk az árát. Pedig olcsó volt. Milyen olcsó! Csak most látjuk és tudjuk. Azóta, öt esztendő óta, alig vettünk valamit. Inkább semmit. Csak mosattuk, mosattuk a meglevőségeket, jó mosónővel, rossz mosó­nővel, olcsóval, drágával (most már csak drága van) és a finom, vagy kevésbé finom, sifon, vászon, batiszt fehérnemüeket szétmorzsolták, szétfőzték, agyonlugozták a mosónők. Nemcsak ők, a mosóintézetek is. Hiába, aki szép fehér­neműt akar, az minden mosatásnál nagy árat fizet a hófehér ruháért. A fehérneműt lassan­ként megeszi a szóda, a szódás szappan, a tul­áztatás és a vasalásnál a forró, sokszor per­zselő vasaló. Nem baj. Csak az ingeleje, a gallér, az alsó és minden hófehér legyen. A kézelő kemény stb. No, most megint drágább lett és lesz a mosatás. Az intézetek áremelései szinte lehetetlenné teszik a fehérnemüek tisztit­tatását, mosatását. Ezért azt hinnék, hogy talán erősen megcsappant a forgalmuk. Sőt. Nem győzik a munkát. Nem addig, amig tüzelőjük lesz. Ők legalább vállalnak és mos­nak, ha drágán is. Mit csinálnak majd azok, akiknek nem lesz a főzéshez sem elegendő tüzrevalójuk. Hogy, hogyan és hol fognak azok mosni és főként miből ? Mit fognak csinálni és tenni azok, akiknek csupán a gyomor-kérdése napról-napra, óráról-órára keserves gondot ad és fog adni. Mint fognak ezek az ezrek és tíz­ezrek fehérneműt váltani, mosatni? A tisztaság kérdése is országos ügy. Ez irányban is tenni kellene valamit, mert sok embernek igy is viszket a bőre. Hát akkor mi lesz, ha a szeny­nyeseket nem lehet kimosni. — Balogh tanácsos faügyben Budapestre utazott. Balogh Károly pénzügyi tanácsos a tanács csütörtöki ülésén bejelentette, hogy a mult évi Spielmann-féle ezer vagon tűzifa szállítása ügyében bizalmas értesítést kapott s igy a fa szállítási engedély kieszközlése végett Budapestre utaztk. Balogh tanácsos csütörtökön délben automobilon el is uta­zott Budapestre. A Spíelmann-féle fát még a mult év derekán vásárolta a város, a későbbi zavaros állapotok azonban lehetetlenné tették a fa Szegedre való szállítását. Ezer vagon fáról van szó. A város már három évvel ezelőtt meg­vásárolt és kifizetett Pankotán háromezer va­gon fát. Balogh tanácsos a budapesti román kirendeltségnél elsősorban ennek a fának Sze­gedre szállítását igyekszik kieszközölni. A szál­lítások körül fennforgó eddigi félreértéseket is tisztázni fogja Budapesten a tanácsnok,'amelyek eddig nehézségeket okoztak a szállításnál. Er­délyből állítólag már útnak indították a fát Szegedre. — A középeurópai szénválság megoldása. Saint-Germainból jelentik, hogy Clemenceau miniszterelnök, a békekongresszus elnöke, Eichhof osztrák meghatalmazotthoz jegyzéket intézett, amelyben kifejti, hogy Ausztria szén­helyzetének megvizsgálása során konstatál­ták, hogy a középeurópai széninség oka a vasutanyag hiánya. Ennek orvoslásáról egy bizottság fog intézkedni, amelyben egy dele­gátussal Magyarország is képviselve lesz. — Liszthiány. Az uj buza forgalmának megindulásakor Szegeden szinte korlátlan meny­nyiségben lehetett lisztet vásárolni. Egyszerre aztán eltűnt a liszt a városból. Most már alig van. Két vagonnal hoztak a napokban Jugosz­láviából nullás és főzőlisztef, azonban az áruk magasabb, mint a szegedi maximális árak. A két vagon lisztet egy konzorcium vásolta meg és tekintettel a liszthiányra, Balogh Károly ta­nácsnok megengedte, hogy a nullás lisztet 10, a főzőt 8 korona 50 fillérért árusíthassák el. Ebből a felemelt áru lisztből Szécsi Izsó, Kell-, ner Mór, Kardos Jakab, Kertész József és Sándor Lajos árusítanak. A többi kereskedő tartozik a maximális árat betartani. De sok van olyan, aki nem tartja be. Ahhoz persze mái­semmi bizalmunk, hogy a hatóság egyszer ko­molyan hozzálásson a piaci és üzleti árak ellen­őrzéséhez. — A város fája. Kiss Ferenc miniszteri tanácsos bejelentette csütörtökön a polgár­mesternek, hogy a városi erdők kitermeléséből küldi áz első szállítmányt. Néhány sorban jelenti ezt, amelyekben elmondja, mennyire örül, hogy 34 évi fáradságának első gyümölcsét küldheti a városnak. Az erdőket ugyanis Kiss Ferenc ültettette. Sass Lajos tanyai rendőr­kapitány 20 kocsifuvar tűzifa beérkezését jelezte Kiss miniszteri tanácsosnak. Ezt a fát a köz­hivatalok fűtésére fogják felhasználni. A városi hivatalnokok kérik a tanácsot, hogy a fölös­legből juttasson nekik is. A tanács ezt ki­látásba helyezi. — Újra emeltek a kávésok. A kávéházak­ban, különösen azokban, ahol a lánckereskede­lem éli világát, nagy rőkönyödést keltett az idegen valuta árhanyatlásának a hire. Erre a kávésok vendégláncosaikra való tekintettel el­határozták, hogyha már az idegen valuta ár­folyama esik, valaminek az árfolyama emelked­jék és a tejeskávé árát 30, a feketéét pedig 20 fillérrel felemelték. Ehhez az áremeléshez nincs ugyan jussuk, mert nem az árvizsgáló-bizóttság jóváhagyásával történt, de a kávésok egyike­másika nem szereti a Pató Pál teóriáját és mi­után a várásra nem ér rá, maga végzi a fel­emelés célszerű müveletét, a fogyasztók végtelen örömére. Egyik-másik kávés kísérleti törekvését csütörtökön már feljelentettek az árvizsgáló­bizottságnak, amely „már is" ellenőrizteti a kávéházakat, hétfőn pedig újra ülést tart, hogy az árakat megint megállapítsa. — Fagyoskodnak a betegek a közkórház­ban. A közkórház kertjének fáit is kivágták már, hogy legyen mivel főzni a betegeknek, akik hideg szobákban kénytelenek fagyoskodni. A kert fái is fogytán vannak. Az orvosok a hideg műtőben végzik az operációkat és a nehéz munka közben folyton arra gondolnak, hogy a betegek nem kapnak-e ujabb bajt a dermesztő hideg folytán. Elviselhetlen ez az állapot és a közegészségügy érdekében szüksé­ges, hogy a város hatósága sürgősen juttason fát a kórháznak, mert sok súlyos beteg életéről van szó. Az orvosi kar már azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy a betegek érdekében be­záratja a közkórházat, hacsak rövidesen fához nem juthat. — Halálozás. Súlyos csapás érte dr. Lakó József államvasuti titkárt és nejét, Pápai Annát. Egyetlen, édes, okos fiucskájuk, Tibike f. évi október hó 23-ára virradó éjjel tizenhat napi iszonyú kinos szenvedés után tizennégy és fél hónapos korában bélhurutban elhunyt. A boldogtalan szülők egyetlen gyermeküket f. évi október hó 24-én, pénteken délután 2 órakor fogják a Vaspálya-utca 19/a. szám alatti gyászházból a belvárosi temetőbe örök nyugalomra kisérni. — Borpancsolás. Szüretelnek, de meg­megakasztja a munkát az eső. Panaszkodnak, hogy kevés lesz a bor. Lehet, nem tudjuk. De nem baj, majd kipótolják a hiányt a korcsmárosok. Hiszen talán még soha olyan szemérmetlenül nem pancsolták, vizezték a bort, mint ahogy ezidőszerint cselekszik a fóminőségü és bőséges mult évjáratok borai­val. A korcsmárosok mintha egyszerre csak antialkoholistáknak akarnának fölcsapni: 2-es és 3-as számú cigareffahüvelyek a legjobb minőségben és a legol- MAA\ Knp^ííilifí> szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca II. sz. csóbb napiárak mellett kaphatók a 1HISU1 üp^UdlIl^ Telefon 15—20. — Úgyszintén valódi FEKETE CiUB cigarettapapír kapható nagyban és kicsinyben. 2ia

Next

/
Oldalképek
Tartalom