Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-15 / 171. szám

Szeged, 1919 augusztus 14. DELMAGYARORSZAG 5 Magyar pénzegység a frank lesz. — Lánczy Leó a jövő pénzügyi föladatairól. — (Saját tudósítónktól.) A Neue Freue Presse Lánczy Leónak egy nyilatkozatát adja, amely­nek következő részletét közöljük: A jövő feladatai óriásiak. A magyar nem­zetgazdaság sohasem állott még oly nehéz feladat előtt, mint most. A legfontosabb fel­adatot az élelmezés, a szénellátás és a bank­jegyforgalom képezi. Magyarországnak uj jegy­bankra van szüksége, mert a régi ez év végé­vel megszűnik s a magyar közgazdaságnak a múltnál is nagyobb hitelre lesz szüksége. A jegybank csak komoly alapokon nyughatik s csak az aranyvaluta hozhatja meg a bizton­ságot és rendet. Ecélból szükséges, hogy az antant hitelt nyújtson nekünk, mert máshon­nan aranyat nem szerezhetünk. Sejtem, hogy .Magyarország jövendő • pénzegységül a frankot választja, Ugy vélem, hogy Magyarország egyelőre szerény hitelt kér az antanttól, annyit csupán, hogy néhányszázmilliófrankra fedezettel rendelkezzék. Az uj frankok rögtön forgalomba jutnak, de átmenetileg természetesen a régi koronák is forgalomban maradnak. Ezzel párhuzamo­san arra kell törekedni, hogy az államháztar­tásban a pénzügyi egyensúlyt a legerélyesebb eszközökkel megteremtsék. E téren most teljes a fejetlenség. Már évek óta nincs költség­vetés. Minden törekvés odairányuljon, hogy az állam a szükséges bevételeket bfztositsa. Az államadósságnak a tanácskormány idejé­ben szünetelt kamatfizetései is. teljesitendők, Mindezt az uj rendszer csak akkor állapit­hatja meg, ha ismeri összes kötelezettségeit, j tudja, mi a teljesitőképessége s pontos ada­tokkal rendelkezik arról, hogy a régi tarto­zásokból mennyi esik a megmaradó magyar területre. viszont a város egy bevételi forrástól esnék el.". Az élelmezési hivatal és vele együtt a Sze­geden levő összes vasutasok nincsenek egy véleményen a város tanácsával. Panaszukat alaposnak és kérésüket méltánylandónak tart­ják, mert a szegedi vasutasokról a város ható­sága az egész háború alatí nem gondoskodott s most sem gondoskodik. Méltánytalan, hogy mig a behozatali értékadó-bevételek az indoko­lás szerint teljes összegükben a közélelmezés javítására, az egész lakosság javára fordíttat­nak, hogy akkor a vasutasok ebből kizárassa­nak. Az értékiüeték mértékének megállapítása az első pillanatra nem látszik terhesnek, azon­ban, ha figyelembe vesszük, hogy az élelmezési hivatal Szegeden több mint 10.000 főnyi vas­utas családtagot lát el és az élelmezési hivatal által ideszáüitott áruk értéke havonta meg­haladja a 300.000 koronát, tehát évente 3 millió hatszázezer koronát: akkor a minden 100 koronától számitott 50 fillér évente mint­egy 18.000 koronát tesz ki. Ez pedig a vasuta­sok élelmezése terhére esik. Az elutasító végzés ezek szerint az egyenlő elbánás elvét mellőzi. A tanácsnak már csak azért kellett volna eleget tennie a vasutasok kérésének, mert ha a vasuta­sok élelmezéséről is a városnak kellene gon­doskodnia, akkor bizonyára sokkal nagyobb nehézségekkel kellett volna megküldenie. A vasutasok tudvalevően mind szegény emberek ás sok minden terhüknél fogva is előzékenyebb elbánásra lettek volna érdemesek a tanács ré­széről. A végzést, mint értesülünk, az élelme­zési hivatal megfelebbezi. A szegedi iparosok szervezkedése. Az összes szakmák egy szövetségben A vasutasok és a tanács. Értékadó-illeték a vasutasok élelmi­cikkei után. (Saját tudösitónktól.) A Délmagyarország közölte, hogy a szegedi Máv. üzletvezefőség élelmezési hivatala az általa Szegedre szállított élelmiszerek és tüzifaszálliímányok után járó behozatali éríeít$3óíiak elengedését és az eddig e cimen befizetett összegek visszatérítését kérte a tanácstól. A város a vasutasok kérését a kö­vetkező indokolással utasította el: „Egyes kivé­teles adómentességek engedélyezése az. egész adószedést üíuzoriussá tenné, ami viszont ugy pénzügyileg, mint köztulajdon jogilag jelentékeny kárt okozna a városnak, arra való tekintettel, hogy a város behozatali értékiüeték jövedel­méből a város közélelmezéséhez megköimyiíé- | séí célzó intézményeket tart fenn és a bevvéíe- I lek teljes összegükben a közélelmezés javítására j fordíttatnak és így azok előnyeit — habár köz­vetve is — a város egc'sz lakossága egyenlő mértékben élyéa, .ennélfogva ez alól Kivételeket tenni ezidőszeriní . nem Játszik indokoltnak: Mindezeken'felül-nem alapos a panasz áz^rt sem, mert a behozatali értékiüeték oly ala­csony mértékbeli van megállapítva (100 korona értél? után 50 fillér), hagy annak megfizetése megterhelésnek egyáltalában nem is tekinthető és annak elengedése .könnyítést, nem jelentene, (Saját tudösitónktól.) A szegedi ipartestület vas-, fém- és ércipari szakosztálya csütörtökön délután hat órakor ülést tartott az Ipartestület tanácstermében. A szakosztály elnöksége meg­hívta vendégül az összes egyéb szakmabeli iparosság elnökségét és tisztikarát, ugy hogy az ülésen a tizenkét szakma mintegy 100 főnyi kiküldötte! volt képviselve. Kecskeméti Antal szakelnök beszéde nyomán az összes szakmák képviselői azon a vélemé­nyen voltak, hogy a szegedi iparosoknak ér­dekei megvédése céljából uj szervezkedésre van szükségük. Epéiből" az Ipartestüjef vezető­ségének resiaurálását is kilátásba helyezték. Az üipst Kecskeméti Antal, a vas-, fém- és ércipari szakosztály elnöke nyitotta n\£g. Üd­vözölte a meghívott vendégeket. Tóbiás jegyző felolvasta a mult ülés jegyzőkönyvét, amelynek hitelesítése után Kecskeméti Antal hosszabb beszédben mutatott rá arra, hogy a tagok ed­dig a szakosztályi üléseket nem látogatták, így vétkeznek az iparosok önmaguk és érde­keik ellen. Közös munkára, megbecsülésre, együttműködésre és megértésre kéri az iparo­sokat. Ne csak szóval hanem tette! is bizo­nyítsák, hogy a magyar iparosság nem csüg­ged, dolgozni, építeni akar, talpra akarja állí­tani a hazát, amelyről nem hiszi, hogy elvesz­het, ha tetterős munkásai, iparosai lesznek. Tóbiás jegyző ismertette ezután a szakosz­tály reorganizációja óta kifejtett munkásságát. Sok fontos kérdésben tettek lépést. Az Ipar­testületet több ügy elintézésére * szólították fel, azonban az Ipartestület a megkeresésekre választ nem adott. Kérte, hogy a tagok közö­nyösségét az érdeklődés és a sa'ját ügyük szeretete hozza össze, mert különben az ipa­rosok ügyei veszendőbe jutnak. Schulter Vilmos, uj éra beköszöntését látja az elnökség egyenes és erőteljes akciójában. Mindenki tegye meg a kötelességét és akkor a szakosztály nivos, lesz. Körmendy Mátyás, az Ipartestület alelnöke kijelenti, hogy sajnos, de a nemtörődömség az összes szakosztályoknál mutatkozik. Javasolja, hogy Kecskeméti elnöki megnyitó "beszédét közöljék az összes szakosztályokkal, hogy azok tagjai is okuljanak. Belátja, hogy az iparosok szervezetlenül tapogatóztak, vergődtek. Szer­vezkedniük kell, azonban csak gazdasági szer­vezkedést ajánl. Tokodi Antal: Kecskeméti beszédével egyet­ért. Az Ipartestület eddig szinte ráfeküdt az iparosságra. Ha azon az uton haladnak az iparosok, amelyet az elnök megjelölt, boldo­gulni fognak. Ő már' öreg ember 'és' csak most érzi, hogy az iparosok egymásra leltek. Fejős Ferenc azt ajánlta, hogy a szak­osztályok tisztikara tegyen javaslatot a szer­vezkedésre. Tóbiás jegyző erre vonatkozólag felolvasta azt az átiratot, amelyet a szakosztály az Ipartestület elnökségéhez intézett, hogy mily szellemben, mily irányítást várnak a jövőben. Kovács Lajos azt kívánta, hogy a szak­osztályok sürgősen üljenek össze, hogy buzdítsák a tagokat az uj életbe való be­kapcsolódásra. Moskovitz Lajos nézete szerint helyes lenne a budapesti Országos Ipar egyesülettel fel­venni az érintkezési. Dr. Landesberg Jenő tiltakozott Moskovitz javaslata ellen. Hivatkozott Kossuth Lajos egyik levelére, amelyben a nagy jövőbelátó előre megjósolta, hogy az ipar és kereske­delem Budapesten való centralizálása meg­bosszulja magát. Élénken bizonyítja ezt a háború. Minden Budapestre húzódott, mi itt a vidéken kinlódíunk, vergődtünk és szinte tanácstalanul, elhagyatva álltunk. A háború után felosztásra kerülő hadi anyagokból mit kaptunk? Semmit. Nekünk számolni kell a jövővel. A vidék iparát, kereskedelmét Sze­gedre kell, hogy hozzuk. Üdvözölte a meg­indult akciót, amelyet üdvősnek és célra­vezetőnek tart. Elnök ezután feltette a kérdést, hogy el­fogadják-e Körmendy javaslatát. Egyhangúlag elfogadták. Fejős Ferenc azt ajánlotta, hogy az építőipa­rosok és a rokonszakmái által létesített szövet­kezetek ezekután szüntesse be további műkö­dését és illeszkedjék bele az új alakulásba, az Összes iparosok szervezetébe. Fekete Nándor feníartaadónak vélte azt. Moskovitz szintén a megszüntetése melleit szólt, mivel a szövetke­zei a megalakulása .óta életjelt sem-adott ma­gáról. Elnök végre, mint a tárgysorozatra nem tar­tozó kérdést, kikapcsolta a vitából. Az elnök jelentette, hogy a közeljövőben egy vagon kovácsszén fog érkezni a "szakcsoport részére. Az ezt igénylő szakcsoport-tagok for­duljanak kéréseikkel a szakcsoport elnökségé­hez Nedelko| Endre panaszkodott a szegedi vas- es fémárukereskedőkre, akik szerinte fél­válról bánnak az iparosokká!. Anyag nipcsen. Naptíkon keresztül ődöng a munkaadó és mun­kás egyaránt. Ezen segítsenek. Kecskeméti . elnök egy kis türelemre kérte az iparosokat. A viszonyok remélhetőleg rövidesen I ék$t.2té$z Dugonics-tér 11. (Tisza Lajos-körut sarok) A Brauswetter-cégnek 10 évig volt elsőrendű —— szakmunkása. • — L^UííÁmsihf» nf fe Ajánlja Precisions sveici óra <*s modern éfozcM^fctáráí Törött faiamra»«« Jfiwiwumigiy, s arOTYat a legmagasabb napi árban vesz, vagy becserél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom