Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-14 / 194. szám

S Milyen alapon tárgyaljon a békéltető-bizottság. -31 Vita a pénteki tárgyaláson. — (Saját tudósítónktól.) A francia városkormányzó rendeletére; alakult békéltető-bizottság pénteki tárgyaláséi! érdekes vita folyt a Friedrich -kormány ama rendeletéről, amellyel a magánalkalmazottak jogviszonyát szabályozó Károlyi-rendeletet hatályon kivül helyezte és a fölmondási időt illetően a kereskedelmi és ipari tőrvények rendelkezéseit léptette ismét életbe. A békéltető-bizottságnak á Friédrich-kormány rendeletével ellenkező működését már a sajtó is szóvátette és éppen ezért- fölötte érdekes a bizottság elnökének abbeli kijelentése, hogy a békéltető-bizottság eljárásában semmiféle törvényes rendelkezéshez kötve nincs, hanem lelkiisme-, refi alapoij jár el és a méltányosság elvét igyekszik érvényre juttatni. A tárgyalásnak ez a része különbén igy folyt le : Adler Juliska kereskedelmi alkalmazott ügyének tárgyalásánál, aki Fonyó Soma kereskedő elleti a fölmondási időre járó illetmények kifizetése iránt indított keresetet, alperes jogi képviselője, dr. Singer István a kővetkezőket terjesztette elő: í — Hivatkozom a. magyar minisztériumnak a Budapesti Közlöny szeptember lÖ-iki számában zeged, 1919 szeptember 11. DELMAGYARORSZAG' 430 Usm az itt egybegyűlt munkások nagyszáma előtt, úgyszintén a munkaadók előtt, hogy ez a bizottság 'minden egyes esetben szive sugalata és lelkiismerete; szerint fog eljárni és sem a munkaadók ellen, sem a munkások érdekében az Ítélkezésnél má* vezetni nem fogja,, mint lelkiismerete. A bizottság azután letárgyalta az ügyet és alperest a kérését! összeg" egyrészében elmarasztalta. Wekerle és ország Arad. Budapest zavaros politikai viszonyai; közepette különös érdeklődésre tarthatnak igényt í azok az érdekes beszélgetések, amelyeket'Sável László, az aradi „Románul" főszerkesztője a j magyar fővárosban dr. Wekerle Sándorral és | Buchinger Manóval folytatott/ Wekerle "öneg- j öregedett. Szellemi frisseségét r.eni vesz ¡ette el j ugyan, de szemmel láthatóan észrevehetők rajta j annak a négy hónapnak nyomai, amelyet a ' bolsevisták börtönében töltött. Az aradi lapszerkesztő mintegy másfél órán át beszélgetett Wekérlével s az alábbiakban közöljük azt a nyilatkozatot, amelynek publikálására Wekerle dr. az aradi szerkesztőt fel jogosította. Wekerle nyilatkozata. — A jövőben — mondotta a volt minisztermegjelent rendeletébe, amely a magánjogi szol- elnök — Románia és Magyarország között a .vwlnií ><innnKii>knri 11 A ÍM i i n lr«H7n 111 ! rvlrn 1 b Af inf»íkmi»10 )/ I.'AII IAM nirt A vAWt n M klr gálati' viszonyban álló munkavállalóknak és tanoncoknak munkaviszonya tárgyában adatott ki s amely kimondj«, hogy a fölmondási időre legjobb viszónynak kell lennie. A románok és magyaroknak sok közös érdekük van az uj Európában és lehetetlen, hogy a két nép rá ne nézve az ipari és kereskedelmi törvény rendek jöjjön, mennyire párhuzamosan haladnak az Irn^rAcní tiiia«>nal/ iliril m n'ipt íntlinrtiT fi űrrloUaí!/ somíotiíinl/ \r ci*v«rrv¿^ nöt-vi imlno kezései nyernek alkalmazást. Minthogy a kormány rendelete, mint anyagi jog országos érvényű, kérem a bizottságot, hogy a határozat hozatalával a kereskedelmi törvény rendelkezéseit vegye figyelembe. Dr. Kállai Emil, a felperes képviselője: A francia városkormányzó a genfi egyezmény, mint nemzetközi jogforrás alapján állva, köz- : megelégedésre szabályozta Szegeden a munka- j dók és munkavállalók közötti jogviszonyt — a békéltető-bizottság létesítésével. Amikor a j francia városkormányzó rendelete éppen azért adott ki, mert a helyreállt rendet egyes munkaadók arra akarták fel haszriál ni. hogy a munkásosztály érdekeit sértsék, akkor a Friedrich kormány antiszociális rendelkezésével nem szabad beszennyezni a francia városkormányzónak — a békéltető-bizottság létesítésével — gyakorlatban érvényesülő nemes intencióit. Tiltakozom az ellen," hogy egyoldalú munkaadói érdekből a Friedrich-kormány rendelete alapul vétessék az ítélkezésnél az a rendelet, amely egyenesen hatályon kivül helyezte a 4551—1918. számú rendeletet. Az érdek kölcsönös megóvása és nemcsak igazságos, hanem méltányos szabályozása azok a szempontok, amelyeknek a bizottság működésében érvényre kell jutniok. Elnök: Kötetességemnek tartom e helyen kijelenteni, hogy a békéltető-bizottság előtt semmiféle politikai vitának helye nincs. Nem, engedhetem meg különösén azt, hogy e helyen a városkormányzó rendelkezése a Friedrichkormány rendelkezésével szembehelyeztessék, érdekeik. Segítenünk kell egymást és nem volna rossz ebbe a politikába bevonni a bolgárokat is. . 1 Ez azonban nem feltétele az együttműködésnek. Ha a bolgárok csatlakoznak hozzánk, jó., Én azt hiszem, hogy, csatlakozásuk Rómániának és Magyarországnak egyformán érdeke. Magyarország belső helyzetéről Wekerle ezeket mondta: — Valamennyi magyar politikai pártnak egyesülnie kell egy egészséges kormányzat megteremtése érdekében. Ennek a kormánynak meg kel! valósítania az időszerű, demokratikus és egységes szociális elveket s mindnyájunknak dolgoznunk kell, hogy túlessünk' a krízisen, amelyben élünk. Enélkiil katasztrófára jutunk. Erdélyről a kővetkezőket mondotta Wekerle: — Az a véleményem, hogy Erdélynek autonómiával kell birnia, román állami nyelvvel, de más nyelvek használatát is meg kel! engedni. í^ff^^k^m A szocialisták álláspontja. Ezek után igy folytatja az aradi Románul: Érdekesek Buchinger nyilatkozatai is. A magyar szocializmus a bolsevisták letörése következtében súlyos krízisbe jutott, A magyar államférfiak nagyrészének az a véleménye, hogy a szocializmus Magyarországon hosszú időre kompromittálva van. A magyar oolitika iránya ezidőszerint kétségtelenül ellenforradalmi irányok mert annak a kérdésnek az eldöntésére, hogy a felé halad, jól lehet a hivatalos szocialista-párt Friedrich-kormá.ny elismert kormány-e és ily minőségben rendelkezési jogosultsággal bir-e, e bizottság elé ném tartozik, De ily körülmények mellett sem engedhető meg, hogy a felperesi képviselő a Fridii ch - kormánnyal szemben uj kifejezést használjon, mert a békéltetőbizottság a francia városkormányzó által föláll litott összetételében nem a ¿örvényes jogszabályok, hanejn pusztán az adott viszonyok folytán szükségesnek és méltányosnak mutatkozó méHárvbsság elvei'izeHnt jár éí. KijeiénLi elutasít magától minden felelősséget a kommunistákkal való együttműködéséért. Sável szerkesztő első kérdése Buchingerhez az volt, hógy miért bukott meg Peidl Gyula szocialistakormánya. — Friedrich István és társai — mondotta Buchinger — egy szép napon megjelentek a minisztertanácsban és minden indokolás nélkül felhívták a Peidl-kormányt a lemondásra. Ez Friedrichék részérő! kétségtelenül forradalmi lépés volt. Jól lehet, Peidlnak és kormányának semmi összeköttetése a bolsevikiekkel nem volt. Avval vádolnak minket, hogy kommunisták voltunk. Ezzel szemben az igazság az, hogy március 21-én Garami, Peidl és én visszavonultunk a szociáldemokrata-párt vezetésétől és nem vettünk részt az aktív politikában. Garami Svájcba menekült^ Peidl rikkancs lett, én pedig elrejtőzve éltem Budapesten. — Mi a véleménye a Friedrich-kormányról? — kérdezte a szerkesztő. — A szocialisták a Friedrich-kormánnyal semmi körülmények között együttműködni nem fognak. Államcsínyt követett el, reakcionárius, klerikális és monarchista. — Mi a véleménye a román hadseregről? —- A román hadsereg nagyszerűen viseli magát. Először azt hittük, hogy szándéka lesz beleavatkozni az ország belső politikai kérdéseibe, de utóbb meggyőződtünk az ellenkezőjéről és azt látjuk, hogy a rendnek és a biztonságnak fentartására szorítkozik. Nagy elégtétellel állapithatom meg, hogy a budapesti román hadsereg a belső politikai kérdésekbe nem szól bele, sőt a kormány által kihirdetett statáriumot is megszüntette. — Bár a Friedrich-kormányról mondott véleményem csupán a magam egyéni nézete, mégsem hliszem, hogy a munkásság résztvegyen a választásokban és a pariarnentenkivüli, de törvényes eszközökkel fogja megkezdeni harcát a . kormány ellep. Kétségtelen, hogy ez nem kívánatos jelenség, hiszen a múltban is bebizonyosodott, hogy egy tizenötéves parlamehtenkivüli harcnak eredménye a bolsevizmus lett. Az kétségtelen, hogy a polgárság ép ugy, mint a munkások megelégelték a Habsburgokat. — Mi a véleménye Budapest megszállásáról ? — Megmondom őszintén, htígy a nemzeti élet csak akkor kezdődhetik nálunk újra kifejlődni, ha ^zabádon fogunk a magunk" sorsáról határolhatni. Annyi bizonyos, hogy a románokkal a legjobb viszonyt óhajtjuk valamenynyien fentártani. — Sajnálattal kell megállapítanom — fejezte be szavait Buchinger — hogy a kormány fehér terrorja folytán ezerszámra vannak bebörtönözve emberek, akik sohasem voltak bolsevikiek. A szó szabadsága szigorúan el van tiltva és a munkásság izgatott. Ezek az állapotok nerti vezethetnek nyugalomra. Élő bizonyítékaink vannak mindarra, ami három hét óta történt. Naponta megjelennek a Friíjdriehkormány plakátjai, amelyek hirdetik, hogy ennyi meg annyi munkás hagyta el a szocialistapártot. Ezzel szemben mi, akik a pártban vagyunk, állithatjuk, hogy egyetlenegy szocialista sem lépett ki a pártból. Bizonyítja ezt, hogy a kormány lapja nem tud megjelenni rendszeresen a szedők sztrájkja folytán A lapot a (Reggeli Újság) börtönből kiemelt szedőkkel készíttetik, akik inkább kórházba mennek, vagy visszá a börtönbe; de nern akarják a kormány lapját szedni, r: .v j müorás és ékszerész Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetfer-cégn-W io évig voh elsőrendű * «zaktouitkáM.