Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-16 / 195. szám

sssra»t»iW»Mg M «InataK* taftK? |J0 • r • ' * • ÁC í :éd fu,,., , iio. célok egységes kiküzaésére alkalmasabb volná, mint n -IWlIfl^XIlX' í«».™ r. tositott volna .az érdekeikben,' táíáífcóáé." társadalmi1 rétegeknek. Á bevezető lépések sikerrel jártak, de a további tárgyalásoknak útját vágta', a proletárdiktatúra. A diktatwra bukása után az ipartestület vezetői újból felvették a' tárgyaiások fonalát a a közös érdekeket és a két foglalkozási ág egymásra utaltságát és n^ jotíban meggyőzték a vezetőket arról* hogy a gazdasági életben — Az uj egyesülés a szociális haladás és a progresszív irányzat hfve. (Sajtit tudósitónktól.) A szegedi Ipartestület néhány vezető enibere még március elseje előtt megpróbálkozott közéjedést létrehozni az iparo- csak most jutottunk otta, hogy sók ^.Stülete és a Kereskedők Szövetsége kör mégteremtsük és fertt'artsuk. CSak az egyésüzött. A közeledés egy oly közös szervezet léte- lés biztosíthatja nekünk, hogy sikerrel léphe^ - '--14- -'" -- tünk föl mindenütt, akől közős érdékeinket üteg kelt védelmezni. Schxveiger Miksa: Bizalommái vesszük az iparosok közeledését. A Kereskedők Szövetségének az volt legfontosabb programja, hogy ne egymagában, hanem ikertestvérével, az iparosokkal szálljon sikra az együttes érdekekért. A Kereskedők Szövetsége minden erkölcsi és anyagi erejével oda fog hatni, hogy az egyesülés meghozza a kivánt eredményeket. Sem választásokkal, sem napi politikával nem kivá nünk foglalkozni. Csak azzai a politikával fo^ gunk foglalkozni, amely az ipari és kereske- j delmi élet fellendítésére irányul. Ebben a mai > káoszban nem is pártot akarunk alakitani, ha- j nefe íöi^tíirve a helyzetünkét, "nerTiy ífci iparosok nem ízf¿a ^oitó^t v«$ják, amely az embereket egymástor '-«választja, hanem azt, | amelyik egybefogja őkdfc Ezsket az egyböfogó kapcsokat akarja megtapemleni és megszilárdítani. Az értekezlet azután általános lelkesedés melléit íog^dta el a követkéző határozati javas„A Slegétó Kereskedők "$iövetségéftek Elnöki Tanácsa és a Szeggel ipartestület szakosztályainak elnöksége kimondja, hogy á kereskedői és iparósérdekek egységes védelme és a közös célok egységes Kiküzdése céljából a kereSke dük'iíek és ipárakoknak ;'kÓz1k szövetségbe váró tömörülését szükségesnek tártja. A Szövegezés kizárólag. közgazdasági' tömörtj)és, inéíy Szeged,1 város ipari és kereskedői érdekeinek' közős védelmét, egységes '.céljainak közejs kiküzáését t|izi ki célul, politikává!, tó ^ közös :;szerv,ezeV 'í-ti*iíMÍ4Í^J • másul veszi és a szakosztályok titkári hivatalukhoz juttatják. A közös értekezlet mai üléséből részletes programot és alapszabályt kidolgozó bizottságot küld ki és ugyancsak elhatározza azt, hogy a kereskedők és iparosok egységes tömörülését kimondó határozatának meghozatala céljából folyó hó 21-én kereskedői és iparos-nagygyülést tart." Ottovay Károly a város adópolitikáját kifogásolja. Helyteleníti a luxusadót, amely a legfontosabb közszükségleti cikkekre is kiterjed. Elnök kijelenti, hogy ebben az ügyben a Szövetség felir a városhoz. Schweiger Miksa: néni sok jót remél a felírástól, mert a város nem igen enged álláspontjából^ Aä;indeitesetr& .«lefeds el keli választani a luxuscikkeket a közszükségleti cikkektől. kifogálenrté teszi ezzéj a s^edi ipáryA ífé%r s#ffi»éáet ' iiftn olyan ¡jU_uÜC|u||j|JjW^ stik,' adópolitikája a legmereveöbeTi elleríkezik a modern adópolitikával.. A progresszív jövedelmi adó helyett a iogy^szlasi adókat szaporítja és emeli. A városi tafláts, áítlély nem nagyon skrüpulozuá a kiadásoknál! ék magára vállalja a gombamódra szaporodott kormányok kiadásait, a fogyasztási adókkai megnehezíti a kisn emberek megélhetését. t | Több felszólalás rámutatott még á luxuBM adójendelet hibáira,, majd az elnök az érteaz iparosok és kereskedők "szövetsége a szociális haladdé és a progresszív irányzat támogatását tűzte ki céljául, \z ipartestület ^zakQSzt|fyai'nak ejiíöki^ge és reskedök Szövetségének, elnöki tanácsa áltál vásárnap délelőtt tartót^ értekezlet a meg-' válósülás stádiumába juífattá az egyesülés tervét. A? értekezlet határozatilág kimondaita - a közös szövetségbe, való tömörülésj,. szükségességét,, 3. részletes .program és' az alapszabályok ki s kikpőTgözásáfja egy bizottságot küldött I mo'rídőtta továbbá: hogy az egységes ,i lést ¡kimondó határozat meghozatala szeptember 2,1-íken kereskedőig és iparosnagyWMAáuw ím ' • aaorenaeiet moaira,, maid az ei^ok az ertekézleM Bezárta ' azzíál, hogy á S&vetsé|| a ke£ reskedői érdekeknek megfelelően igyekszik majd érvényesíteni álláspontját. A fofltos értekezletről az - alábbiakban számolunk be: * ' A Szegedi Kereskedők Szövetségének elnöki tanácsa és a szegedi 1{5'ar1éstutét szakosztályainak elnöksége áltól egybehivöfl • közős étlekezletöt a Kereskedeífrti és Iparkamara-riagytermében H&ltzer Tivadar nvitótta meg déletőtt 1» órakor Üdvözölte az értekezletet és örömét fejezte ki afölött, hogy az iparosok és Kereskedők közeleéfííek egymáshoz. Körmendy Mátyás: Mi, egyszérüiparosembeIflrwVir <Ü "«>-<.muyuo . itu, egyszer« ipaiuacnrucréfc, régen elhatároztuk, hogy közeledünk a - • • , • • • • ) fai ,1 -r.- —3 ,: szervezet csak • n ál csQk azt az irányzatot fogjá, amely a szosadalmi és vallására való tekintet nélkül csak munkájának.értéke szerint becsüli meg. A köos szervezet keresi és meg Jogja találni a ')%afk. hükőefés útjait! | J»ogy eaákal a, munkásság .szqciális fényei,, Rielégúésí^^iyerjéhek és így a-fárt» bdbékéjét Í

izTosifsá" anngk fé]IS(Ksét BTzíps álapókta •ktesse. nycrj&nel . _ ^ annaF fejíSíesét BTzíps alap« Si, A régi romániai képviselők kisebbségben. Most, hogy Ferdinánd király dekréthmá megjelent a nemzetgyűlési választások elrendelése tárgyában, érdekes egy pillantást vetni a megalakulandó parlament képére. Erdély és Bánát együtt 203 képviselőt választ, egymaga tehát majdnem annyit; mint a régi királyság területe, mely összesen 230 választókerületet számlál. A Romániához csatolt területek képviselőinek száma 300 lesz, hetvennel több tehát, mint a királyság régi területéé. Ez a többség akkor is tekintélyes volna, ha az anyaország politikai pStí]aT"égység^s^k Ípnriénéíc, holott tüJvaEűZD <hő|y á; **íMtbkofl M poWifeai folynak. Ha tehát Erdély, Bukovina és Besszasikerülni fog fe|yiégfea tflöMffiarr Tömörüffttök, akiror a píflametrft WbbUhet • ozeraan legfinomabb Íetvígottak, hideg sült csukj szendvicsek, főtt tojások, hideg rtggcfik, üfSőfltfáSf ft TTttfé^esőirár tó* Mmi%i teleti jaliöL •ftlüTu 836. soros, legfinomabb fehér és vörös ó»borok. Pezsgők. Cognakok, málnaszörp, kacsasült libasült, Hbawtój. litiaíÖfJ&iyt. péá^tom^, soiífcáf és vtfts zsemlyék, — ^ . stm kazoTgéfi.