Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-05 / 187. szám

Szerkesztőség: SZEGED, KÁRASZ-ÜTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ARA : sgész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K ggye'8 szám ára 40 fttiér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA % SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: J05. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 187. szám. Péntek, szeptember 5. =s= Polgárok szervezkedése, A nemzetgyűlési választások ideje, ha kormányválságokon át is, közeledik. A választási kampány, amelyben kilenc év után először vesz részt a nérhzeí, teljesen megváltozott körülményék között fog lefolyni. Akkor közjogi pártok vk'ták csátájukat a dualizmiis körül és a legnagyobb gazdasági kérdésekről, az önálló vámterületről és az önálló bankról alkotott véleményeket is befolyásolták politikai tekintetek. Akkor egy nagyhatalom egyik, persze a megnyomorított, kihasznált állama voltunk. Akkor Európának azokban az éveiben éltünk, amelyekben felkészültek arra a rettenetes összecsapásra, mely — immár — hatodik éve tartja izgalomban a világot, letarolta a férfinemzedék Jávát és amelybe anélkül, hogy a győzelemhez a legkisebb érdekünk fűződött volna, mi is belesántultunk. Hol van ma a dualizmus? Az állami Önállóság és annak minden járuléka, mert a háborút elvesztettük, az ölünkbe hullott. A felmérhetetlen veszteségékkel és csapásokkal szemben az egyik nyereség, amit a háborúból a béke éveibe átvihetünk, hogy a közjogi kérdések,-az Ausztria és a dinasztia , jogosulatlan*törekvései ellen folytatott meddő ' harcok, amelyek majd minden erőnket felemésztetfék, a jövőben teljesen kikapcsolódnák, Magyarország'felszabadult. Tragikuma ennek az országnak, sorsa ennek a népnek, hogy sok évszázad után visszanyert szabadsága és önállósága nem támaszthat egekig ható üjjongást, sőt zavartalan őrömet sem. A rettenetes világégésben — ina legalább ugy látjuk — mi vésztettünk a legtöbbét és fokozza sorsunk tragédiáját, hogy nem vesztettünk volna-e még többet, ha győztünk volna ? Ugy érezzük, - és ez nem kizárólag érzés — hogy Magyarország aránylag rövid idő1 áfett felemelkedhetik mai elesettségéből. Hisszük, hogy a nemzettel életösitöne meg fogja találtatni a helyes utat, mint az olyan emberrel, aki nagybeteg, de megfelelő életmód melleit talpraállhat Legfőbb orvosszernek a teljes politikai, társadalmi és gazdásági konszolidációt' tekintjük. Ezt a tóhető feg,sürgősebben meg kell csinálni. Nem utópiát bajszoluhk. Tudjiik, hogy ideális vonalak az életben nincsenek és hogy a teljes szélcsend nem jő a közéletben, vagy legalább is nem téraiékenyitő. Ki kell azonban mindent űzni, tönkre kell mindent silányitani, lehetetlenné kell mindent ténpL ami akár politikai, akár társadalmi, akár gazdasági téren mint halálos ellenségeket állítja egymással szembe aellenfeleket. Akik azonos célokért küzdenek, azoknak meg kell egymást érteniök. Nem lehet ennek akadálya, hogy az emberek különböző politikai pártokhoz tartoznak, hogy az egyik földműves, a másik iparos, hogy az egyik zsidó, a másik református, hogy az egyik mint munkaadó, a másik mint tőkés szolgálja a gazdasági regenerációt. Az országot ujjá kell | •mSmm építeni! Az országot, amelyhez az érzelmi kötelékek mellett a megélhetés és a boldogulás érdeke is ezer, szállal füz, Qe ki tudja a sok ellentétes, gyakran nem. is annyira ellentétes, mint inkább egymassai szemben mesterségesén kiélezett érdeket kiegyenlíteni, egyensúlyban tartaiii? Csak ¿' haladó gbndolkbdásu, a liberális és derhokratikits érzésű ember. Az elkeseredést, az elégedetlenségét,/a titkos vagy nyílt íorrongást, 'ésetleg a bosszúvágy érzetet • tartja ébren, sőt szítja •* minden szélsőséges irány. Ugyanakkor persze kimélyíti,.és állandósítja az... • ríkilengésektől, viszont - olya:: politikai légkört .teremt, amelyhez nem , férkőzhetik hozzá robbanó anyag. Ez a szeliem sem ilyen formában spm ismeri vagy tűri a türelmetlenséget £s küzdelmeinek zászlajára a jogkiíerjesztés van írva. Ez az irány nem kíváncsi, egyesek vállá- ! sálra/ hogy azután tökét kovácsoljon belőle egész felekezetek és fajok eltéri. Ez "az irány esek embert ismer. Dolgos, szorgos, hasznos, b&ítiletéM tehetséges, eipberf és dologtal^i, Haszontalan, lusta, becstelen, tehetségtelen embert Ez az irány nem titkolja es nem tagadja az érdekellentétet, amely a munkás és munka- 1 adó között van, de rámutat arra, hogy e két faktor a . gazdasági föllendülés szolgálatában .„íi.wma.xti.^u,..:,. » munkád dolgozzék jé' 1 >n és ,tökéletesedj ék. i pedig komolyan gon doskodjék a. gazdaságilag gyöngébb félnek, a munkásriák sorsáról. Nem elég, hogy a munkásnak csak. a betevő falatja ¡egyén meg. Ma csak nem'kell magyarázni, milyen rettenetes, hogy a munkást kétheti fölmondással ki lehet tenni az utcára, hogy a, munkásról öreg. korára vágy munkaképtelenség esetére senkise gondoskodik ? Hogy bírnak ezek az emberek élni, mikor saját és legközelebbi hozzátartozóik jövője ilyen sötét bizonytalanságban mered feléjük?! Meg kell szüntetni az állam kiétezett osztályjelégét. Mindnyájan lakosai vagyunk ez országnak, részesei a közterheknek, katonái a hadseregnek. Azért amivel a termelési rend a gazdaságilag kedvezőbb helyzetben levőknek, többet nyújt, adjoh az állam "a gyöngébb félnek bő, vagy legalább is emberséges kárpótlást A . demokratikus irány nemcsak, azért követeli ezt, mert igy úgazságps, hanem azért is, raert csak így-' leiét í?rtosaa-i bizfo^tani. tá« ¿tíairfei rétidet, a termelés folytonosságát és roKOzIsát.' A nemzetgyűlési választásokon mindenkinek módjában lesz választani! A titkos választási eljárás mellett ki-ki szavazatát csak lelkiismerete ellenőrizheti. Hatálytalanná válik tehát minden pfcászíó. Nem ütjük meg a vészharangokat, pedig talán nem lenne fölösleges. Helycsert fog-e válasitani az egészen uj életviszonyok köfé kerait, az ötéves rettenetes "Mb«>ru és a bolsevizmus nyomása .alól teljesen még ,föl seiá •' dfeíuctátt nferttizet? Ennek a, valószínűségét áiipo'zgafjuk, átiúkoi rtdpt ismétéí-i ten a polgárokhoz, fordulunk- Mindenki, aki egy szikrányit megőrzött, ha csak á lelke rrrélyén szunnyadott liberalizmusból is, mindenly, aki tanult és okult, várakozzék. N'apok kérdése lehet már csak, atrtikbr Szegeden is életjelt ad inadról a liberális és demokratikus érzelmű polgárság, amely szervezkedni és tömörülni fog, hogy a munkássággal karCltve sikereseti vívhassa meg döntő jelentőségű harcát. Ebbe a, táborba ' sorakozzatok. ' Ez az- irány mutat a jobb, a boldogabb, a szebb, a gazdagabb, a szabadabb és a nyugalmasabb jövő felé! >1« h ÍJCÍ országos kettéválása. - Döntő indítvány a választmányban. JlU (Saját fudősitónktől.j A budapesti Reggeli Hírek szerdai száma a konzervatív s különböző árnyalatú keresztényszocialista-pártok egyesüléseiről kőzöl hireket. Részletesebben foglalkozik á Lovászy Márton elnöklete aláit álló függetlenségi és 48-as párt Iegüfóbbi választmányi ülésével, melynek lefolyásából azt a következtetést vonja le, hogy a párt kettéválik, Ez valÓ9zinüleg be is következik. A konzervatív és a haladó eleinek kettéválnak. Az előbbifk csatlakozni fognak a Friedrich-kormányt támogató blokkhoz. Az ülésről ezeket közli a [éti Hirek : 'A Lováizf Múon elnöklete alatt álló függetlenségi és 48-as párt má este hat órakor hogy az aj íielvzetAbraválaáztniányi ülést tartott, tel szemben állást foglaljon, Az elnöklő hám Dezső bejelentette, hogy a választmány elé indítványt terjesztettek, amely inditvány azonban oly nagyjelentőségű és olyan meszszire kiható a párt jövőjére nézve, hogy az elnökség nem engedheti meg, hogy azt a rövid utón összehívott mai értekezlet tárgyalás alá vegye. Hásonló értelemben nyilatkozott Lovászy Márton is, aki arra való hivatkozással, hogy kormányválság van, a párt politikai álíésfctglar lásának elhalasztását kívánta. A választmány e felszólalások ellenéré élénk vita után ugy határozott, hogy az indítványt: már ezen az értekezleten fél kelt olvasni. Erre Tisza Lajos-körűt és Korona-u. sarok. * ^ontl Tej«»™*