Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-15 / 171. szám

Szeged, 1919 augusztus 14. DELMAGYARORSZAG 5 Magyar pénzegység a frank lesz. — Lánczy Leó a jövő pénzügyi föladatairól. — (Saját tudósítónktól.) A Neue Freue Presse Lánczy Leónak egy nyilatkozatát adja, amelynek következő részletét közöljük: A jövő feladatai óriásiak. A magyar nemzetgazdaság sohasem állott még oly nehéz feladat előtt, mint most. A legfontosabb feladatot az élelmezés, a szénellátás és a bankjegyforgalom képezi. Magyarországnak uj jegybankra van szüksége, mert a régi ez év végével megszűnik s a magyar közgazdaságnak a múltnál is nagyobb hitelre lesz szüksége. A jegybank csak komoly alapokon nyughatik s csak az aranyvaluta hozhatja meg a biztonságot és rendet. Ecélból szükséges, hogy az antant hitelt nyújtson nekünk, mert máshonnan aranyat nem szerezhetünk. Sejtem, hogy .Magyarország jövendő • pénzegységül a frankot választja, Ugy vélem, hogy Magyarország egyelőre szerény hitelt kér az antanttól, annyit csupán, hogy néhányszázmilliófrankra fedezettel rendelkezzék. Az uj frankok rögtön forgalomba jutnak, de átmenetileg természetesen a régi koronák is forgalomban maradnak. Ezzel párhuzamosan arra kell törekedni, hogy az államháztartásban a pénzügyi egyensúlyt a legerélyesebb eszközökkel megteremtsék. E téren most teljes a fejetlenség. Már évek óta nincs költségvetés. Minden törekvés odairányuljon, hogy az állam a szükséges bevételeket bfztositsa. Az államadósságnak a tanácskormány idejében szünetelt kamatfizetései is. teljesitendők, Mindezt az uj rendszer csak akkor állapithatja meg, ha ismeri összes kötelezettségeit, j tudja, mi a teljesitőképessége s pontos adatokkal rendelkezik arról, hogy a régi tartozásokból mennyi esik a megmaradó magyar területre. viszont a város egy bevételi forrástól esnék el.". Az élelmezési hivatal és vele együtt a Szegeden levő összes vasutasok nincsenek egy véleményen a város tanácsával. Panaszukat alaposnak és kérésüket méltánylandónak tartják, mert a szegedi vasutasokról a város hatósága az egész háború alatí nem gondoskodott s most sem gondoskodik. Méltánytalan, hogy mig a behozatali értékadó-bevételek az indokolás szerint teljes összegükben a közélelmezés javítására, az egész lakosság javára fordíttatnak, hogy akkor a vasutasok ebből kizárassanak. Az értékiüeték mértékének megállapítása az első pillanatra nem látszik terhesnek, azonban, ha figyelembe vesszük, hogy az élelmezési hivatal Szegeden több mint 10.000 főnyi vasutas családtagot lát el és az élelmezési hivatal által ideszáüitott áruk értéke havonta meghaladja a 300.000 koronát, tehát évente 3 millió hatszázezer koronát: akkor a minden 100 koronától számitott 50 fillér évente mintegy 18.000 koronát tesz ki. Ez pedig a vasutasok élelmezése terhére esik. Az elutasító végzés ezek szerint az egyenlő elbánás elvét mellőzi. A tanácsnak már csak azért kellett volna eleget tennie a vasutasok kérésének, mert ha a vasutasok élelmezéséről is a városnak kellene gondoskodnia, akkor bizonyára sokkal nagyobb nehézségekkel kellett volna megküldenie. A vasutasok tudvalevően mind szegény emberek ás sok minden terhüknél fogva is előzékenyebb elbánásra lettek volna érdemesek a tanács részéről. A végzést, mint értesülünk, az élelmezési hivatal megfelebbezi. A szegedi iparosok szervezkedése. Az összes szakmák egy szövetségben A vasutasok és a tanács. Értékadó-illeték a vasutasok élelmicikkei után. (Saját tudösitónktól.) A Délmagyarország közölte, hogy a szegedi Máv. üzletvezefőség élelmezési hivatala az általa Szegedre szállított élelmiszerek és tüzifaszálliímányok után járó behozatali éríeít$3óíiak elengedését és az eddig e cimen befizetett összegek visszatérítését kérte a tanácstól. A város a vasutasok kérését a következő indokolással utasította el: „Egyes kivételes adómentességek engedélyezése az. egész adószedést üíuzoriussá tenné, ami viszont ugy pénzügyileg, mint köztulajdon jogilag jelentékeny kárt okozna a városnak, arra való tekintettel, hogy a város behozatali értékiüeték jövedelméből a város közélelmezéséhez megköimyiíé- | séí célzó intézményeket tart fenn és a bevvéíe- I lek teljes összegükben a közélelmezés javítására j fordíttatnak és így azok előnyeit — habár közvetve is — a város egc'sz lakossága egyenlő mértékben élyéa, .ennélfogva ez alól Kivételeket tenni ezidőszeriní . nem Játszik indokoltnak: Mindezeken'felül-nem alapos a panasz áz^rt sem, mert a behozatali értékiüeték oly alacsony mértékbeli van megállapítva (100 korona értél? után 50 fillér), hagy annak megfizetése megterhelésnek egyáltalában nem is tekinthető és annak elengedése .könnyítést, nem jelentene, (Saját tudösitónktól.) A szegedi ipartestület vas-, fém- és ércipari szakosztálya csütörtökön délután hat órakor ülést tartott az Ipartestület tanácstermében. A szakosztály elnöksége meghívta vendégül az összes egyéb szakmabeli iparosság elnökségét és tisztikarát, ugy hogy az ülésen a tizenkét szakma mintegy 100 főnyi kiküldötte! volt képviselve. Kecskeméti Antal szakelnök beszéde nyomán az összes szakmák képviselői azon a véleményen voltak, hogy a szegedi iparosoknak érdekei megvédése céljából uj szervezkedésre van szükségük. Epéiből" az Ipartestüjef vezetőségének resiaurálását is kilátásba helyezték. Az üipst Kecskeméti Antal, a vas-, fém- és ércipari szakosztály elnöke nyitotta n\£g. Üdvözölte a meghívott vendégeket. Tóbiás jegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét, amelynek hitelesítése után Kecskeméti Antal hosszabb beszédben mutatott rá arra, hogy a tagok eddig a szakosztályi üléseket nem látogatták, így vétkeznek az iparosok önmaguk és érdekeik ellen. Közös munkára, megbecsülésre, együttműködésre és megértésre kéri az iparosokat. Ne csak szóval hanem tette! is bizonyítsák, hogy a magyar iparosság nem csügged, dolgozni, építeni akar, talpra akarja állítani a hazát, amelyről nem hiszi, hogy elveszhet, ha tetterős munkásai, iparosai lesznek. Tóbiás jegyző ismertette ezután a szakosztály reorganizációja óta kifejtett munkásságát. Sok fontos kérdésben tettek lépést. Az Ipartestületet több ügy elintézésére * szólították fel, azonban az Ipartestület a megkeresésekre választ nem adott. Kérte, hogy a tagok közönyösségét az érdeklődés és a sa'ját ügyük szeretete hozza össze, mert különben az iparosok ügyei veszendőbe jutnak. Schulter Vilmos, uj éra beköszöntését látja az elnökség egyenes és erőteljes akciójában. Mindenki tegye meg a kötelességét és akkor a szakosztály nivos, lesz. Körmendy Mátyás, az Ipartestület alelnöke kijelenti, hogy sajnos, de a nemtörődömség az összes szakosztályoknál mutatkozik. Javasolja, hogy Kecskeméti elnöki megnyitó "beszédét közöljék az összes szakosztályokkal, hogy azok tagjai is okuljanak. Belátja, hogy az iparosok szervezetlenül tapogatóztak, vergődtek. Szervezkedniük kell, azonban csak gazdasági szervezkedést ajánl. Tokodi Antal: Kecskeméti beszédével egyetért. Az Ipartestület eddig szinte ráfeküdt az iparosságra. Ha azon az uton haladnak az iparosok, amelyet az elnök megjelölt, boldogulni fognak. Ő már' öreg ember 'és' csak most érzi, hogy az iparosok egymásra leltek. Fejős Ferenc azt ajánlta, hogy a szakosztályok tisztikara tegyen javaslatot a szervezkedésre. Tóbiás jegyző erre vonatkozólag felolvasta azt az átiratot, amelyet a szakosztály az Ipartestület elnökségéhez intézett, hogy mily szellemben, mily irányítást várnak a jövőben. Kovács Lajos azt kívánta, hogy a szakosztályok sürgősen üljenek össze, hogy buzdítsák a tagokat az uj életbe való bekapcsolódásra. Moskovitz Lajos nézete szerint helyes lenne a budapesti Országos Ipar egyesülettel felvenni az érintkezési. Dr. Landesberg Jenő tiltakozott Moskovitz javaslata ellen. Hivatkozott Kossuth Lajos egyik levelére, amelyben a nagy jövőbelátó előre megjósolta, hogy az ipar és kereskedelem Budapesten való centralizálása megbosszulja magát. Élénken bizonyítja ezt a háború. Minden Budapestre húzódott, mi itt a vidéken kinlódíunk, vergődtünk és szinte tanácstalanul, elhagyatva álltunk. A háború után felosztásra kerülő hadi anyagokból mit kaptunk? Semmit. Nekünk számolni kell a jövővel. A vidék iparát, kereskedelmét Szegedre kell, hogy hozzuk. Üdvözölte a megindult akciót, amelyet üdvősnek és célravezetőnek tart. Elnök ezután feltette a kérdést, hogy elfogadják-e Körmendy javaslatát. Egyhangúlag elfogadták. Fejős Ferenc azt ajánlotta, hogy az építőiparosok és a rokonszakmái által létesített szövetkezetek ezekután szüntesse be további működését és illeszkedjék bele az új alakulásba, az Összes iparosok szervezetébe. Fekete Nándor feníartaadónak vélte azt. Moskovitz szintén a megszüntetése melleit szólt, mivel a szövetkezei a megalakulása .óta életjelt sem-adott magáról. Elnök végre, mint a tárgysorozatra nem tartozó kérdést, kikapcsolta a vitából. Az elnök jelentette, hogy a közeljövőben egy vagon kovácsszén fog érkezni a "szakcsoport részére. Az ezt igénylő szakcsoport-tagok forduljanak kéréseikkel a szakcsoport elnökségéhez Nedelko| Endre panaszkodott a szegedi vas- es fémárukereskedőkre, akik szerinte félválról bánnak az iparosokká!. Anyag nipcsen. Naptíkon keresztül ődöng a munkaadó és munkás egyaránt. Ezen segítsenek. Kecskeméti . elnök egy kis türelemre kérte az iparosokat. A viszonyok remélhetőleg rövidesen I ék$t.2té$z Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű —— szakmunkása. • — L^UííÁmsihf» nf fe Ajánlja Precisions sveici óra <*s modern éfozcM^fctáráí Törött faiamra»«« Jfiwiwumigiy, s arOTYat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél.