Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-11 / 191. szám

:DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 szeptember 11. A fehérpénzről és pénzintézeteink jövőjéről, — Madara ssy-iteel* Gyula nyiktkoiata. eg kíii<. ük , feöyetke midd'gwiy­któt.% Róna Lajosnak ismert W a proletáráiktíiíHia . " budapesti péuay:;: meueMMélc. A, jutott -s a j ¿rd$$s cikkel: _ . «k Üjfwte, a Magyar jelzá­log Hitelbank elnök-igazgatója, a fehérpénzre vonatkozó kormányintézkedésről és a magyar pénzpiac jövő kilátásáról a következő nyilat­kozatot tette: — A helyzet Budapesten jelenleg az, hogy az értékpapír-készletek érintetlenek és a safek tartalmával sem történt baj. A bolsevikiektisk, ugylátszik, nagy nehézségeik voltak az érték­papírok értékesítése körút; Bizonyos, hogy megvolt a szándék bennük, hogy ezeket érté­kesítsék, erre vall az a körülmény is, hogy a papirokat már átszállították a pénzintézeti köz­pontba. Onnan most már iüátiyíalanul vissza lehet vinni rendeltetési helyökre. — A bankok készpénzkészletét a kommunis­ták csaknem az utolsó fillérig igónybevették. Az egész közigazgatási életnek legiminensehb baja éppen ezért az, hogy sem az államnak, s&n a bankoknak nem állnak rendelkezésre fizetési eszközök, annál kevésbé, mert Magyar­országon thesaurált, általam legalább hét milliárdra becsült kékpénzmennyiség a helyzet bizonytalansága miatt továbbra is thesaurálva marad. —- Ebből, de erkölcsi és politikai szempont­ból is igen súlyos hibának tartóm, hogy a magyar kormány a fehérpénznek 20 'százalék erejéig, a postatakarékpénztárt jégyekne/c pedig JOO százalék erejéig a forgalomképességet meg­hagyta. Ennek az intézkedésnek semmiféle belső jogosultsága sem volt. Az az argumentum, hogy ennek meg nem történte esetén netn állt volna elég fizetési eszköz rendelkezésre, nem helytálló, mert a forgalom lebonyolításának lehetővé tételé érdekében a mindenki által thesaurált pénz más fizetési eszköz hiányában előbujt volna, sőt a bolsevikipénz érvénytelenítése lett volna az egyetlen kényszerítő eszköz arra, hogy a kékpénz ismét forgalomba jöjjön. A rosszabb pénz mindig kiszorítja a forgalomból a jobbat és addig, míg a fehér- és posíataka­m eíf£Rkeü"5jéí1 t$pa sétáltam, A politikai km­efylmek épp, oly k úszták, mfa vdoit, az egymás ellen c-M g\i&lk és a^xatkmús rost­izabb, ®ir$ w&fa • A társatfak-m egyensúly­fcelyzfte teljpet* fal van fetditvf és igift ho$$au idő "Mg wm a reményéhez ii hogv a rendes állapotok isméi hefcreálíjanak. — Awi a pénzintézeteket ÍM, teMumeíes» hogy Magyarország Összezsugorodása követ­keztében ezek ugy méreteik, mint számuk te­kintetében messze felüthalad}ák azt a reális szükségletet, amely ebben a teljesen lejougye­lódott és leromlott' közgazdasági helyzetben meg fog nyilvánulni.. Valószmi tehát, hogy fúziók és egyesítések utján fog igyekezni a ¡na­f r'köv^das;« egyré^t ma, högf %aneiális lalatamak e^gtt növe^ másrészi arra, tv.>?y azok számai a wfconyolj változásnak me^fe­lelőep cm^iW, és ékszereit laviHassfj elsőrangú óra- és,ékszer­üzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy rakíár. 154 KORZÓ-KÁVÉHÁZ s? «fl&UETT. = FISCHER K. A nemzetgyűlés igyh^gulag tiltakozott u sröszak ellen. ­A békeszerződés végzetes feltételei. Bécs. Nevezetes ülése volt tegnap a német­ausztriai nemzetgyűlésnek. A német-osztrák nép képyise^i tegnap döntöttek a? antant haí^ak által eléjük nyújtott békeszerződés- elfogadása felett, Német-Ausztria jövendő sorsát tegnap pecsételte meg a nemzetgyűlés határozata, Nyu­gati szomszédunk ezzel a határozattál egy sú­lyos megpróbáltatásokkal teli, hosszú törté­nelmi körszakot zárt le, hogy megnyissa kapuit a bizonytalan, ködös és küzdésteljes jövőnek. Á jtílentöségtölje« ülés lefolyásáról alábbi távirati tudósításunk számol be: Ausztria megegyezett fiétnetországgal. Az tílés megnyitása után Renner állam­kancellár a saint-germiani béketórgyalásokről adott beszámolójában ismertette azt a változást, nr:lv az első és a végleges szerződéstervezet között a békefél tételek szellemében történt. — A békedelegációnak SZÍVÓS harcot kellett folytatnia az eredeti tervezet lehetetlen fikciói ellen s e harc eredménye a; Ház előtt fekvő békeszerződés. ' • A saint-germaim béke -nemzeti és politikai eredménye az. Iiogy államunknak „Németauszt­riá"-vií való mégjelöiése netn felöl áieg' többé a tényeknek. A Szudéták vidékein lakó német­rékpénz fizetési eszköz gyanánt szerepelhet, a ] ségnek .az alpesi népetséstől vajó jétpakitása líéHpénzt senkisem fogja merni kiadni. | folytán államunk lérjyégeberi immár csak az -— Arról, hogy a fehérpénz értékének csök- alpesi németség köztársaságd. bizonyos értelem­kenése igen sok embert érzékenyen károsítana, Madarassy-Beck igen egyoldalúan ítél. Azt mondja, hogy a íehér-péhz leginkább a volt ben másolata a svájci, köztársaságnak: önkor­mányzati joggal íéíriitózoK városok ás vidékek 1 Hü , szövetsége. Legíájdaimásabb kötelességemet tel- ; kommunisták" kezében van, akiknek nincs joguk j jéJfenl amikor közlöm a HázSai, hogy á béke­panaszkodni, ha ez a pénz értékét veszti. Ez --- **»*-• ^ - * "' - 4Í aaái.JuaiHn köztudomás szerint sem áll, mert sok buda­pesti; vagy más városbeli embernek, aki nem volt kommunista, minden kis pénze fehérpénz. — Magyarország legégetőbb közgazdasági problémája— folytatja tovább Madarassy-Beck — természetesen az élelmezés kérdése. Ez első­sorban politikai kérdés, mert az antanttól függ, _ hogy a szó ¡legszorosabb értelmében éhező Budapestet mily politikai konstelláció feltételével hajlandó a blokád megszüntetése által az éh­haláltól megmenteni. másodsorban financiális kérdés, mert mihelyt a politikai nehézség meg­szűnik, felmerül a másik, rettenetes súlyos probléma: hogyan tudunk az élelmiszerekért fMí? h: v^L Hogy ezeknek a kérdéseknek a megol­dása csak valamennyire is megközelíthető legyen, elsősorban az kellene, hogy legalább mi maeyfrpK megértsük, egymást és.egyetértve, összefógvá ogyiránybán dolgozzunk. Fájdalom, néhánynapi pesti tartózkodáson; alatt éppen "szerződés megfoszt bennünket aíon gíhiitározá- j sunk szabadságától, fyúgy NémetorsZághöz esat- \ lakozhassunk. Meg kell kísérelnünk, hogy egye­lőre legalább a magunk lábán megáll hassunk. Az Aipesek németsége a szerződés értelmében Osztrák Köztársaság név alatt nemzetközi elismerésben részesül. Azt hiszem, hogy arra való tekintettel, hogy az egyedüli jogutódlásunk fikciójából származó következményeket elhárítottuk, vállalhatjuk ezt a nevet, azzal a feltett szándékkal és fentartással azonban, hogy államunk uj, sza­badon alakított és szabad állam, amelynek semmi köze az úgynevezett osztrák tradíciókhoz. (Élénk tetszés a baloldalon.) Az államkancellár végül kéri a nemzet­gyűlést, hogy a kabinettanács határozatához képest irja alá a szerződést. Hozzák meg azt az áldozatot, amelyet kérünk, zárják el a multat és nyissák meg előttünk a jövőre ve­1 zető utat. (Élénk tetszés és taps.) Az állam-kancellár beszédét követő vita során Hause előadó azt fejtegette, hogy a szerződés annak dacára, hogy egyes pontjait sikerült meg­változtatni, még mindig alkalmas arra, hogy megfojtsa a köztársaságot. Ajánlja a szerződés elfogadását. Wirighofer (nagynémet) pártjának elutasító magatartását indokolja és kifejezést ad annak a reménységének, hogy a szerződés még. nfem az utolsó szó a béke kérdésében. Leuthner (szociáldemokrata) hevesen bírálja a békeszerződést és kijelenti, hogy a nép min­den reménye a népszövetségben van, A néme­tek önrendelkezési joga végül is diadalmas­kodni fog. Renncr államkancellár a nagynéniétől szóno­kával polemizálva a szerződés elfogadásának szükségességét hangoztatja A tiroli képviselők nevében Ifáhis Képviselő kijelenti, hogy a tiroHak Déltirol el szakítására való tekingette! nem vehetnek részt a határosai hozatalban. Nagyhatású szavakkal iöglai állást a déitiroli németekre kényszeritett idege® ura­lom ellen. (Élénk tetszés.) Kumchak (keresztényszocialista) az antant kísérőjegyzékének állításait cáfolgatja. Maelits (szociáldemokrata) fölolvassa több stájerországi, karinthiai és aisóausztriai képvi­selőtársa nyilatkozatát, amely tiltakozik Ausztria megrablása ellen és kijelenti, hogy ő és társai a szerződést nem fogadják el. A köztársaság teljesíteni akarja a kötelezettségeket, Dr. Renner államkancellár szót kér, hogy a belföld és a külföld nyilvánosságának emléke­zetébe idézze a nemzetgyűlés elhatározásának fontosságát. Ha ő és egyes szónokok kijelen­tették is, hogy a békeszerződés számos rendel­kezése megvalósíthatatlan, mégis hangsúlyozz, hogy ezzel nem azt akarja mondani, hogy a köztársaság azt, amit vállal, nem akarja telje­síteni. A legbecsületesebb jóakarat vezet ben­nünket akkor, amikor a szerződést aláírjuk, ámde maga az antant is elismeri békefeltéte­lekben, hogy még nincs tisztában azzal, mily messzire terjed teljesítőképességünk. Az állam­kancellár azután megállapítja hogy az antant a Ház előtt fekvő Szerződéstervezettel az utolsó szót mondta ki s hogy erre utolsó szóra csak igen, vagy nemmel válaszolhatunk. Efelett a tervezet'felett, mely hat millió ember sorsát dönti el, sokkal hosszabb ideig tárgyaltunk, I . ' " ' ' i' " ' U1! rr szövetgfr, selypek, faarc hét ok, vásg* nak,-zefirefa és összes textiláruit üeg­olcsóbban nagy választékban kaphatók •'. Ml . ||| .1 [ fjlj' T Ji ;.J l,t;li. 'AA !•• WIGNER TESTVEREK (Jivatáruházában I. em. ii!-" w

Next

/
Oldalképek
Tartalom