Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)
1919-09-03 / 185. szám
2 DÉLMAGYARÖRSZAG Szesred" !3!9 ?iepíimber 3. Ha bármiliian ingatlan! venni vágy eladni kfcán, ha terményét eladni óhajtja, vagy venni akar, forduljon bizalommal a „FORTUNA" 304 bankbízományi, kereskedelmi és közvetítő irodához. Klauzál-tér 8. Telefon: 16—30. > Tűrhetetlen bonyodalmak a postamiatt. A bajon sürgősen segíteni hell. A magyar kormány 1919. évi * augusztus 15-én kelt 3954;M. E. számú rendelete 3-ik paragrafusa -szerint; . • >;: ¡, A mugycr posta takaréhpéi;¿túr iUtaí ki, toít 20, 10 és 5 koronáról szóló pénzjegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben kell törvényes fizetési eszközül elfogadni. A rendelet alapján Szegedre már többmilliö posta takarót: pénzjegyet küldtek Budapestről így a vasutasok részére" négy millió koronát utalt ki az államvasutak igazgatósága. Szegeden azonban a kormányrendeletet a város hatósága ezideig nem tette közhirré és igya postatakarékpénztári jegyeket csak itt-ott fogadják el. A piacon kofák, az üzletekben a kereskedők ragaszkodnak a kékpénzben való fizetéshez. A tisztviselők jelentős részét elsején postatakarékpénztári jegyekkel fizették. Voltak, akik kénytelenségből fölvették ezeket a pénzjegyeket, mivel semmiféle pénz fölött nem rendelkeztek. Igen sokan azonban a tisztviselők és nyugdijasok közű! a fizetésüket föl sem vették, tudva, hogy a pénztárjegyekért nem vásárolhatnak. A vasutasok átirattal fordultak dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez, hógy a személyzetet addig is, amig felsőbb helyen intézkedés történik,' segitse ki a Szegeden forgalomban levő városi pénzékkel. A polgármes,ter azonban erre nem volt hajlandó, sőt a szegedi' különleges viszonyokra való hivatkozással előterjesztéssel élt a kormányhoz. A polgármester szerint Szeged csak kékpénz ellenében vásárolhat; és igy ha a postatakarékpénztári jegyek forgalomba jönnének, a városnak, a kereskedőknek a legnagyobb nehézségekkel kellené megküzdeniük. Árut nem lehetne behozni, mivei a Bánátban és egyéb megszállt részeken cskk kékpénzt fogadnak el. Ebből a szempontból lehet érvelni a postatakárékjegyek ellen, azonban ugyánez áll fönt a város által kibocsátottpénztárj jegyekre nézve i&i Amenynyiben tehát, most már Budapestről elegendő pénz szállítható Szegedre, a város vonjon be egy bizonyos mennyiségű szükségpénzt és engedjen síabad utat annak a törvényés fizetési eszköznek, amelynek értéke nemcsak Szegedre, de az egész országra kötelező. A tisztviselők, a nyugdíjasok legnehezebb hó-, napok előtt állanak. Ma-holnap a tanév veszi kezdetét. Miből fedezze az a sokezer1 szegény tisztviselő á kiadásait, akiknek a zsebébe a há'borü nenr rtíktározta el a kitűnő kékpénzeket, hanem a város áltál: negligált postaértékeket juttatta nyomorúságos tengődésre, Miteyő legyen az a. tisztviselő, akit 3—4 iskolás gyermekévei egyik üzletből a másikba' küldfenek, elutasítanak, mert nincsen'kékpénze ? 'Áz természetesen nem vehet sem ruhát, sem könyvei, sem füzetet, sem rajzeszközt, esetleg a gyermeké} be sbjr írathatja, mert, mindent, jnéf 3 tandijat is 'kékpénzbéh kell fizetni. Pedig talán a tisztviselők is vannak ofyán érdemes pöigárái'ennek a városnak, akik 'róegétde'tneinék, hogy az ő ügyeiket is megszívleljék. Egy kis jóakarat, egy kis megértés, -melegség keli. no meg meg valami ahhoz, hogy ügyesen et *v f :ÖS* JisS SS .-.JW,! m lehessen intézni a postaértékek és a kékpénzek közötti háborúságot. Ha összegyűlt egy csojpó pqstaér(ék >Szeg^- 1 den és ojtván,' rfagyón nyomasztó Iesi |a város | • helyzete, akkor majd " Budapestre J föl lehet küldeni egy pénzbeváltó-bizottságot, akik becse- i réljk .a posta jegyeket Mi legalább, ugy hisszük. : A tisztviselőkön, nyugdijatokon azonban stír- f gösen segitenj keH. . / oszlopokra nagy piros szövjetcsillagokat raktak. Rögtön szertefutott a városbán az a hir, hogy Kun Bélának ez a kedvenc dala: — En is odavaló vagyok, ahol az a csillag ragyog. . " * ' • 'íí; ! Ugyancsak május elsején, az Andrássy-uton Zrínyi, Pálffy, Bethlen, Bocskay szobrait beborították gömbölyű favázzal, melyre piros vászont feszitettek s az igy keletkezett vászongömbre ráfestették a világ térképét, hogy a vörös földgömböt ábrázolják. Csakhogy a szél folyton lebegtette a vászont, ugy hogy nemsokára kilyukadt. Másnap már azzal ugratták egymást a pestiek: — Látta Kun Béla szobrát? — Nem. — Padig otí van az Andrássy-uton. .. Az a vörös hólyag. Ha lassú tempóban is,; mégis visszátér a régi ; budapesti életf amelyet sok feíülétesség 'és léhaság mellett bizonyos'mérvű koncepSo. érték és kedvesség is/jellemzett. Legközelebb megindul a politikai napilapQíf , köziil a Népszava és már is megjelenik a Borsszem Jati'kó. a_ Színházi Élet és az Érdekes Újság. Az Érdekés Újságról hiányzik Kabos Ede kitűnő neve, a proletárdiktatúra i^tár, megjelent első számon J'ákó János van mégnevezve mi,nt szerkesztőd A 'lap persze, mint azc\l,v is, aktúajis illusztrációkat és szépirodalíhi cikkéket közöl. A Borsszem Jankó szerkesztői a régiek11: Molnár Jenő és Bér Dezső. A iáp elejétől végig & proletárdiktatúra: humorát adja kádban és képben. Ezen a tőimen külön cikket is közöl, ebbői vesszük az itt következő részt: ÍT A pesti argót, niindjárt a diktatúra elején, elnevezte a proletárt — profínnak, a diktáturát — dityi-nek, a proletárdiktatúrát — prolityidity/-nek, a népbiztost — népbttyi-nek. Akinek nagyon sürgős yoit a diktatúra bukása, elővette mellényzsebéből az óráját és rápillantva, megkérdezte: — Na, meddig tart még? — Miért nincs fehérnemű? emberek egymástói. — Mert léninség van ! kérdezték az f A májusi ünnepségek alkalmával a lámpaA Munkások Általános Fogyasztási Szövetkezete értesiti tagjait, valamint mindazokat. akiknek bevásárlási 23so könyvük oda van irva, hogy cukorra előjegyzést elfogad. Rz érték kékpénzben eíőre kifizetendő. Tf — — Tudja-,- hogy milyen-erős a kómátmiz-' mus? Olyan erős, hogy Kun Bélának még a . után tg, .elkereszíéitek egy magyar' falut. — Ne mondja, ás melyik falu az ? — Kiskunmajsa: A vörös hadsereg futása idején kdletkézett ez a vicc : . — pállotta, hogy Linder kiment a. frontra.? — Minek ? . "* — Néni 'aiiarf többé katenát' látni. ' — Mi a különbség Deák Ferenc és a vörös katonák, között,? , j — Deák Ferenc azt mondta: a Haza mindének előtt A vörös katonák azt mondják: Minderíek'etátt-haza ! • ¡¡'11 'l v •••••: . '.'iá.'SJ Báli Mihály telefonál Kun Béiá^ik: — Kérem Kim Béla elvtársat a készülékhez ... . t . • • -U smá Y>* 1 r q Kű'n Bél;-, csapatszemlét tart a fronton. Megszólít egy vörös katonát, aki különösen kitüntette fflípít $ csehek eiieiji harcban, — Mi .kivan, elvtárs? — .Nem kéli. nékem semtni, népbiztos elvtárs. Én harcoltam1 már a szefbek eltén, az oroszok ellen, kaptam is egy csörrtó kitüntetést» de a végén mind elvették tőlem. — Nahát, én mégis acjqk tpagának, elvtárs, olyan jutalmat, — mondja Kun Béla _— amit. nem vesz'éf senki. És athyujtot? a katonának égy — kétszázkoronást-Sí ' - V ; HÜ :> J-i h": t ..- , •>{ A huszonöt- és kátizázfíoron^ok hátár^ különböző szellemességekét 'irtak. Petíáuf; ^ Ákíttek ebbőf'á legtöbb niarádi kezében,; az- les* a durák'. - " •••'>• • ' v • t>.,t úi.fwüá ufirü tátii ií;«;waití Egy fogoryos panaszkodik: — A proletárdiktatúra tönkreteszi az egész mesterségemet. Hogyan? - ' — Ugyan kérem, hát ki meri most kinyitni a száját? * — Kun Bélához fölment egy zsidó-küldöttség, hogy engedje meg húsvétkor a laskasütést. Kun Béla hivatkozott az élelmezési nehézségekre és az engedélyt megtagadta. — De kérem, népbiztos elvtárs, — szörnyűködött a rabbi — .-ez pékünk ősi . törvényünk. Igy irja ezt elő a tára. . . ,,, — Igen,. — felel: Kun Bé'a — 'd,e. nem engedi a ú\]Mtóra. . <6 u ^J—f é & »' f f " $ I% i SmMLL t-K^í ¡riííi f .in w Érkezett 3*as és 2-es szamu "kífunő minőségű síivárfaH&veíy. Kaphaló a WEDI SFEClALiTE szivarkahüvelv főraktárában Szegeden, Jókai-utca 11. szám. 219 (Telefon 15-20.)