Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-21 / 200. szám

Ara 40 füléi Szerkesztőség : SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 3.- K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 200. szám. Vasárnap, szeptember 2Í. EMBERANYAG. Modern hit és tudás egyértelműen hir­detik az emberi élet űlszohd értékét. Minden emberi élet értékes és pedig föltétlenül értékes: ezt vallja a művész, az orvos,-a nemzetgazdász, a pap, a filozófus egyaránt. Es a világháborúnak nevezett viiágháborodás éppen ezt az abszolút értéket rontotta, pusztította első­sorban. Nem mernek, nem is tudnak pontos, igaz, őszinte státisztikával elő­állaní az egyes államok, 5az ügynevezett ellenséges országok illetékes tényezőt. Ezek a számok az égre kiáltanának, hát inkább szép csöndesén elhallgatják őket. Akik don Quixote módjára harcba vitték a népeket, azok most Tartufíe módjára meglapulnak,. Milyen körülményesen beszámoltak arról, hány templompt, palotát és egyéb műemléket csohkitbtt és rontott le a háború üvöltő érckutyája, de arról elfeled­keztek beszámolni, hány fiatal gondolkozó (jövendő Bergsonok és Ostwaldok) ko­ponyáját törte be és hány ifjú költő (jövendő Richepinek és Rilkék) szivét döfte át a népek harcának kikiáltott világgyil­kosság tébolya. Mert a templomokat és palotákat újra föl lehet épiténi, ha szük­ség van rájuk és ha marad elég mun­kás, aki fölépíthesse őket, de az átlőtt koponyák és átszúrt szivek gazdáit már csak a jozafát völgyében fölhangző taka­rodó tudja amaz utolsó seregszemle alkal­mából talpraállitani. A háború után, ugy gondoltuk, hiszen erre a gond-olatra" mindén okunk és jogúnk megvolt, hogy, ha lehetséges, még értékesebb lesz, még fontosabb, még drágább, még dédelgetettebb a meg­fogyatkozott, a megritkult, az egyetlen és végtelenül kedves emberéletet. Hogy amit a rossz üzlet révén, a hábpftm elvesz­tettünk, azt a béke \ vámján minden erőnkkel, tudásunkkal , és tövekvésünkkel próbáljuk visszaszerelni. Azt gondoltuk, hogy ezután 'prémiumot tűznek ki az em­berre, nem azért, hogy fejét és életét vegygk, ellenkezőleg. A dolog" nem egészen ugy jndul, ahogy azi ,a háború­ban véltük. A béke, már amit most békének neveznek (tucus a non lucendó), mintha megcsúfolni akarná még a háborút is, mintha legalább is ráakarna cáfolni kegyetlenségére és igaztalanságára. A háborúban legalább ellenségnek hívták azt, akit parancsra és legtöbbnyire látat­lanul, akaratlanul elintéztek, mondjuk forradalmi finomsággal, akit Hádesz sötét lakába küldöttek. De most, parancs nél­kül, állítólag parancs ellenére, akarattal és mindenek. láttára, nem is csak fele­barátja, de saját vére ellen támad em­ber az embernek, magyar a magyarnak és űj statisztikát kell szégyenkezve leta­gadni, statisztikát, amely a bellum civile elesett hőseiről, szomorú áldozatairól kiáltana égbe, holott nemsokára nem­csak megíogyva, de megtörve él már csak nemzet e hazán, amelyről azt sé tudjuk, merre és meddig a mienk? Az orvosi tudomány a legveszendőbb és legreménytelenebb életért is hajlandó mindig minden áldozatra. Az egészen biztosán gyógyíthatatlan és tökéletesen hasznavehetetlen paralitikusok öntudatlan szenvedéseit is enyhiteni iparkodik min­den rpódön. És még ezeket a legutolsó féregnél is szánalmasabb szerencsétlene­ket sem tekinti egészén hasznavehetet­leneknek. A tudománynak (és igy az Ember ügyének) még ezekből is megvan a maga tanulsága és igy a haszna is. Halála előtt senkisem lehet boldog, mondja a görög bölcs és a modern tudomány azt állítja: halála előtt senki­ről se szabad lemondani. De hányan vannak betegek, sajnos, nemsokára sok­kal többen lesznek, mint az egészsége­sek, akik a társadalom hasznos, munkás, értékes tagjai, csupán időre (— nur Zeit — mint Dehmel verse zengi) és még valamire, a nervut rerumra volna szükségük, hogy uira munkába álljanak, hogy megint továSn termeljenek értéke­ket, anyagi és szellemi javakat, de ezt az időt és azt a pénzt, ami kell, nem adja még nekik a rend, amelyből eddig a háborúk és forradalmak termettek, mint fájának gyümölcsei. Olvassuk a szegedi munkásbetegse­gélyző tuberkulózis- statisztikáját é§ a hi­deg, rideg, szürke, színtelen számokból némán beszédes vádak hangzanak, mind­nyájunk ellen, egész berendezkedésünk ellen, amely mintha Inkább a halálra, $int az életre szólna. Olvassuk, hogy a Spengler-féle /. K. drága és kevés, hogy az arzén és más orvosszerek fogy­tán vannak, olvassuk, hogy vannak olyan ülőmunkák és olyan munkahelyek, amelyeknek levegője egyenesén termeli és fejleszti a tuberkulózist, az alkohol és szifilis mellett a legelterjedtebb és legrombolóbb népbetegséget. Aki ezeket a többé-kevésbé könnyen Olvasható so­rokat a szürke ólomkatonák végtelen egy­hangúság!! uniformisába öltözteti, szin­tén azok közül való, akiknek nehéz és komoly mestersége sokszáz percenttel több lehetőséget ad erre a lassú halálra, mint például a iánckereskedés. • i, s. — . *. • . • 1 • ! ¿5»!»!. 1 .:'»,!-., ' ,;rS Mindnyájunknak, akik még megma­radtunk az éfet és a<- történelem különös egy sziwel és egy lélekkel, a közös, a nagy, -a szent célra, nem is arra, hogy egy politikai pártba tömörüljünk.: a se hal:, se hus, se hideg, se meleg, ha aka­rom vemhes, ha akarom, nem vemhes pártba, nem, mert ilyen csodát, még á csodák e korában se várhatunk, íranemi "alra a célra, amit rossz politikusok olyan jól formuláztak : menteni, ami még rnmt-i hető. Ndm az elveket, árhélyeket hol föl­akasztanak, mint az embereket, hol le­akasztanak, • mint a nagyképet, = nem a becsületet, amelyet egyelőre alaposan ellátszottak nSrnély fiam is játékosok, ha­nem igenis menteni, ami nemcsak ment­hető, de amit első és legtöbb köteles­günk lenne menteni: az emberanyagot (milyen nyers szó ezerre), a legdrágább, mért egyáltalában pótolhatatlan anyagot, az emberanyagot, ^melyből, amit egy háború még meghagyott, néhány forra­dalom még és igazán nem marad tnut tatóba se semmi. / Keleti-palota. Telefon 836. Minden időben nagy választékban hideg tízórai uzsonnák és vacsorák, felvágottak, imbisek, szendvichek. Szárnyasok, gyü­mölcsök jégbehütött dinnye, színház előtti és színház utáni vacsorák. (Gantbrinus-menük 12 korona). Állandóan jégbe­hütött ¡italoké Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás. 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom