Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-16 / 195. szám

4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 szeptember 19. Ezeket irja a Szociáldémokrata. Röpiratok (a Népszava röpirat alakjában) most megjelent első száma, hozzátéve, hogy a nevekből egyelőre elég . . . Miért kapták ezek az urak a bolsevikiektől a pénzt? Ingyen? Vagy munkáért? Bolsevista-e//enes munkáért»? -Ezt szíveskedjék az olvasó őtőlük maguktólfmegkérdezni?ü A Közalkalmazottak Beszerzési Csoportjának tizenkétezer tagja van. A Szövetkezetet a közalkalmazottak liszt-, cukor-, zsír- s egyéb elsőrendű szükségleteinek beszerzéséről gondoskodik. Helyisége a Horváth Mihályutcában van s'már régóta nem felel meg a céljának, annyira szük. A szövetkezet, amelynek mindössze 230,000 korona alaptőkéje ván, a város tanácsához azzal a kéréssel fordult, hogy a Rákóczi-, vagy a Püspök-téren építtessen számára egy körülbelül 20 méter hosszú, 8 méter széles árubódét, amely raktárul és kiárusitóhellyül szolgálna, a már elkészített terv szerint. Amennyiben a tanács ingyenesen nem volna hajlandó az árubódét elkészíttetni, a szövetkezet akkora évi bért fizetne, amekkorát hasonló bódéért a Danner-cég fizetett, vagyis 3600 koronát. A tanács ingyenesen készítteti'el a bódét a Püspöktelken, mert köztisztviselők érdekéről van szó, de az évi bérre a város igényt tart. A mérnökséget utasította a tanács a köl tségvetés el készítésére. — Egy prédikáció. A magyar református egyház mindig a fölvilágosultság egyháza volt. Dicső emlékű, harcos prédikátorai a lelkiismeret, a hitvallás szabadságát hirdették a nagy genfi reformátornak, Kálvinnak egyenességével, szilárdságával, fanatikus tüzével, de nem a türelmetlenségével, ők nem gyújtottak máglyákat, nem élesítettek szuronyokat a szeretet vallásának hathatósabb terjesztésére. Nem gyűlöltek, mert üldözöttek voltak s megtisztultak sok szenvedés izzásaiban. Ezt a hagyományt nem csúfolták meg soha a szegedi református egyházközségben sem. De az elmúlt vasárnapon olyan prédikáció hangzott el a református templomban, amely kirívóan ellentétes régi, nemes tradíciókkal. A szegedi újságokat prédikálta ki a lelkész, a régebbieket, azt a bűnüket, hogy zsidólapok. Helyettük a keresztény szellemüeket protegálta buzgón. Tudunk, ismerünk a magyar református egyház, történetéből nevezetes kiprédikálásokat. Azok bátor cselekedetek voltak. Kitártmellü szembeszállások a hatalommal, amelynek a maga bűneiben nem volt büntetőfóruma s amely elbizakodottan és gőgösen cézárkodott és önkénykedett. Az a vasárnapi prédikáció ellenben politikai cselekedet volt ugyan — a templomban, de teljességgel hiányzott belőle a fölemelő bátorság szépsége. Az csak úszás volt az árral. Nem, az a prédikáció sehogysem egyezett a református egyház nemes hagyományaival. De tévedés volt a textusában is. A kiprédíkált lapok nem zsidó lapok, hanem kötelességüket hiven teljesítő újságok, amelyek minden megtévedt prédikációk ellenére is szolgálni akarják és fogják a liberálizmus nagy ügyét a reakció terrorjával szemben. — Az uj főigazgató. Igen tisztelt Szerkesztő ur! Tisztelettel kérem alábbi helyreigazgató soraim szíves közlélését: A Délmagyarország folyó évi szeptember 14-iki számában a következő hír jelent meg: „A tankerületi főigazgató hivatalában. Dr. Madzsar Gusztáv, "akit a Friedrích-kormány nenirég a szegedi tankerület főigazgatójává nevezett ki, szombaton elfoglalta hivatalát". Alulírottat még 1918 augusztüs 16-án a Wekerle-kormány neveztette ki tankerületi főigazgatóvá, a Friedrích-kormány csak a szegedi tankerület ideiglenes vezetésével bízott meg. Szeged, J919: év szeptember 14. őszinte tisztelettel Madzsai' Gusztáv, a temesvári tankerület főigazgatója. — Az utica humora. A pesti utcát a legnagyobb szűkség és nélkülözés napjaiban sem hagyta el hagyományos* humora és tréfálkozó kedve; Hjába volt a legnagyobb terror, hiába szüntették be az élclapokat, a pesti utca módot tjlált árrá, hogy humorizáló kedvének kifejezést adjon és a keserves állapotok feletti bosszúságának néhány pompás, élces, gunyoros, veséző kiszólágban adjpn messzi hallható hangot. Amikor jtnár torkig egész Budapest a szovjéttel, hangosán senkise merészélt elégedetlenkedni, csak sarokba bújva, félrevonulva, még a falak füleire is ügyelve, próbálkoztak a csendes Petur bánok elégedetlenkedni, panaszkodni, keseregni. Cs?k az ü'ca, az nem félt. Csak a maszatos, lyukas nadrágu, foltos térdű, mezitlábös, kiabáló, papir-cipőpertlit és bukkfa-levéllel töltött cigarettát árusító kis szabadkereskedők merészeltek szemtelenkedni, tréfálkozni és félelem nélkül beleordítani az utca zsivajába: „Gyenge a szovjet!. .'. urak". Mindenki megértette a célzást. A szovjet valóban egyre gyengült, az árusító-gyerekek mind fájdalmasabb hanghordozással mutogattak rá gyengéjére, amig végre teljesen elgyengült, végelgyengült és végelgyengülésben csendesen elszenderült... eltűnt a szovjetcigaretta is, az utca néhány napig nem humorizált, csendesebt) lett és ujabb vicceken törte a fejét. Szerencséjére nem kellett sókáig töprengenie. A szabad véleménnyilvánitás jogát a Reggeli Üdvözlő épp ugy, mint ahogy nemirég még a Szines Ujság Xaúotía. fenn magának a jogot, hogy Cézárt a meghalpi akarók nevében naponként üdvözölhesse. Az ütca tehát most sem veszi komolyan a hivatalos véleményt és hiába a Dunántul minden royalizmusa, amióta a pénzügyminiszter leszállította a dohánynemüek árát, a pesti utcán hangosan adják tudtul a fürge cigarettaárusok a járókelőknek; hogy „Olcsóbb lett a Király... urak". Most is mindenki elérti a gyengéd célzást. És a pesti utcának bizonyára most is eltalálta az igazat, mint ahogy eltalálta a szovjet gyengeségét. — Kevesen iratkoztak a kereskedelmi iskolákba. A Friedrich-kormány, mint ismeretes, rendeletet bocsátott ki, amely négy osztályúvá tette meg a kereskedelmi iskolákat. Az ország több megszállott városában a rendeletet ném léptették életbe, azokban a városokban tehát; a kereskedelmi iskolák továbbra is három évfolyamuak maradnak. A vidéki tanulók nagy része különben elmaradt a kereskedelmi iskolákból. Az állami kereskedelmi iskola első osztályába 20, a városi kereskedelmi első osztályába mindössze 10 tanuló iratkozott be. — Magántisztviselői csoportülések. A Magántisztviselők Országos Szövetsége egyesületi helyiségében, a sztrájk után elcsöndesedett egyesületi élet ismét fölélénkült, az Szövetség egyss alcsoportjai külön taggyűléseket tartanak és pedig: textil- és rövidáru és szállítmányozási alkalmazottak együttes taggyűlése szeptember 18-án, munkanélküliek és füszer-élelmiszér csoport tagjai szeptember 19-én, a fa, szén, ügyvédi és közjegyzői, a droguista-álkalmazottakkal együtt szeptember 20-án, ékszerészek és vegyescsqporlbejíek szeptember 22-én és végül a szesz és gyógyszerész üzleti alkalmázották szeptember 23-án tartják csoporttaggyűléseiket, melyek a fenti napokon délután 6 órai kezdettel az egyesület Vár-utcai helyiségében folynak le, melyre a tagokat a vezetőség ezúttal is meghívja. — Ujabb rendszabály az árucsempészek ellen. A városból sok élelmiszert szállítanak ki kicsinyben a „saját 'használatra" szóló kiviteli igazolványokkal, amelyeket háromszor-négyszer is fölhasználnak a kicsempészés alkalmával. Ennek az üzérkedésre és csempészésre alkalmas működési módnak befellegzett, mert most már a szállítási igazolványok egyáltalán nem érvényesek. A városból bármely irányba távozókat a legszigorúbban el'leuörzik és az állomásokon a földszinti csarnokokban megvizsgálnak minden csomagot és podgyászt és akinél több élelmiszert találnak, mint amennyire az uton szüksége van, azt elkobozzák és az illetőt megbüntetik. Nemcsak az állomásokon működnek a reíidőrség emberei, hanem a körtöltés mentén is és aki kifelé halad a városból, KORZÓ-MOZI R.-T. o Igazgató: VASö SÁNDOR. Telefonszám 11-85. o Kedden és szerdán, szeptember S6< és 17-én: fiz 19(8-19» évad legszenzációsabb filmje! I. rész 4 felvonásban. HARRER DE MONTEPíN világhírű regénye után 4 részbenfőszereplők: Helena Makszika Albertó Coperri Ufó b:, [ '"ívív Univ. Fernande Negri Pauget Luigi Scapelini Giovannó Oani Qiatta Morané Vittorió Creti Előadások kezdete 5, 7 és 9 árakor.