Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-21 / 200. szám

DEIMAOYARORSZÄQ keres/1»5' t lássa! kisérték az elnök előterjesztését. Netp í-e i nekünk nemzeti maszlag. Elég volt a kuruckodásból és hasonló közbe:ic Itások hangzottak. Kovács Péter: Mi tudjuk a mi nyomorúsága ikat, azok a jó urak eddig sem törödtek veiflnk, mit akarnak most tőlünk? Semmiféle 5 litikai közösséget velük vállalni nem akarunk. Virág Qyula: Csodálja az Ipartestület eljár iát, hogy olyan lapot ajánlgat, mely a faji . 'jlönbséget hangoztatja uton-utfélen, holott ez az Ipartestület nemcsak keresztény, de becsületes zsidó iparosokat is számol tagjai sorába. Szeged, 19)9 szeptember 21. Mészáros hangoztatja, hogy a lapnak iránya úgyis átmeneti jellegű. Többek kívánságára azután az elnök felolvasta a lap ajánlóinak névsorát, akije között tudvavalóaa igen sok a doktor. Mióta lettek ezek kisiparok? — kérdezték többen. A szakosztály napirendre tért az elöljáróság részvényjegyzésre való felhívása felett, egyhangúan visszautasítja a lap pártolását és erről, az elöljáróságot értesiti. Több folyóügy letárgyalása után a mindvégig emelkedett hangulatban tartott ülés véget ért. A liberális pártok szervezkedése« — Az Országos Köztársasági Párt értekezlete. — Budapestről irják: Az országot most az a kérdés érdekli, hogy ki lesz az erősebb, Friedrichék vagy a liberális blokk ? Friedrichék erősen dolgoznak, a kereszténység kisajátított jelszavával agitálnak és egymásután szólítják fel a régi kipróbált liberális politikusokat, hogy lépjenek be az ő gárdájukba, a liberálisok pedig nem a kereszténység agitációs jelszavával, hanem a keresztény erkölcs alapján és az prszág regenerálásának, újjáépítésének szent hitével szervezkednek, tárgyalnak és egyesitik erejüket. A függetlenségi és 48-as párt, a munkapárt, a Nemzeti Társaskör, a nagyatádi Szabó István veretése alatt álló kisgazda- és földmüves-párt és a polgári párt vállvetve munkálkodnak a nagy művön, a pártok közi levő válaszfalak lerombolásán. A munka serényen folyik, de még néhány napig eltart, míg az együttműködés egységesítése befejeződik. A kibontakozás gócpontja természetesen a függetlenségi és 48-as párt nemzeti szabadelvű és demokratikus programja alapjáp képzelhető el, mert csak ez nyújt biztosítékot arra, hogy a nemzeti erőket egyensúlyba fogják tartani. Ennek a pártnak az álláspontja jftijtínben is nevezetes : nem helyesli a kormánynak se belső, se külső politikáját, meri az ország nem engedheti meg magának azt a lukszust, hogy egy pjy kérdésben, mely egyszersmind országos érdek, az antant kifejezett akaratával szembehelyezkedjék. A többi párjok felfogása is teljesen homogén e tekintetben, ami differencia pedig még fennáll, azt remélhetően kellő bölcsességgel áthidalják. • v ; i A legérdekesebb párt mindenesedre a kisgazda- és föWmivespárt, amelynek magatartására ugy a kormány, mint az ország feszült várakozással tekint. A kisgazdák ég íöldmivesek képezik ugyanis a ; váJasztóközönség legnagyobbrészét. Ezeket a választókat bizonyos mesterkedéssel sikerült megbontani ós egy kisrészüket eltávolítani igazi vezérüktől, nagyatádi Szabó Istvántól. Most azonban — mint értesülünk — nevezetes fordulat törtónt a különvált frakció részére. A kormánynyal egyesült kisgazda- és földraivespárt kebeléből lépéseket tettek, hogy egyesüljenek régi pártjukkal és nagyatádi. Szabó István kész is honorálni ezt a közeledést, ha személyi tekintetektől mented a kiváltak elfogadják azpkat a tárgyalási megállapodásokat, ajnelyek az ő vezetése alatt levő pártnak integráns részét képezik. Az Országos Köztársasági Párt nagy erővel hozzáfogott, hogy á köztársasági államformára helyezkedés alapján megteremtse a liberális elemek koncentrációját. Igazán liberális politika, a mi viszonyaink között, szerinte csak ugy lehetséges, ha a szélső konzervatív pártok monarchikus célzatú blokkjával szemben a haladó magyarság a nemzeti köztársaság megalapozására összefog. A Köztársasági Párt Dorottyautcai helyiségének nagytermében bizalmas értekezletet tartott, melyen a politikai élet liberális érzelmű vezéremberéi imponáló nagyszámban gyűltek össze. A megjelentek között volt Varjassy Lajos, a volt szegedi kormány minisztere, Baloghy Ernő, Zsolnay Miklós, egyik liberális-párt elnöke, dr. Supka Géza, Mezei Ernő és sokan mások. Nagy György elnöki rnet, / Íjában kifejtette, hogy kül- és belpolitikai szempontokból egyedül a köztársasági államforma lehet a kivezető ut, mert csak ez illeszthető az antant világterveibe s lehet biztosítéka a belső rendnek. Mindent meg kell tenni, hogy ez az eszme propagáltassék s csak a köztársasági államforma lehet minálunk a demokrácia igazi képviselője Kossuth próféciái szerint is. Dr. Veér Imre élesen szembeszállt azzal a feltevéssel, mintha a liberális tömörülés bárminő felekezeti alapon történnék, de hangsúlyozta, hogy a XX. század civilizátorikus értéke, a kereszténység erkölcse s a valódi krisztusi gondolat szolgál a köztársasági politika fundamentumául. • Baloghy Ernő melegen üdvözli a köztársasági párt törekvéseit, mely a liberális-blokkra annál is inkább kedvező, mert a liberálizmus a nemzeti gondolatot, a nemzeti érzést és a nagy tömegek jólétét jelenti. Varjassy Lajos rámutat arra, hogy a piogressziv gondolatokat teszik felelőssé a tanác: köztársaság bűneiért. Óriási politikai hiba nem alkalmazkodni az antant politikai és gazdasági struktúrájához. Megkisérleni a régi feudális uralom visszaállítását a Habsburgokkal s ezzel egyidejűleg a germán junker-politikát, nemzeti szerencsétlenség volna. Németországban ismegbükott a junker-politika. A világháború a nyugati demokrácia harca volt a feudalizmussal. Végzetes dolog keresztényszocialista jelszóval föltámasztani a mult idők avult hagyományait. Németország és Ausztria demokratikus köztársaságok, Oroszországban sem lesz többé cárizmus. Aki Magyarországot a civilizációba be akarja illeszteni^ az csak köztársaságot akarhat. Híve a koncentrációnak, sőt a fúziónak. Mezey Ernő nem hisz senkinek a komoly liberalizmusában, aki nem republikánus. Teljes lélekkel helyezkedik el a pártban, mert ugy látja, Európa polgári fejlődésével csak mint köztársaság lehetünk összhangban. A szociáldemokrácia a köztársaságot sehol sem veszélyezteti. Supka Géza és mások fölszólalása után a megbeszélés azzal ért véget, hogy a pártok egyesítésének politikai gondolatát á közeli napokbah mag kell valósítani > Szegeden legdrágább a gabona, (Saját tudósítóinktól.) A kalászos és magvasnövények betakarításával megindult Szegeden a terménypiac élete is. Esztendők óta az első ősz ez, amelyen nyilt vásárt rendeznek a gazdák, hiszen a még végkép ki sem mult Haditermény részvénytársaság a háborús kormányok szigorú rendelkezései alapján lehetetlenné tette a szabadkereskedelmet, tönkretéve Szeged virágzó terménypiacát is. Dugva lehetett búzát és egyéb terményeket vásárolni, azonban ezek az üzletkötések csak arra voltak jók, hogy az árakat fokozzák. Ma már ott tartunk, hogy a víztorony terén, a régi búzapiacon százával vonulnak fel a tanyai kocsik, megrakodva acélos búzával, zabbal, árpával, rozszsal. Egy-egy kocsin 5-6 métermázsa kalászos van. Némelyiken kevesebb, ugy amint a kocsi birja, avagy a gazda az eladni valóval tapogatózni akar a piacon. A tapogatózás az árak irányában történik. Ez persze a kereslettől fögg, amely most elsőrendű. Ilyenek az árak is. Az élelmes terménykereskedők, különösen a régi, szolid cégek, újból felvették az érintkezést azokkal a gazdákkal, akikkel már a háború előtt is élénk összeköttetésbe álltak és igy a búzapiacon nagyobb készletek is kerülnek kötésre. A buza ára Szegedre szállítva bizony drága. Ilyen magas ára még nem volt, 320—340, sőt 350 koronát is fizetnek métermázsánként. Ez természetesen csak Szegeden van. Öjka az, hogy a város valóságom gazdasági zárlat alatt áll. Szabadkán, Hódmezővásárhelyen, Zentán, Mokrinban, Valkányon már 80—120 korona között íehet igen jóminőségü búzát kapni. Ugyanilyen maga? ára van az árpának: 210—230, rozsnak: 180—200, zabnafc: 220—240 koropa, amely árak szinte rekordáraknak mondhatók. A fehérbab ára a szombati piacon 540 korona volt métermázsápként. Hogy a szabadpiac, adás-vétel jótékonyan fogja-e befolyásolni az árak kialakulását a fogyasztók szempontjából, hamarosan el kell, hogy dőljön. A betakarítások most folynak. A gazdák csak a közel hetekben nyernek tökéletesen tiszta képet arról, hogy a föld mint fizetett. Hogy a jelen gazdasági év egyike a legjobbaknak, az tagadhatatlan. A gyakori esőzések ugyanis bőségesen kárpótolták a drágább munkabéreket a dus terméssel. Az árak ily tulmagas felverése, éppen Szegeden, semmivel sem indokolt. Ha tehát a jelenlegi árak nem szállanak alá, akkor a szegedi piacon a kalászosok legmagasabb árát is meg kell állapítani. Az ugyanis semmivel sem indokolható, hpgy miért muszáj Szegeden 340 koronát fizetni ugyanolyan búzáért, mint amilyent Hódmezővásárhelyen 100—120 koronáért lehet kapni. Vagy Szegben még most is háromszorosan kell megfizetni az élet összes nyomorúságait? Természetesen a mohó árukereslet, a spekuláció Budapest felé, a háziszükséglet mielőbbi beszerzése, biztosítása mind közrehatnak abban, hogy a termelőknek úgyszólván Olyan árakat adnak meg, amilyeneket kér. Dé mindennek van határa. Végre meg kell érteni, hogy az árakat csökkenteni lehet és kell. Az eladók kénytelenek lesznek simulni lassankét a nem nagyon rózsás viszonyokhoz, amelyek csak akkor fognak ismét egészséges mederbe terelődni, amikor a buza ára ismét 30—36 korona és a bab 50—54 korona lesz, nem pedig ennek tízszerese. . y f festő- és faipari vállalata fényező- és mázoló-mester TEIEFOK 2~&7 W TELEFON ir és iroda: TAKARÉKTAR-U. 8., uj Csongrádi-palota. Ipartelep: POJLQAR-UTCA 24. SZÁM. TeryezünK ép készítünk iparművészeti kivitelben teljéi lakberendfezésetoefc a legszolidabb árban.