Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-28 / 206. szám

Szeged, 1919 szeptember 28, J^AGYAgOggZAp Mát Simon .JöRTUfír bankbltománfl. tfe***keiMI*»l és k«x*»tlfö Irodája Szeged Hlauzáltér 8. T«l»fon 16 30. i í° S» ¡¡gJ? bankugYldckes eskedelejtíhpz óikkal. Tfjrfrié-véfel^veí. 3fá A szegedi Békemühely tetkérte Pichler L Gyulát, áz országos statisztikai hivatal európai hirü igazgatóját, a földkérdés egyik legkiválóbb ismerőjét, tngy tartson előadást Szegetlen a legaktuálisabb társadalmi kérdésektől. A nagynevű tudós örömmel tett eleget a felkérésnek és lejött Szegedre, Megérkézése után rögtőn felkerestém szállásán. Ott találtam irásai között, épp'én jegyzeteit készítette ai előadáshoz. Igazgató ur előadását — kérdeztem már a múlt vasárnapra hirdették, összefügg-e elmaradása azokkal a kombinációkkal, amelyeket egyes körökben itt előadásához fűzték? — Egyáltalában nem! Csütörtökön kértek fel az előadásra és .fe «¿i ^ujekre lekötöttem magamat egy másik hetven. Pedig szívesen jöttem volna, így nem jöhettem. — Széfeden ugyanis egynémely helyén politikai jelentőséget tulajdonítottak az előadásnak. — Ezt én is hallottam, most hogy megérkeztem. Ha tudtam volna, hogy itt politikát Csinálnak az éTőaaásómbol, le sem jMem volna. Soha életemben a legesiegtávolabbi necsusban sem voltam semmiféle politikai párttal, soha életemben Aapi politikával rtérti f<%lálküzták Soha politikai pártok szolgálatában nem állottam. Igenis állottam szerény erőm szerint konkrét közügyek szolgálatában. Ilyen a föld-* értékadó rendszer ügye. Ebben az első döntő elvi lépést a m." kir. Wekerle-kormcíny tette, amelyet a következő Károlyi-féle;, köztársdsági-toéiány • felveti programjába í földosztási törvénybe és amelyet a rákövetkező kommunista-kormány is felvett parlamenti programjába, amennyiben egy ilyen telekértékadót akart rendszeresíteni. Az tehát, hogy mindhárom — teljesen ellentétes kormány — kénytelen volt ebbe betemffifti, mutatja, hogy ez a kérdés nem politika, hanem a társadalomnak legalapvetőbb kérdésé! A? adó, illetve a földkérdés —»mert ezek szoros üsszeíüggésberi állanak elássál - tán kivü! minden politikai nibtic&nf faíftm'töjéktfv kifejtés den napi politikától. Ismétlem, há tudtátn volttá, hogy ehhez itt bármiféle politika fűződik, le se jöttem volna, mert ilyen helyen hiányzik mindéit objektivitás. — A holnapi előadásomban azt fogom kifejteni, howM tár$fd{ilrui mke kérdése a társadalmi (eftdkzér kfrJ< a hirsadolmi rendszer kérdése péWg az a&Zás Kérdésé. Nem lehet folytatni egy olyan társadalmi rendszert, amely a világháborúhoz véze'Mt, dé egy Olyan társadalmi rendszert sem lehet fentartani, amelyjben adóul foglalják le az embert magát is, mint a kommunista társadalomban. — Az a rendszer, amelynek én vagyok hiv£ még nem szerepelt a politikai porondon. A| nem tömegekkehdotgoz-ik és 3 politikát kiakarja selejtezni.' A Uebrffizmus* —— fnérth:szen ezt éHéííem" aíáffa" — egyík aTápvefé lefele, hogy egy társadalom se bír ki átalakulást egyik napról a-másikra és Iwgy az, -4mi okos dolog; erőszak nélkül is megvalósul Más'fizöyal. ami csak eröszakkkt vtílosdhútó éég, a nem, okos dolog. ' — ? — A magántatateton'-híve vagyok: A Qeöf-" gizmus á magántulajdoni ideák k';s2félsőbb' respektálása. ' ' —? — A nagytőkének is. Sőt a.< minét nagyobb tökének. Nem az x tdKr-ai'bafj ami megvan, hanem'az, ami nincs! Az a tőke-kárós csupán amelyen fo!«eí ¿S állán kötvényeket lehet vásárolni, me.t .zek már kerékkötői a munkának. ;„ kérdések — m> hogy távol tffini t •/.'ti: ifpj gí ¡ffj'ii — A munkásoknak is érdeke, hogy minél több és nagyobb tőke 'egyen. A. niimkásságnak érdeke, fiog^ ne foglalkozás néíKnli tartaíéksereg, „hanem elhelyezést kereső taYíaléktőke legyen. - ^ • i hanem a lehetőségeknek kell megteremtenie, hogy a magamagát védhesse. A munkásságnak kincs'szWsegé, Kogy istápolják, mert az tárljafenn a világot. - ki államadósság kérdése nem kétségbeejtő, mert az államadósság rendezésének kérdésé megoldhatatlan az egész világon. W&. országunk szerencsék, bt>gy ad abszurdum. vitték mindenütt. Lehetetlen, ¡likvidálni és a következő generációkra áthárítani bűneink terhét... Síi 3 '¿íJÜ'C Ff1í HÍREK ÍS$2 ti iái tm n:.-fml ¿üífofRi Irta: MOHOS ÁGOSTON. A költő. (Juhász Gyula porfi-niitóhoz.) Légyenek körötted százan, éiren, ? Hozzád ivem ér e szürke rengeteg ; • Mfnt Mflkt az enbaját érző beteg; Almaid kezed százfele mezben. Hiába szólítgat, hív áz élét, Te dtalgázoísz minden gyanprén; S elringátóilzia az álmok Síén, A való rózsáit sosem téped. Néked nem nyilanák tubák, Szégfük, A kéj á számodra unóít, pétytii®, Az afdnydah'ánjtt fé útm mmd, Vi«>!••*' íA .»í'.ríí f"-'V'i ' . Semmi sem köt össze e világgal. A lelked kéri — telve száz virággal S boldog vagy, hogy tépikáz emberek. • Három szonett. ••.ti: la* 1. Napiérneriíe. 83 A fény még becsillan az ablakon. Az utca jobb fele Házak rajzával van tele: Barna szőnyeg a szürke alapon. Szelíden bólogat a gesztenye É$ n£ma Inmut int A sok virág — gubbasztva mind És szólnak: óh miért is szállsz te le?! oS SzirmaiS'reJtózik TxSig^' föend.„ Lámpagyul... Meghalta Napvilág., 33 \l i*: isn *Í«VÍ: r.t WiLr.y ?. h;»1 :»?'••.«>; 11. Éjfél. Éjjel,, mikor az óra hosszasan szól. Égy pillanatra elnémul a csend; A csillag nem rezdül meg odafent. A hold megáll. A szellő nem balangol. Szürke tejüt egy petére fényesebb lész. Emil á szívben a tikk-tdkk-verés. Az alvó mélyén lélékzik fel és Az éber-létek ugy siMiil a csendhez1 Figyel a földre az egész világ. Gyermekké lesznek súlyos daliák $ rikm tudjá más: itit dz, mi mindent átfog; V .Jíii De én értem e változásokat: Ilyenkor jő meg bus Éjfél lovag, Ki életében fényt még sose látott. 111. Hajnal. Most halvány színek palettája az ég És zavarosak az emberszemek; Most szüies álomrongyok Imgmk Az agyveUm, 4- das lakoma-maradék• Mát tiszta iíhen számyál a gondolat, Hang nem mocskolja be, a levegőt. A tüzistén érkezm előtt Most mindent átfog killönös hódolat. Most szül a föld egy uj fehér napot, ki üdvözli a boldog gazdagot S ném kérdi: kincse mely utón lopott ? Most sziík sikátorban Ám tanyáz, Ahol szegénység, ott ébren a ház., Most kezdődik a napszám, a robot. Plumkctt tábornok, a belgrádi angol követség katonái atiaséjá', Bridgcs tábornok, á keleti angol csapatok főhadvezére, De Tournadre tábornok, Szeged város kormányzója. Ebéd alatt károlyi Árpád zenekara működött közre. — Pichlter l. Gyula ttiegérkezfett. Pichier J. Gyula az országos statisztikai hivatal, nagyszerű , igazgatója Szegedre érkezett és a „Társadalmi béke előfeltételérdi1- hirdetett, nagy érdeklődéssel várt előadását ma; vasárnap délelőtt fél U órákor jogja megtartani a Kőrzó-mozi téli helyiségében. A vájm^kösauiaete-ajíemzejtközi Élelmezési Bizottság vezetőiflek. Szeged város tanácsa művészies kivitelű okmánybari Köszönte meg Ostrorog angol ezredesnek, Bosjeovics szerb és Fabry francia kapitánynak azo'káf a nagy szolgálatokat, amelyeket a város ellátásának érdekében mint a Nemzetközt Élelmezési Bizottság vezet6i tettek. A köszö\ő írat igy hangzik: Szegéd síab. kir. várös közönsége mindig hálatelt szivvel emlékezi!* meg arról a rendkívüli KELEMEN'ÜTÖA 12. S^. 288 ÜTÁN IS KÉSZÜLNEK.