Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-12 / 192. szám

S A munkanélküliség megoldása szén nélkül. Hosszabb idő óta figyelem e szomorú tárgyról elhangzott vitákat és vártam., hogy talán nélkülem is reáterelődik valakinek a ¡Figyelme e tárgy ilyen megoldására, vagy más célravezető módra. Mindezeknek hiánya és miután az idő gyorsan halad a tél felé, késztet engem arra, hogy szóljak. Talán sikerülni fog e kétségbeejtő helyzeten valamit segíteni. Az idén tavasszal elektrotechnikus voltam. Egyizben tanárunk vezetésével testületileg" megszemléltük a légszeszgyárát és ennek üzemét tanulmányoztuk. A nagyszabású berendezés láttára azt a kérdést intéztem a gázgyári mérnök úrhoz, miért a rengeteg szénpazarlás arra, hogy villanyt kapjunk, amikor itt van a természeti kincsünk, a Tisza folyó. A mérnök ur körülbelül igy válaszolt: Nem éri meg azt a réngeteg munkát és költséget, szentben a szénnek alacsony árával. Én nem éreztem magamat megnyugtatva ezzel a válasszal és láttam, hogy nekem volt igazam, mert Rohonyi tanár ur később ugyanezen tárgyban egy tervezettel állott elő, amely bizony nem tudom hot és miért rekedt meg. Ez volna tehát a magva az én megoldásomnak is. igy a jelenleg Szegeden lévő körülbelül 10.000 munkanélküli munkást lehetne foglalkoztatni anélkül, hogy ehhez szén vagy fa szükséges volna és ezzel nemcsak hogy megszüntetnék a fenyegető helyzetet és a sok segélyt stb., de egyben olyan befektetést végeznénk, amely maga után "vonná azt az oly szépen hangzó jelzőt, liogy kincses Szeged, Ha már most egy ilyen óriási és olcsó erőforrásunk lesz, akkor nern szükséges se szén, se fa, mert villannyal tudjuk, lehet világítani, fűteni, főzni, vasalni, gyárakat hajtani, gyógykezelni stb. Ilyen előfeltételek mellett lehetne Szegedből egy olyan gyárvárost és ipari gócpontot alkotni, amilyen Magyarországon eddig még nem volt. Temesvár vezetőhelyen áll ezen a téren és eme fölényét elsősorban a Bega folyó célszerű kihasználásának köszönheti. Különösen ma állunk kényszerhelyzet előtt, amikor erdeinkkel, bányáinkkal, sőt termőföldeinkkel sem rencbjkezünk és a körülöttünk alakult uj államok pedig saját földjükről bírják magukat élelmezni : nem maradhatunk tehát továbbra is földmüvelő-áliam, mert mig egyrészt aligi marad fölöslegünk* másrészt ezen a térén a versenyt sem birnánk uj szomszédainkkal Nem marad tehát más hátra, mint a keletnek ipari gócpontjává fejlődni és nyersíerményeinket egészen feldolgozni, nem pedig félig készen a külföldnek eladni, ahol aztán az utolsó simítások elvégzésével a jól hangzó gyári védjegyet reáütik és jóval magasább árért visszakerül hozzáiík, de a magyar ipar különleges ízlésének jellegével válljón iparunk világcikké: például a körmöcbányat és ¿solnai majolikák és más egyebek. Minden országnak, de különösen olyan országnak, amelynek valamiben importtá van szüksége (nekünk sajnos, most mindenben szükségünk van az importra), gondoskodnia kell exportról is, mert különben előáll az a helyzet, hogy pénzühk kiszivárog az országból (most már rohamlépésben) anélkül, hogy ai ismét visszajöhetne, mivel mi mindig csak veszünk és fogyasztunk, de úgyszólván semmit sem adunk é'i. Így valutánkat sem tudnók soha megszilárdítani, bármilyen kölcsönnel sem. Schweiz sem a saját szenével dolgozik; mégis milyen'szépen prosperál', mert van bizonyos iparcikkekben, olyan 'exportja, amelyekért többszörösen visszatérül a nyersanyagokért kiadott pénze. A'fcénzt ehhez a munkáltok egyharmad zeged, 1919 szeptember 11. DELMAGYARORSZAG' 418 részbén az állam, egyharmadrészben a város, egyharmadrészben Szeged város polgársága különbség nélkül, élükön a pénzemberekkel, gyárosokkal, iparosokkal, háztulajdonosokkal, és kereskedőkkei, részvénytársasági alapon vagy más formában adnák össze. Azt hiszem, a legszegényebb ember is szívesen fogja filléreit ilyen célra áldozni, mert az végeredményben neki is kamatostul vissza fog térülni. Végül pedig nem kell bizonyítanom, hogy ez a terv most még sokjkal aktuálisabb, mint a tavasszal, amikor még volt szén, sőt tűrhető árban és ugy látszott, hogy a jövőben is lesz. Ma már tudjuk, hogy nincs. Adler Mór kereskedő. Hetvenöt millió lakosságú népszövetség. Államok tömörülése a monarkia romjain. (Saját tadósitónktói.) Nagyon messze vagyunk még attól, hogy Magyarországon az igazi békesség rendje helyreálljon. Egyelőre nemzeti és keresztény restitució .jelszavávál folyik az üldözés. Budapesten a hivatalokban nagy tisztogatás indult meg s százával meg százával teszik keresetlenekké s igy földönfutókká a legkülönbözőbb hivatalok tisztviselőit, birákat, tanárokat. A fővárosi példa követésre talál a vidéken. Letartóztatások ezrével. Szóval csak a személyekben, a hatalom birtokosának személyében tőrtént változás. De akármilyen vigasztalan is a jelen, pillanatig sem kételkedünk abban, hogy a reakció aló! is föl fog szabadulni az ország s hogy helyreáll az eddig hasztalan sóvárgott külső és belső béke! A kiiíső béke megkövetésének egyik föltétele még most is az, hogy olyan kormány jöjjön, amely az ország társadalmának minden rétegét képviseli. Ez az ország érdeke s ez az antant határozott kívánsága, amely még mindig nem változott meg. Békés, a fejlődés, a megerősödés útjára vezető politikát nem lehet arra a „magyar és keresztény" szellemre alapítani, amely rövidebb, összefoglalóbb jelszóval csak igy fejezhető ki: pogrom. A pogrom-politika, demagógpolitika, a sorsa és végzete az, hogy megbukjék. S meg is fog bukni, ebben semmi kétség. Reális politikusokat, akik a ma viszontagságos verekedésein túlra is gondolnak, az a kérdés is foglalkoztatja, hogy mi lesz abból a maroknyi Magyarországból, amely a békekötés után még megmarad ? Ezt a földet teljesen körülzárják azok a nemzetek, akik között, nincs egyetlen jóakaró barátunk. De nyilvánvaló, hogy elzárkózottságban nem ekzisztálhatunk. Képzeljük csak el a mostani helyzetünkből, hogy mit jelentene ez. Nekünk támaszt, kell keresnünk. Tudjuk, hogy az Ábrahám-kormány Jugösz- | valószínűsége szembetűnő lávia felé kereste ezt a támaszt s hogy a Friedrich-kormány Románia felé tekint. De olyan közjogilag szoros szövetség, amilyenre ezek a kormányok gondoltak, vagy gondolnak, aligha lenne kivánatos. Perszonális uniói Szerbiával vagy Romániával nálunk nem igen óhajtanak. Hiszen ez a kapcsolat is a gyengébb fél rovására esnék, épp ugy, mint ahogy az Ausztriával való viszonylatunkban történt. De komolyan kell keresnünk a gazdasági szorosabb kapcsolatot összes szomszédaink irányában. Ebben a törekvésünkben nem fogunk elszigetelten állani. Számithatunk arra, hogy a viszonyok kényszerűsége kedvező előzékenységet teremt majd szomszédaink részéről. Take Jonescu lapja, a Romanimea egyik vezércikkében érdekesen foglalkozik ezzel a kérdéssel s a következőket Írja: — A Habsburg-monarchia romjain megalakult a cseh, jugoszláv, lengyel és román állam, a Balkán-félsziget déli részén és KisÁzsia partjain a feltámadó hellenizmus képében Görögország éled újra, ezenkivül a monarchiából még kisebb állam is alakult : NémetAusztria és Magyarország. A fentebb említet öt állam közül egyetlen egy sem remélhet semmit Németországnak esetleges újjászületésétől, avagy Oroszország jövőjétől. Azonban, ha bármelyik állam szomszédságában kialakulna egy erős imperialista-állam, vesztét jelentené ez az imperializmus a szomszédnak. — Ezeknek a most alakult államoknak életföltételük, hogy őrködjenek a béke fölött, mert csak igy konszolidálhatják gyenge egységüket és állithatják talpra a háború alatt nagyot szenvedett közgazdaságukat. Napnál világosabb, hogy ennek az öt államnak szövetségbe kellene tömörülni. Szövetségre lépve, az öt állam 75 millió lelket számlálna és hangját minden nemzetközi kérdésben éppen olyan súllyal meghallanák, mint a nagyhatalmakét. Ez a szövetség az egyeeüli mentség, az egyedüli biztonság. És ennek a szövetségnek meg kell valósulnia, mielőtt Oroszország föltámad. Ennek a szövetségnek azonban mindenekelőtt közös irányelvet kell találni és az irányelv más nem lehet, mint a demokrácia. Egy másik román lap, a Steagul Marghiloman párthiveinek lapja is azt irja, hogy a szövetségnek az idők folyamán ki kell alakulnia, de nem addig, „mig a német, orosz sötétbenugrás tart.* A Steagul még messzebbre megy s a szövetséget nemcsak a monarkia, hanem az Oroszország romjain épült egyes államok közt is képzeli. Persze Romániáról ugy ir, mint amely államnak feladata, hogy idővel „primus inter pares" lehessen. Hogyan fog a szövetség kialakulni, azt most a% lehetne megközelítően megállapítani, de hqgy a szövetség létrejön, annak Vasárnap nyílik meS a CAMRIÍIMITR RI1FPF Metemtca,!» fényesen berendezett UílIHpi\inUO-DIJ% 1 L palola.sTelefon 836. Állandóan kapható friss világos és barna sörök, legfinomabb fehér és vörös ó-borok. Pezsgők. Cognakok, málnaszörp, legfinomabb felvágottak, hideg sült csirke, kacsasült libasült, libamáj, libatöpörtyü, pástétomok, sonkás és vajas zsemlyék, szendvicsek, főtt tojások, hideg reggelik, uzsonnák és hideg vacsorák. m Tiszta, szolid és figyelmes kiszolgálás.