Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)
1919-09-07 / 189. szám
DÉLMAGYARORSZAO Szeged, 1919 szeptember 7. gesebb közmunkákra sem képes pénzt előteremteni. Az antant válaszáról' hivatalosan meg mindig nem. tudnak, de a válasz . tartalma minden valószinüséí* szerint a Frirdrich-kormány elismerésének merev, megtagadása lesz. V)t hét telt már e\ a bolsévíftiek 'bukása óta s a pártok közötti egyenetlenség miatt naprólnapra halasztódott a válság megoldása és a kibontakozás, amelyre pedig az országnak égetően sürgős szüksége .lehne. Mindenegyes nap, amely a megoldást késlelteti, a zavart és nyomort szaporítja, amelyből már éppen elég jutott az' országnak. Egyetlen megoldás van, a válságból egyetlen kivezető ut, melyet folyton-folyvást hirdetünk, amely legjobban felelne meg az antant szándékának és az ország érdekeinek ,: a liberális-demokrata polgárság- és a munkásság képviselőiből alakuló kormány vegye át a hatalmat és az osztályközi • beké megteremtésével biztosítsa a legsürgősebb kérdések rendezését. Ezeknek a föltételeknek az uj alakulat remélhetőleg megfelelni képes és az aradi lapok tudni vélik, hogy a főváros a legnagyobb megelégedéssel fogadta Rajzok és adatok a diktatúrához. 11. Ki felelős? A legjobb minőségű csemegék, füstölt húsok, sajtok, dessert cukorkák, akácméz stb.. valamint naponta friss tea-v.aj beszéreznető •-•< Guttinanrs * falatozóban Kelemen-utca 7. 202 Telefon 12-43. iskoIaifcSnqvek féláron kaphatók Kardos aftfgquáriuméban Oroszlán-utca 14. 230 Telefon 13-09. Sokan csodálkozóan kérdezik még ma is, hogy miért helyezkedett a munkásság a diktatúra elvére és vezéréinek állásfoglalása ellenére miért nem tartott ki híven a demokrácia elve mellett? És miután megfelelő felelet hiányában rendszerint önmaguknak adják még a választ : „hogy a munkásság is akarta a diktatúrát, akarta a kommunizmust könnyen hajlandők a bekövetkezett eseményékért az egész munkásságot is felelőssé tenni és hajlandók kételkédni abban, hogy a magyar munkásság még egyszer ráhelyezkedhetik a szociáldemokrácia álláspontjára; Nagy tévedés! Csak a magyar munkásmozgalom viszonyainak és a tömegpszichológiának abszolút p.em is ismerése, vagy félreismerése adhat alkalmai az ilyen téves megállapításra, illetve föltevesre. K siervézett munkásság nálunk körülbelül 30 esztendeje küzd a demokráciáért, a közelfekvő célokban majdnem ugyanazokért az ideáiokért, amelyekéit a feudalizmus által elnyomott és szorongatott liberális polgárság harcolt; a legelemibb emberi jogokért, amelyeket a müveit nyugat már minden ember és eftiberi ; csoport számára elisínert és odaítélt. Hogy a munkásság küzdelme forradalmi jelszavak alatt folyt és kifelé erőteljesebbnek; mutatkozott a polgárság küzdelménél, az" könnyeri .megmagyarázható a munkásosztály áíiatias elnyomottságábói — meiy együttjár minden kezdődő kapitalizmussal — és abból a törekvéséből, hogy elzártan fuktokfó szervezeteinek szabad levegőt, mozgásiigzábádságoí szérezzfil «és biztosítson. Ez volt a muakésmozgatom közelebbi célja, mert a végcélt és annak mikénti elérését illetően minden határozott íérv és kidolgozott program hiányzott. A munkásosztály a demokratikus államok egyikében sem jutott még, abba a helyzetbe, nogv' kormányozzon, csupán- a ^ ..• ' kormányzati viszonyok osztályérdekeinek megfelelő kihasználására és befolyásolására irányuló törekvés dolgozott benne hol ösztönszerűen, hol öntudatosan. Az októberi átalakulás, amely a munkásosztály közelebbi célját: a demokratikus bérendezkedésre való lehetőséget váratlanul meghoztaJ valósággal készületlenül találta a szociáldemokrata-pártöt. A feudalizmus egyszeri bukására nem számított. A pártot további munkájában kizárólag az a gondolat irányította,' hogy magát kivülről-beiülről erősítse' és a választásokon lehetőleg többséget sZer'czve a társadalmi intézmények fokozatos átalakítására adjon impulzust: olyan irányban, amely közelebb visz a szoeiaíista' társadalmi rendhez. Még a szocializálás méreteit és határát illetőleg is a legteljesebb homály uralkodott és a földreform tárgyában folytatott eszmecserék bizonyítják, hogy a szociáldemokrata-párt teljes három nemzedéket,, tehát 100 esztendőt' szánt a földkérdés szoeiaíista szellemben való megoldásának , . . Szó sem lehetett ennélfogva, hogy ilyen szellemben felnőtt, iskolázott és fegyelmezett munkásság gyökeres társadalmi forradalomra, a problémák azonnali szocialista aiegoidására gondoljon akkor, amikor évszázadok után először jutott szabad levegőhöz, erőhöz, befolyáshoz és hatalomhoz. És mégsem lehet csodálkozni azon, hogy március 21. én. a munkásság behódolt annak az álláspontnak, mely azonnali és nagyszerű megoldást ígért, mely azzal a jelszóval kezdte meg a munkát:. ,,minden hatalom a munkások, katonák 'és parasztok kezében van", mely uralkodó-osztállyá akarta szervezni az eddig elnyomott osztályt, szabadságot, jogot és jólétet igéit mindazoknak, akiket eddig kizsákmányoltak. Ezt a nagyszerű alkalmat, —, olyan viszonyok között — amikor t* VtRSEK JUHÁSZ GYULÁNAK. Vagy a Nyugatba szerelmes Kelet, turáni ős nagy álmok álmodója s tiéd a fáradt esti szürkület. Estenden pattanó nílusi rózsa a lelked, mig rimekbe tördeled s a dalokat kezed betűkbe rója. Lankadó virág ... tikkadt pusztaság, mely rengeti csalóka délibábját. Elszórt, kutgémes, mélázó tanyák. Borongó Alföld, lomha gulyák járják, S ha a rőt nap alkonyba olvad át, , zfignak rezgő ezüstlevelü nyárfák. Hunyt pásztortűz . bús tiszamenti fűz, ... mind a nyomodba járó álom-árnyék^ hol táltos-lelked jóslatot betűz. Bár fejed Párizs, de szived pogány még, ahol kigyúl a magadrakta tűz s fennen lobogva, mint oltári láng ég. A mágja füstje jénybiborba reszket, vén tüzimfdd, csak áldozz, dalolj; magyar bús hot ka. ilyennek szeretlek! _ - ' . ."• ."..í ••' > ... Ha az éjben ég s föld máregy bejoly, jön a regg: az élet csontökle ver meg s az ajkadon kél bágyadó mosoly . ... : HARASZTHY LÁJQS, SZEPTEMBER ARANYA. Pirkad a lomb, nyaram'elmúlt, Elmúlt epedve nyaram, A hold bőség-szarujában Szeptember aranya van. Ez a nyár volt a legszebb, Mert legszomorúbb nekem. Elmúlt. Most eldalolom majd Szeptember éjjeleken. Mert ez az én sorom, üdvöm, Tűnőben szép a nyaram, Mikor a holdon, á -szőkéé, Szeptember ár anya ván. (! \i J) I., SZOMORÚ FRISS ISTVÁN. — Egy P:r>[)!-Rónai-kép alá. — Öreg szemek. Magyar tájra néznek, Melyen némán szállanak az évek, Melyen ősz van, magyar bánat őszei Szivem néki régi ösmerőse. Jól ösmerem kendet is vén szittyám, Szom.oruErissIs.tv4n. . Makrapipa, benne szűz dohány ég. Füstje száll, mint multakból az árnyék. Régi árnyak árván gómólyognák, Öreg estvék, fiatal halottak. Hej, valaki a sötétbe kinn vár, Szomorú Friss István. Régi nóták kezdenek halkulni*, Régi álmok csöndesen fakulni, Régi szemek tűnt napokba néznek: Álom, álom, rossz álom az élet. Mostan ébred tűnt élete sirján Szomorú Friss István. s-y MAGAMHOZ. Fiam, ne félj, ha néha szűkös utcák ;Előled elveszik a kék eget S üres, kopott szobák nagy mélabúját, Mint zubbonyát a munkás, fölveszed. Fiam, ne félj, ha bús esők kimosnak Szivedből mindent, ami fény, derű, Ha verkli szól, borús napján a gonának S lelkedben eltört minden hegedű. Fiam, ne félj! Mély óráid malasztja Legyen veled! Emléke annyi napnak, Mikor belőled csók és vers fakadtak. Fiam, ne félj. A nagy égboltozatra Fölirva minden, mi szép idelenn És benned, mini rab él a Végtelen l JUHÁSZ GVULA. Tisztelettel értesítem a é. közönséget, hogy Uri is női dWaf(telei megnyitás! 0lá T?t ér ^^ m 9 évi rrtakorié? «tán kiléptem es Dugonfcs-íőr II. sz. (volt Forbáí-paloíában) a mai kor igényeinek megfelelő urf és női divaíüzleíót nyitottam. Minden tekintetben oda fogok hatni, hogy pontos s lelkiismeretes kiszolgálással a n é. közönség bizalmát mielőbb kiérdemeljem. Szíves támogatást kérve maradok teljes tisztelettel 310 ZEH3Z CD Ó ZE3.