Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-23 / 201. szám

A DBLMAGYARÖRSZAÖ l| I Dr. tSéunej kancellár kijelentette, hogy a polgárháborút" és a bojsevizmust csak a tanácsrendszer bevezetésével lehetett elkerülni. Tagadhatatlan, hó|jy szórványosan történlek túlkapások, a kormány azon bán most már arra torekszik, hogy 1 a nép valamennyi rétegének segítségével visszaállítsa a törvényes rendet. A közígazgatáá' nagy hibáit csak gyökeres reformmal Ithtí megszüntetni, ebből a munkából azonban minden társadalmi csoportnak is ki kell vennie a részét. • tan v Alszanak a „közalkalmazottak" ? » : • ; Alszanak a „közalkalmazottak", vagy talán meg is haltak már«?: Nap-nap utáii.-sürgös meg" oldást kívánó, életbevágó, égető kérdések mer rüjnek föl és a „közalkalmazottak", a leghatalmasabb, mondhatjuk egyedül számottevő országos tisztviselői szervezet tétlenül áll és vár, mintha misem tartoznék rá. A gondok és bajok toronymagassá csúcsosodva, megsemmisüléssel fenyegetik az egész tisztviselői társadalmat és még csak meg sem mozdul a közalkalmazottak szakszervezeté 1 Mintha nem is arra volna elsősorban és légióként hivatva, hogy a tisztviselők érdekeit minden körülmények. között és mindenkivel szemben megvédelmezze. Mintha a közalkalmazottak egy táborba tömörítése után semmi teendője,.$etn lenne már. Mintha mindenkinek a saját baja nem egyúttal közös baj, közügy ís lenne ! Nem akar talán segíteni rajtunk, vagy nem tudja, hol .és mi fáj? Nem látja a sérelmeket ? Megfeledkezett a céljairól ? Emlékeztetem! A „Magyarországi Közalkalmazottak' ügyviteli szabályzatának 2. §-a szerint, az egyesület célja: 1. Tagjainak szakbelf és szellemi továbbképzése. 2. Tagjai kölcsönös érintkezésének, a kartársi szeretét és összetartozandóság előmozdítása, fejlesztése; a tagok anyagi érdekeinek megóvása. 3. Az egyesület helyiségében a tagok részére szakoktatás, előadások, felolvasások, vitaülések tudományos és közgazdasági kérdésekről, melyek mindegyikén joga vím a tagoknak tetszésszerinti számban megjelenni. 4. Állandó helyiség, olvasó-szoba, könyvtár föntartása. 5. Díjtalan jogvédelem. 6. Statisztikai fölvételek eszközlése. 7. Zene, sportművelés, mulatságok tartása. Mi valósult meg mindezekből ? Vagy történt-e legalább komoly kísérlet arra, hogy a kitűzött tél ok eléressenek ? Nem ! A kezdet nekézségei, igaz, nagyok. A semmiből teremteni, embernek, egyszerre nem lehet. De lehetetlent nem is kíván senki s ami lassan és nehezen megy, ahhoz megvan és meg is lesz a kellő türelem. Olvasóterem, sport, zene stb. szintén kellnagyon, de erre még van idő. Ez nem égető. Az anyagi érdekek megóvása azonbán egészen más 1 Itt nem tervezgetni, ele eseíröl-esétre Hzohna! tenni kéli. Az e tekintetben történt mulasztások menthetetlenek! A menekültek ügye rendezetlen. A gáz és villany árát emelték és most újból emelik majd. A déíuíán rövid lesz és hosszú az est; a szegény tisztviselőknek pedig majd még csak olvasnia sem lehet, mert hiszen egy lítpr. petróleum is 7 korona. A lakbér ís megdrágult 35 százalékkal s ehhez még a szemétkihordási díjat is hozzá kejl számítani. A drágaság általában minden tekintetben ijesztően nő, de a fizetésjavitás, az eimarad! A tél közéig, kell a fa Érkezik is. Mint mondják, a tisztviselők részére, de — megkapják a kereskedők. A ,.KÖzalka'ff,azoUak" pedig mindezt türi birkamód! Miridíhhez nincs egy muk-szava. Hallgat következetesen. Hallgat makacsul. Mire : vár ? Mit akar ? Mi dermesztefle meg? Hol a kezdeményezés? Hol van a terv? A javaslat, mellyel a bajokon segíteni lehet s melyet keresztül is visz, lankadatlanul küzdve, rendületlenül! Hát ezért szervezkedtünk mi, hogy semmit se tegyünk? Hogy; tűrjük,, azt, ami ránk szakád,, legyen az jó vagy rossz? Hogy a kezűnket ölbkéve várjuk azt, amit á holnap hoz? Nem! Százszorosan "nem! Nem ezért! Ezért nem tömörült és nem ezért lett eggyé a közalkáíliiazotti kar. De igenis azért, mert boldogulni akar s tia kelti küzdeni ís! A tenger nyomornak a végét /ikaria látni már. Megértvén, hogy érdekei senkivel sem közösek' és hogy segítséget másoktól hiába vár, a saját lábára állt! „Segíts magadon, az Isten is megsegít", ez lett a jelSzeged, 1919 szeptember 23. szava! A sült galambot tovább nem lesi. Tenni akar s a vezetők tétlenségét nem tűri tovább. Elég volt a várakozásból.! Egy perc időnk sínes • i/eszteni! Tiltakozni és akadályt nem tűrő többé veszteni oréHyel cselekedni kell! Vezető! Hol Ébredj! Állj elő! Kötelességed vari! vagy! Mozdulj és mentsd a menthetőt! vagy? Felelős K-e. Arany karikagyűrűket minden culyban 6» fazonban 6 éra «1*11 kétszfek- Specialista Ízléses pecsét és bnlliáns gyürük készítésében. Mindennemű ékszert rajz vagy minta SL. Gáspár Grisz Frae, Kólcsep. 2. Belarat közvetlen Cottschall hölgufodrasz mellett. 294 Rajzok és adatok a diktatúrához. püf" FMM IV. A parlament $ !; tflH Qpmm-/, táwym-w*?; m • A második orosz forradalom után Lehinék minden, különösebb meggondolás nélkül 'a nemzetgyűlés egybehivásaval foglalkoztak. Eszükágában sta\ volt egy olyan központi törvényhozó és végreliajtószervet létesíteni, amelyből a bolsevikiekeri kivül minden más párt és társadalmi réteg-ki lett volna zárva." Csak amikor a választások előmunkálatai közben nyilvánvalóra vált, hogy a nemzetgyűlésben a bolsevikiek óriási kisebbségben lennének, nem csupán a polgári, hanem a mensevikiek, szociálforradalmárok és szocíálreformerek pártjaival szemben, akkor határozták el, hogy választói és választhatási jogot kizárólag a bolsevikieknek adnak. Ilyenformán biztosították maguknak az ellenzéktől mentes parlamentet, » mely gyorsan, minden halogatás és bírálat nélkül elfogadja és végrehajtatja az eléje terjesztett javaslatokat Minthogy a mi kormányzótanácsunkból hiányzott minden eredetiség és alkotóképesség, magától értetődően nem tettek egyebet, minthogy szórói-szóra az orosz alkotmánynak megfelelően rendelték el a választásokat. Annyi bizonyos, hogy a zelmélet ezen a téren sem fedte a gyakorlatot, minthogy a bolsevikiek rendszerében mindenütt megnyilvánul a | kiegyenlíthetetlen ellenmondás elmélet és gyakorlat között. Lenin állam- és társadalom* elmélete ugyanis a dolgok gyakorlati rendjétől elvonatkoztatott elmélet, nem a tényleges viszonyokra, hanem pusztán a kívánalmakra, az óhajokra épít és nyílt cáfolata Marx aiha általánosan elfogadott megállapításának, hogy a társadalmi intézményeknek minden esetben a gazdasági erőviszonyokhoz kell alkalmazkodniok. Azok a gazdasági előfeltételek pedig, amelyeket Marx a következő fejlődési fok eléréséhez szükségesnek megjelölt, sem Oroszországban, sem nálunk be nem következtek. Dg)', hogy a bolsevizmus bukása — (valószínűleg a közeljövőben Oroszországban is!) — nem a marxi megállapítások csődjét jelenti, hanem igazolják azokat. Bebizonyította, hogy fejlődési szakaszokat átugrani nem lehet és hiába létesítünk a gazdasági alapnak meg nem felelő társadalmi rendet, annak össze kell omlania. Miben nyilvánult meg az említett terüibten a gyakorlat és elmélet közötti ellentét? Két jelenségben. 1. Azt hirdették uton-utfélen és ezt a tételt az alkotmány is leszögezte, hogy a proletárdiktatúra proletárdemokráciái jelent. Holott á bolsevisták törvényhozó és végrehajtó rendszerében még az osztálydemokráciának (valójában ilyen nem is létezhetik, mert az osztályjeileg már tagadása a demokráciának) sem lehetett nyomát találni. 2. Az országos tanács — az alkotmány szerint — törvényhozó és végrehajtó hatalom lett volna egy testületbe, egy testület, amely nem fecseg, hanem dolgozik. Valójában ez a testület törvényeket nem hozott, sohasem dolgozott, csak állandóan fecsegett. Lássuk azt a bizonyos proletár-demokráciát 1 A választásokon megválasztották a proletárok a helyi tanácsokat és ezekből megalakultak a járási, megyei tanácsok és az országos tanács. Az egész demokrácia ebben az egyetlen tényben merült ki. A tanácsok azután minden megkérdezés nélkül dolgoztak tovább és döntöttek életbevágó kérdésekben proletárok és nem proletárok fölött. A legabszolutisztikusabb kormányzati rendszer sem emelt olyan éles választófalat az úgynevezett nép és az úgynevezett hivatalnokok (ezúttal tanácsok) közé és a hivatalnokok sohase működtek annyira önkéayesen és miniért ellenérzés nélkül, sohasem emelkedtek annyira a „nép" fölé és választódtak el kasztszerüen, mint a tanácsok rendszerében. Maguk a proletárok sem folyhattak be tervük intézésébe, az „alkotmány" helyében kiszolgáltatta őket a „hivatalnoki" testületnek, mely megfoghatatlan gyorsasággal és érthetetlen ügyességgel öltötte magára a hivataliság minden pózolását, gőgjét és nágyzási hóbortját... A legszélesebb önkormányzati elv ellenére, amelyet az alkotmány a helyi tanácsok számára biztosított, valójában az egész ország néhány népbiztos akaratától függött és külsőleg is az országot nem az országos tanács — hanem a fővárosi tanács kormányozta, amely önhatalmúlag — az egész ország dolgozó népe nevében, de ennek akarata és megkérdezése nélkül döntött élet és halál kérdésekben. Ez a tanács rendelte el, illetve hagyta jóvá a pröletáriátus mozgósítását, ez szentesítette a céltalan hadüzeneteket és ez a testület hosszabbította meg mindig a mülelkesedés injekcióival az állandóan bukóban levő rendszer bizonytalan életét. Az alkotmányos elveknek becsületes alkalmazása azt követelte volna, hogy a választások és a helyi tanácsok megalakulása után azonnal összeüljön az országos tanács és ez a tanács hozzon rendeleteket, éz intézze a belés külpolitikát, ez döntsön a háború és béke kérdésében. A választások után azönban előállt a kormányzótanács szócsöve azzal, hogy a helyi tanácsok nem a proletárt rdekeknek meg10,066.000, azaz kitűnő mitiőségü 2«e$ és 3-as siántu stivarkahövely érkezeit a fflEDi SpEC A iTc • Rzivatkahüvely főraktárába Szeged. Jókai-utca 11. 57,. (Telefon 15-20.) ós azok, atnig 4-készlet tart, fcöílátlan menfiyiségbeh kaphatók á legolcsóbb napiárak melle». Úgyszintén valódi fekete Club, Abadie és Samuit! szivarkapapirok is. 219