Délmagyarország, 1919. szeptember (8. évfolyam, 184-207. szám)

1919-09-02 / 184. szám

Ara 40 fillér. * SSI : Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI ARA: egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 48.— K egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 184. szám. Kedd, szeptember 2. Tiz fillér. Megint itthon kell körülnézni. Egy tizfilléres j után, mely a villamos-kalauz tasakjából a városházára gurul, elérünk a városi ' főpénztár csinos kis helyiségébe, ahol a lakosság adófilléreibői összegyűlt százezreket, mit százezreket, sok-suk milliót bevételezik és kiadják. Nem csináltunk pontos számadást arról, hogy a különböző városi adók és illetékek címén fizetett összegek az állami egyenesadónak öszszesen hány százalékát alkotják. Mégis mosolyognunk kellett arra a hirre, hogy a főszám- j vevő fölakarja emeltetni a pótadót 125 'Vra. Hát még nem fizetünk ennyit ? Az eietben minden iskolásszabály csődöt ' mond, merev alkalmazása pedig addig is, mig ez a csőd bekövetkezik, sok igazságtalanság szülőoka. Szegeden eddig 50 százalék pótadót fizettek, ami annyit jelent, hogy az, akit 80 korona évi egyenes adóval tüntettek ki, fizetni ! lett volna kénytelen még 40 koronát. A valóságban ennél is többet fizetett, mert hiszen volt (persze van is és lesz is) lakbérfillér, a fillérről pedig köztudomásu, iipgy hamar gyarapszik sok-sok koronára, ha ki kell adni, volt, van és lesz vizdij (a vizről már nem mernénk ezt ugyanilyen határozottsággal elmondani) és volt még néhány az előbbihez hasonló természetű f Ilér, hogy a szép közigazgatási nyelvet használjuk: illetőleg dij. Arról, hogy jelenleg mennyi van e veszedelmesen szaporafajtáju dijakból és fillérekből, már csak kétségbeesve, és arról, hogy a jövőben mennyi lesz, csak borzadálylyal tudunk beszélni. Mi lesz velünk? Hogy birjuk el e rettenetes terheket? Jól és okosan számolnak-e, akik a közszükségletek fedezése céljából állandóan igy nyúlnak a zsebünkbe? Mikor, hol és mi lesz ennek a vége? Hagynak-e, jaj, egy év múlva, egy kis friss levegőt szivni anélkül, hogy a legközelebbi percekben vagy órákban elfogyasztandó köbméterek után az illetéket előre ki ne kelljen fizetni? Arról, ami a lakosság megadóztatása körül mostanában történik, csak a legnagyobb elkeseredés hangján lehet beszélni. Mindenki megérti, ha arányosan felemelik a légszesz és a villany árát. Egyetlen vállalat se akar — nem várt, rendkívül súlyos életkörülmények beállta folytán — tízezreket vagy százezreket ráfizetni arra, hogy nekem, neked, vagy neki, polgártárs, szépfényü villany legyen a világításra és gyors meleget adó gáz a főzésre vagy fűtésre. De, ugye tisztelt polgártárs, nem is vagyunk olyan balgák, hogy kérjünk ilyesmit. Ellenben követeljük, ezt tehát már nemcsak kérjük, hanem követeljük, hogy hatóságaink ott, ahol íjéra lehet elzárkózni az árak fölemelése elől, a legnagyobb körültekintéssel, efővigyázattal és tapintattal járjanak el. A légszesz es a villany árát lényegesen megdrágították azért, hogy a városnak a vállalat jövedelmében való részesedését fokozzák. Azzal a gondolattal azon IMI:, hogy a progresszív kulcs szerint emeljék a tarifát, foglalkozni se voltak hajlandók. A villamos-jegyek elsejétől kezdve ismét megdrágultak, de minden jegy megváltásánál, tisztelt polgártás, 10, mondd tiz fillér illetéket fizetsz a városnak. A városi illeték nélkül tehát nem 50 és 60, hanem csak 40 és 50 fillér lenne a víllamos-jegyeK ára. Következetesek és hűek maradtunk ahhoz a régóta vallott elvünkhöz, hogy fel kell nagyni azzal a tartózkodással és kicsinyeskedéssei, amelyet a közszolgáltatások teljesítése körül áüandóan tapasztaltunk. Aki igényeket támaszt a várossal szemben, annak tisztában kei!- lenni azzal, hogy ez igények teljesítése, ma persze a legszűkebb mederbe szorított önkormányzati élet is, nagy kiadásokkal jár. £ kiadások fedezetéről gondoskodni kell, ami bevételek előteremtésével szokott megtörténni, De amikör azt látjuk, hogy ilyen éxpress gyorsasággal, szinte válogatás nélkül — vagy tálán nagyon is megválogatva ? 1 — hajszolja a hatóság az ujabbnál ujabb jövedelmi forrásokat, kötelességünk megkérdezni, hogy miért és mire? Hiszen csak a villamosvasúti, jegyekből közel egy millió korona uj bevételre szarnitha a város 1 Ennél jóval, de jóval tekintélyesebb összeg fog befolyni az egyéb uj illetékekből, adókból és dijakból. Mégis szükség lenne a pótadónak csúfolt városi adó másfélszeres fölemelésére is? Hát hogy áll ez a város? Mennyivel estek bevételei és emelkedtek kiadásai ? Milyen uj terhei vannak és miből állltak ezek elő ? Kötelessége a hatóságnak, hogy minderről mielőbb egységes képet nyújtson. A minden éleínyílvánulásáDan megadóztatott lakosság joggal akar tudni és látni mindent. Szükség van erre azért is, mert a hatóság valóságos adóztatási dühe ellen az okos fináncpolitika és az elengedhetetlen progresszivitás nevében is tiltakozni kell. Miért nem akarják megérteni, hogy a folyton gyarapított fogyasztási adókkal egészen elölik a kisemberek már is megbénított, keserves életét ? Egyetlen olyan illetéket, vagy dijat be nem hozott a hatóság, amely nem a legszegényebbeket sújtaná elsősorban és a legérzékenyebben. Ezekhez az adónemekhez legutoljára, csak akkor szabadna nyúlni, amikor már minden kötél szakad. Meg kell tehát azt is vizsgálni, nem állnak-e a szükséges mértékben olyan természetű jövedelmek a város rendelkezésére, amelyek részben vagy egészben fölöslegessé teszik e teljesen antiszociális adópolitika már-már befejezett diadalát?! A külföld eseményei. — A német béke vitája a francia kamarában. — Versailles. A francia kamara tegnap folytatta a Németországgal kötött békeszerződés ratifikálásának vitáját. Drounot képviselő felolvasta Victor Hugónak a bordeauxi nemzetgyűlésen tartott beszédét, amelyben megjósolta Frenciaország és Németország közeledését. Idézte Taphard akkori elszászi képviselő nyilatkozatát, aki elszászi létére visszautasította a Rajna baipartját. Drounot azt mondta, hogy Franciaország békeszerető volt és a háborútól még a szétdarabolt területei helyreállítását sem várta. A békeszerződés nem hozta meg a fegyverkezések végét, nem jelenti a háború megszűnését, sőt a népek egyesülését sem valósítja meg. Cordinet képviselő azt kérdezte a kormánytól, vannak-e Franciaországnak katonái Szíriában és minő jelenséget kell tulajdonítani az angol-belga szerződésnek. A vitát ina folytatják. Az első szónok Barrére lesz. Davidovits szerb miniszterelnök az uj kormány programjáról. London. Belgrádból jelentik a Times-nák: Az ideiglenes kamara ma esti ülésén a kabinet deklarációját a helyzetről Davidovits szerb miniszterelnök olvasta fel. A békeszerződésnek Jugoszláviára vonatkozó részéről beszélvén, a miniszterelnök a következőket jelentette ki: — A mi feltétteleink, amelyeknek teljesítését kérjük, a nemzetközi igazság alapjaira vannak épitve, ezeket velünk szemben ugyanugy kell alkalmazni, mint ahogy másokkal szemben alkalmazták. Az uj szláv államokkal: CsehSzlovákországgal és Lengyelországgal a legbarátságosabb viszonyt akarjuk föntartani. A mi országunk Görögországgal és Romániával — amely államok aspirációi eddig nagyqbb nemzetkőzi támogatásban részesültek, mint a mieink — a kölcsönös bizalom alapján akart együtt dolgozni, hogy igy biztosithassuk a Balkánon a tartós békét. Az alkotmányozö nemzetgyűlést összehívjuk és uj választójogi tervezetet terjesztünk eléje. Az egyenlőség és szabadság alapján állunk és igy akarunk ellentállni egy kis töredék ámításainak, amelyek a társadalom nagyrészének hátrányára vannak. A nagybirtokok kisajátítását gyorsítani fogjuk és megtaláljuk e probléma pénzügyi megoldását is. (Le Matin aug. 27.) A cseh-szlovák köztársaság kölcsöne. Prága. (Cseh-szlovák sajtóiroda.) A pénzügyminisztérium a cseh-szlovák köztársaság egyszázalékos kincstári kölcsönének kibocsátásáról szóló hirdetményben a következőket állapítja meg: A kincstári kölcsönkötvények az átadóra szólnak és 500, 1000, 10.000 és- 50.000 csehszlovák koronaértékben bocsáttatnak ki és 1919 október 1-jéről vannak keltezve. A kölcsön teljes összegét a jegyzési eredmény szerint határozzák meg. A kötelezvényeket az esedékesség napján készpénzben fizetik ki. A kötvéa fényeseit berendezett 30 04 Telefon 836.