Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-25 / 203. szám

V Ifi '*f F 1 yu • »»' ' - a tfágyuk íegyénék birtólíáb'an. Németországnak eddig 7200 nehéz ágyúja és 5000 tábori ágyuja volt. Az ágyúgyárak üzeme az antant ellenőrzése alatt áll. 4 » » Magyar munkások mennek Franciaországba. Budapest. A belügyminisztériumban mostanában érdekes tervezeten dolgoznak, amellyel a napról-napra fokozódó munkanélküliséget megakarják szüntetni. Temple Rezső, a közélelmezési minisztérium államtitkárja azt az eszmét vetette fel, hogyha már idehaza belátható időn belül nem lehet teljes mértékben ellátni munkával a magyar munkásságot, osztják mintára, küldjünk ki mi is magyar munkásokat, akik résztvénnenek Észak-FranCiaország újraépítésében. Ausztriában már is folyik a munkások toborzása és nemsokára megérkezik a frahcia-bizottág, amely kiválogatja a munkásokat. A leszerződteted munkások napi 12—15 frankot kapnak, pénzükkel szabadon rendelkezhetnek és övéikkel akadálytalanul levelezhet neh. , A belügyminisztériumbán örömmel fogadták Temple államtitkár előterjesztését, amely a munkanélküliség veszedelmétől volna hivatva megszabadítani a budapesti munkásság tekintélyes részét. A belügyminisztériumban a kivándorlási osztály veszi kezébe az ügyet és már a legközelebbi időben kiküldött megy Biícsl e Alfséc;francia követhez, hogy ott tájékozódjék, miképpen volna lehetséges, hogy magyar munkások is kimehessenek Franciaországba dolgozni. Nyugatmagyarország kérdése az Ós/trák földmivestanácsban. Bécs. Tegnap tartotta meg az osztrák földmivestanács országos nagygyűlését, amelyben Gruber tanácsos hosszabb beszédben foglalkozott a nyugatmagyarországi kérdéssel. — Nyugatmagyararszági földmiveseinek — úgymond — be kell láíniok, hogy a tanács— DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 szeptember 25. rendszernek Vége Van, mert arra a meggyőződés^ jutottak, hogy semmi kedvük sem lehet többé ujabb bolsevjki kísérleteket végigszenyaártíi -A magyar, földmivesnek főkivánsága, Hogy végre Kun Béla és társai illetékes hatóságoMhk átadassanak. Ezt a kívánságot tolmácsoljuk tf)i <s ma a nyugatmagyarországi lakosok nevében. Természetes továbbá, hogy a nyugatmagyarországi németeknek a legmeszszebbmenő önkormányzatot kell adnunk. Megállapíthatjuk, hogy Nyugatmagyarország földinivesei a legnagyobb bizalommal viseltetnek irányunkban és meg vagyunk győződve, hogy a hozzánk való csatlakozás mellett lesznek, ha kívánságaikat és igazságos követeléseiket teljesíteni fogjuk. Az áthárított gyermek, (Saját tudósítónktól.) Az anyakönyvi hivatalban szabályszerűen bejelentették, hogy a Csemegi-utcában lakó N. T. gyári munkásnőnek kisgyermeke született. Az ilyen örvendetes eseményt, amelyen azonban nem mindig szoktak ÓkVvtlentii örülni, nyolc napon belül kötelessége bejelenteni a családnak. A tudós nő-nek ellenben szigorú rendelet azt írja elő, hogy a születést 24 órán belül jelentse. Ez az állam ellenőrzése, amely mindnyájunkat számon tart, akik a boldog nemlétből, hosszabb vagy rövidebb időre, ebbe a zűrzavaros létezésbe szédülünk. A család megbízottja és a tudós nő egybehangzóan azt a sajnálatos adatot mondták be Kleckner helyettes anyakönyvvezetőnek, hogy az újszülött törvénytelen. Kleckner az egész városházán hires gyöngybetüivel ezt az adatot is elkönyvelte, pontosan a megfelelő rovatban. Az újszülött törvénytelen minémüsége azt parancsolja az anyakönyvvezetőnek, hogy tovább jelentést küldjön az árvaszéki hivatalnak. Ezt a gyermek jogainak védelme kívánja. A árvaszék ugyanis kikutatja az édesapát, amennyiben az persze az életviszonyok bonyolultsága mellett lehetséges s "aztán esetleg hivatalból inditja meg az apasági keresetet. = KORZO-MOZI R.-T. == f-^ o Igazgató: VftSö SÁNDOR. Telefonszám 11—85. o T OöförfSfc és péntek* szeptember 25. éti 26-án Uí m Hz 1918-19. évad leghafalmasabb filmalkotása! ITT"« "toocfej 3ZŐ rész 4 felvonásban. j 1' • % 7 v Ü -.j 1 {j i&jjJ A^ÍÍ' % O ÍX'Ji.1 XAVIER DE MONTEPIN.világhirü bűnügyi regénye után 4 részben. főszereplők: Wittorio Creti Alberto Capozzi Oigetta Morano Helena Makowska Luigi Scapellini Oivanno Oani Fernande Negri-Pouget vnixr •• Vígjáték 2 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Az árvaszék, mikor megkapta az anyakönyvi hivatal jelentését, idézést küldött N. T. Csemegiutcai gyári munkásnőnek. Az idézett a kiszabott időre megjelent az édesanyjával, 4- N. T. gyári munkásnŐ, Csemegi-utca. Maga az? — kérdezte az árvaszéki tisztviselő a fölcitált nőt. — Én vagyok. — Hát magának, lelkem, kicsikéjé született, ugy-e? — Nekem? — Nem is nekem I — felelte a tisztviselő a csodálkozó hajadonnak. — Ez tévedés lesz, szólt nyugodtan a hajadon édesanyja. — Lehet, felelte a hivatalnok. Nézzük csakl S most megint sorra vizsgálta az adatokat. Név, életkorj-foglalkozás, a gyár cége, a lakás (az .utca és házszám szerint) mind megegyezett. — Mégis csak a magáé lesz a kicsike !—mondotta a tisztviselő, kételkedőn ugyan, de már bosszúsan is. Most az anya szólt közbe,> nagyon erélyesen: — Kikérem magámnak I Az én lányom tiszta! Én vagyok az édesanyja vigyázok rá s ha valami gazember elcsavawa volna a fejét, hát arról én bizonyosan tudnék! Mikor pedig a t'sztviselőt még az sem nyugtatta meg, a hajadon édesanyja oivosi tanúbizonyságot is kész volt fölajánlani. Erre aztán a hivatalnok elküldte őket az anyakönyvi hivatalba, h%y talán ott lesz valami tévedés a bejegyzés körfii. A herce-hurca ott elölről kezdődött. A hajadont, az édesanyját töviről-hegyire kikérdezték. Minden adat a'it bizonyította, hogy N. T. Csemegi-utcai gyári munkásnőnek született törvénytelen gyermeke, amit azonban ugy a munkásnő, mint ennek az édesanyja a leghatározottabban tagadtak. Végre az anyakönyvvezetőnek eszébe jutott a hivatalos kontrol egyetlen eszköze: a tudós nő, akinek a nevét, ime, nem hiányában jegyzik be mindig a születési anyakönyvbe. A tudós nőt az anyakönyvi hivatalba idézték és szembesítették N. T. hajadonnal s az édesanyjával. A bába — hogy nevén nevezzük Szókratész anyjának kiválóan tisztes mesterségét — nem ismerte föl N. T.-ét, sem az anyját. N. T., amint mondotta, neki sohasem volt páciense. Az az N. T., akit ö kezelt, egész más, ilyen meg ilyen. Most megállapították még egyszer a születés pontos dátumát. Megkérdezték a bábától, hogy akkor járt-e csakugyan a Csemegi-uicában s ismeri-e' az utcát A bába azt fülelte, hogy bizonyosan a Csemegi-utcában járt, ha o'u kellett működnie, de egyébként őszintén bevallja, hogy amikor a segítségét kérik, neki nem fontos az utca neve, mert fő kérem, hogy eltaláljunk macába az utcába s hogy minden rendbe' menjen. Kisült, hogy ő minden adatot, az utca nevét is, csak diktandó irta az ál N. T bemondása alapján. Mert most már kiderült, hogy aki az N. T. nevet használta, az hamis nevel használt. N. T. gyári munkásnőnek egyik" kartársnője hozta a világra a törvénytelen gyermeket s hogy kellemetlen következésektől szabaduljon, egyszerien átíratta N. T.-re. Családi állás elleni vétiég miatt hivatalból indult meg ellene az eljárás. EzenkiUl N. T. becsületsértési pört is akar ellene inditani. Bulgária uj határai. Páris. (Havas-iroda.) Nyugaton Szerbia irányában a határ nagyjából változatlan. Strumicát és néhány határos kisebb földcsíkot a jugoszláv államba kebeleznek be. A határ délen, mivel lesznek olyan területek, amelyeknek sorsáról később döntenek, azon a vonalon halad, amelynek kiinduló pontja Kasliktól délkeletre nyolc mértföldnyire jekszik és KiUiknél végződik. Arbesszoni és Daridere* bolgár marad* A vonal ke resztül metsz na Ka\i4-Oagh és a Tokdzsi-Dagh hegyeketbfíeir^és keleten jelentéktelen változás lesz. A politikai rendelkezések megkövetelik, hogy Bulgária a szerbhorvát-szlovén államot ismerje el. Az 'öt szövetséges, valamint Szerbia és Bulgária egy-egy képviselőjéből álló bizottság fogja a. határvonalat a valóságban megállapítani. Azok a