Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-18 / 197. szám

Ara 40 iWléû Szerkesztőség : SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja :^305. l;í ELŐFIZETÉST ÁRA : egész évre 96.— K negyedévre 24.— K fétévre • 48.— K egy hónapra 8.— K Egye a szám ára 40 fillér. íj Kiadóhivatal: SZEjCED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja : 305. — ! ' — >• Szeged, 1919 VIII. évfolyam 197. szám. Csütörtök, szeptember 18. X Memento. 1909-ben, tehát eppén tiz éve a bádapestí újságírók egyesületének Almanachhja körkérdést intézett szereplő magyar politikusokhoz, közéleti jeleseinkhez, hogy nyilatkozzanak a ne,mzetj$zjség kérdésében elfoglalt álláspontjukról. Többek között líusiár Károly keresztényszocialista, aki níost a Friedrich-kormányban tüdvalevöieg kultuszftuniszteri tárcát vállalt, Prohászka Ottokár, ma székesfehérvári' pusp&k és Garami Ernő, a magyar munkásság kiváló vezére is nyilatkoztak. Olyan érdekesek és tanulságosak ezek a nyilatkozatok, hogy ma a lényegüket minden kommentár nélkül itt adjuk. Beszélnek azok helyettünk és beszélnek arról is, hogy kicsoda marad következetes! Íme. Huszár Károly ezt mondta 1909-ben : — Érzésünk, nevelésünk, ösztönünk és minden törekvésünk az, hogy a mi fajunk el ne maradjon a többi kulturnemzetektől. Helytelen a Kossúth-szakállt viselő honvédeknek szivarvéget szállító, Talpra magyart szavaló és nemzetiszínű borospohárból ivó komédiás hazafiasság. :» ;:• • tv'; J.Í . ' • ' •" ' ' ' — Ezt a tézist hirdeti a szociáldemokrácia éppen ugy, mint az ideálrsíta móriizmus a maga legújabb kiadásaiban ísj, amilyenek' az amerikai pragmatizmus s a francia .,philosophie de l'action ; de mi tagadás benne, e£az eszmény s ez a vágy bele van oltva a modern ember lelkébe s mindnyájan dolgozunk megvalósításán s szívesen revízió alá veszünk, mindent : világnézetet, filozófiát, vallást, erktittsöi, jogot ; revízió alá fogjûk a történeti tipuáökat, államot, egyházat,, házasságot, gazdaságot, • társadalmat, férfit, hőt s à kritikánkkal utat akarunk nyitni a haladásnak s uj perspektívákat az elevenebb öntudatra serkenő szellemnek. Garami Ernő nyilatkozata így hangzott: —: Mi a nemzetköziség ? A „hazafiak" gára párt nemzetköziségét igy fejezi ki: foá — Mi keresztényszocialisták a sovinizmus bűneit: annak gőgjét, hiúságát, ;az idegen fajok lebecsülését, vakságát és szükagyuságát elitéljük. Viszont a nemzeti jólétre való törekvés mellett nem feledkezünk meg a kultur-» milieuről, amelyben élünk és az emberiség közös élethivatásáról, amelyet nem szabad szem elől téveszteni egyetlen kulturembernek sem. A vagyontalan néposztályok bizonyos nemzetközi érdekközösségére még nem süthető rá a hazafiatlanság Kainbétyege. Prohászka Ottokár szavai : — Az ideál: az emberi élet szintájának emelése az egész vonalon s ami ezzel föltétlenül összefügg, a fölszabadulás a tévelytől, a történeti békóktól s a haladást megakadáEz ideál említésekor elsősorban a szociáldemokráciára s az azt kisérő kulturmozgalmakra gondolhatunk. . Szívesen elismerjük, hogy az uj világ vágyát s a réginek letörését a munkástömegek szenvedése hordozza; az szítja a „tett propagandáját", az viszi bele az erőszak impulzusait a reformmunkába, de ettől a szenvedélyességtöl s az utca kavarodásától nem származtathatnék a mozgalmak nagy értékét s nem magyarázhatnék ki sztrájkból s erőszakból szellemi tartálmát. Ezek a körülmények s tünetek legfölebb ébresztőleg s izgatólag hathatnak, de e mozgalom jelentőségét inkább abban kell látnunk, hogy a nagy elégüleflenség fölébresztette a kritika szellemét, mely a,/, uj filozófiában Des Cartes óta már ugy is jelentkezett ; fölléptette azt ugy a tudomány .¿mint1 az élet minden terén; szembeállította a tisztultabb és méltányosabb fogalmak szerint megfogalmazott emberi éietet s annak méltán megkövetelt nemesebb formáit a valósággal s levonta a következtetést, hogy kell világreform és megújhodás. Vélt országok proletárjainak oszfályhelyzetével: osztáiyhároük nemzetközi küzdelemmé válik'. A magyarországi szociáldemokrata-párt ennélfogva : kijelenti, Uogy nemzetközi párt. minden ország elnypmotfáival együtt érez és együtt küzd," — Hol van itt hazaárulás? Tények megállápitása s a tényekből következtetés levonása áz ; egész kijelentés. S vájjon a tényeket mondják-e ! hamisaknak „a hazafiak" támadásaikban? Nem.' j Csak azt hirdetik a munkásoknak, hogy „ez országon kiyül nincs,e.n számodra hely" — nem szabad idegen ország, vagy ncmzetbeliekkel együtt érezned, együtt küzdened, mert ez hazaárulás. Nemzetinek kell lenni, igy hirdétik, á nemzetköziség a nemzet tagadása,, elárulása. — Nézzük most, miből áll a szocialista-párt nemzetközisége? Hazaárulást, avagy hazatlanságot jelent-e ? Azt jelenti-e, hogy akik nemzetköziek, azok készek kiszolgáltatni az országot az idegeneknek? Készek elárulni, eladni más nemzeteknek, más hatalomnak azt az országot, amelyhez tartoznak? —r Nem. — Az a programpont, amelyet már előbb idéztünk, világosan megmondja, hogy mit jelent a szociáldemokrata-párt nemzetközisége. Jelenti a fölismerését annak a ténynek, högy a különféle országok proletárjainak sorsa egymással szorpsan összefüg. Apnak a ténynek, hogy á íeclimka vivifiáríyai, a-közlekedési eszközök mesés tökélesedése, a gőzvasut, a gőzhajó, a távbeszélő, a távíró hatalmas elterjedése ledöntött minden válaszfalat ország és ország között s az országok népeinek élete egymással szoros, közvetlen, szerves összefüggésbe került Jelenti a felismerését annak a , ténynek, hogy Magyarország fejlődése már a, múltban is mindenkor, a jelenben még fokozottabb mértékben a külföldi elöhaíadottabb államok fejlődésének nyomán halad. Jelenti a fölismerését annak, hogy a,proletárság, a munkásosztály csak ügy javíthatja meg a maga helyzetét, ha nem elszigetelten ktizd a maga, országában, hanem kartkarba ölt minden ország proletárjaival. Mert -és ez itt a legnagyobb fontosságú — nemcsak a proletárok osztályhelyzete függ szonosan össze az egyes müveit országok között, hanem az uralkodó osztályoké <}s. És mert az uralkodó osztályok ezt. már régen fölismerve, már régen le is döntöttek minden válaszfalat ország és ország között, amikor az előjogok védelméről, a nép elnyomatásáról, kizsákmányolásáról van szól V- A?, uralkodó osztályok vádolják a szocialistapártok nemzetköziségét — maguk pedig már. régen gyakorolják a nemzetköziséget! — A magyar vasgyárak évekigállpttak kartellben a külföldiekkel," a magyar petrőleum-finomiíók szintén. S sikerüli ugy a vas, mint a petróleum árát nagymértékben ifőlpréselni, amit a magyar haza népének kelletjt megfizetni. De azért azok, az urak mégis „hazátlan bitangnak"" neveztek minden-munkást, aki a maga és osztálytársainak sorsán segítendő, tagja lett a.nemzetközi szocialista-pártnak! — Az uralkodó osztályok nemzetköziségébőt fakadt a proletároknál a nemzetközi szervezkedés szükségességének gondolaté. m De, ez- »«nemzetköziség -nem. hazaellen$$ hanem ellenkezőleg, útját és célját teícinjtve, a? leghazafiasabb tett, az egyetlen igaz hazafiság. Mert célja nem a haza elpusztítása, elárulása, hanem ellenkezőleg, felvirágoztatása, boldoggá tevése! : , , . . Beszélgetés Diamandi román miniszterrel. A románok sem támogatják a Friedrich-kormányt. Paukerov Léonard román újságíró, a bukaresti „Izbauda" „ Adeverul" ésí „L'orient" tudósítója irta az alábbi cikket-: Diamandi Constantin, az ismertnevü román diplomata, aki azelőtt Románia szentpétervári követe volt, már egy hónapja tartózkodik Budapesten, mint a román kormány meghatalmazott minisztere. Ez idő alatt többizben volt alkalmam beszélgetni őexcejlenciájával és benne, minden alk^pmmal a sajtót nagyrabecsülő diplomatáfcfígyelhettem meg. Az újságírókkal szemben széretétreméltóan előzékeny és bi-r zalmas. . ., Diamandi miniszter élesszemíi, higgadt kritikájú államférfi. Nem itél sem elhamarkodottan, sem egyoldalúan. Ha valamely országban kormánya nevében megjelenik, csak az ottani viszonyok alapos ismerete, az összes politikai, pártok és társadalmi rétegek tanulmányozásai után alkotja meg véleményét. , , Románia és Magyarország. Kérdésemre, milyennek képzeli Románia és Magyarország jövendőbeli Viszonyát, Diamandi miniszier a következőket felelte: — Romániának az a törekvése, hogy Magyarországgal. kölcsönösen a jó megértés politikáját követhesse. Ma még ilyen politikáról nem lehet szó, mert Magyarországon hiányzik az állandó, szilárd kormány és amíg egy ilyent kormány nipcs, nem lehet barátságos szomszédságról beszélni.