Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)
1919-08-14 / 170. szám
Szeged, 1919 augusztus 12. DELMAGYARORSZAG 264 Sürgős beavatkozásra hívják feS a Nemzetközi Élelmezési Bizottságot Javaslat harmincmilliós csehországi kölcsön felvételére (Saját tudósítónktól.) Az összes érdekeltek és szakértők bevonásával Balogh Károly tanácsnok elnöklésével tudvalevőleg éiíekezlet volt, amelyen a város közélelmezésének biztosításával foglalkoztak. A bizottság hosszas eszmecsere után a többi között arra az ismeretes megállapodásra jutott, hogy a Nemzetközi Élelmezési Bizottság erélyes és jóindulatu beavatkozása nélkül Szegednek és a környékbeli községeknek ellátása teljesen bizonytalanná válik. Elhatározta ezért a oizottság, hogy átiratot intéz a Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz, a melyben közbenjárását kéri a város élelmezésének megkönnyítésére. Fölvetődött az értekezleten az a teiv is, nem lenne-e célszerű tízmilliós alappal részvénytársaságot létesíteni a város ellátására. Javaslatot készíteti a bizottság arról is, hogy megbízottak utján miként lehetne tájékozódni Csehországban egy harmincmilliós kölcsön felvétele tárgyában. . Balogh Károly tanácsnok az értekezlet megbízásából a Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz a következő átiratot intézte: Szeged város jövendő ellátása érdekében folyó évi augusztus hó 9-én az érdekelt kereskedők, szindikátusok, pénzintézetek és malmok közbejötte mellett éiíekezletet t?Koüunk elnökletem melleit. Az értekezlet- többek felszólalása után egyértehnüleg megállapította azt, hogy a Nemzetközi Élelmezési Bizottság komoly támogatása nélkül Szeged város közönségének és ahhoz csatolt környékbeli községeknek ellátása egyáltalán nem biztosítható. Kifejezésre jutott az értekezleten az, hogy a Nemzetközi Bizottságés annak érdemes elnöke bár a legnagyobb szeretettel és jóakaratig' buzgólkodik azon, hogy Szeged város és környékének ellátását b;ztositsa, mégis az ellátáss?! foglalkozó kereskedők aira ? eredményre jutottak* hogy a megszállott magyarországi teiületen levő kormányzati hatalom uem respektálja mindig az élelmezési bizottság által kiadott „Autóilsatio"-kat és a lehető legnagyobb nehézségekbe ütköznek a kereskedők ugy s-emélyi, mint tárgyi tekintetben s ha m 2 sikerül árukat b^szerezriök, a szállítási igazolványok költsége oly hallatlanul nagy összegbe kerül, hogy sokszor a beszerzési árakat is meghaladja, minek következménye azután a?, hogy az árak Szegeden és környékén kétszer oly nagy összegbe kerülnek, mint a megszállott teiületekep, igy tehát a szociális élet követelményeit éppen az országot megszálló hatalmak képviselői nem engedik kielégíteni. Az éiiekezleten kifejezésre jutott az is, hogy a földkerekség sorsát int ő világhatalmak, névszeiint, Anglia, Fran "aoiszág s az Északi Egyesült-Államok képviselőinek éppen az a föladata, hogy az ötéves háborúval meggyetört népek szenvedésein enyhítsen, a rettenetes háboiu pusztításai által okozott sebeket enyhítse, rendet és békét teremtsen a népek kCzött azáltal is, hogyha kell, hatalmi szavával minden jogos szociális igényt kielégítsen. A wilsoni elveket nemcsak hirdetni, hanem megvalósítani kivánja bizonyára a Nemzetközi akarhatja a tönkretett utokó falat kenyeret eiugy megdrágítani, hogy Bizottság s nem népek szájából az vonni, helyesebben Óráját és ékszereit javíttassa elsőfangj óra- és, ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. 154 KORZÓ - KÁVÉHÁZ = MELLETT. = azzal létéi elekében teljesen megtámadtassák, meu ezzel nem a népek békéje, hanem a népek örök harca fog keletkezni. Midőn az ciíekezlet utasításához képest ezeket a Nemzetközi Bizottsággal és annak érdemes elnökével közölri szerencsém van, tiszieleüel kérem, méltóztassék hatalmas befolyását a város közönségének ellátása érdekében ugy érvényesíteni, hogy az ellátásnak semmifele akadálya és árdrágító eredménye ne legyen. A harmincmilliós kölcsön felvételéről szóló javaslat, amelyet Balogh Károly tanácsnok a tanács legközelebbi ülésén bemutat, szintén elkészüli már és a következő : Tekintetes Tanács I Szeged város jövendő ellátása ügyében folyó évi augusztus 9-én az érdekelt kereskedők, pénzintézetek, szindikátusok és malmosok közbenjötte mellett elnökletem alatt értekezletet ártottunk. Jelenvoltak: Szász Ernő, Koós Elemér, Lányi Mór, May Gyula, Gltickstal Lajos, Neu Ernő, Teibisz Géza, Gál Miksa, Wimmer Fülöp, Aczél Géza, Beregi Lajos, Reitzer Lipót, Fenyő Mátyás, Bach Jenő(> Holtzer Aladár, Schvvarcz Henrik, Müller János, Winckler Jenő, Fischer Aladár és Rózsa Béla. Az értekezleten fölvetett kérdések alkalmával ezért arra a megállapodásra jutottunk, hogy kivanatosnak tartanám, ha a város hatósága Szeged jövendő ellátása érdekéből megbízottak utján komolyan tájékozódnék aziránt, hogy vájjon nem lehetne-e Csehországból mintegy 30,000.000 koronás kölcsönt fölvenni samenynyiben a lehetőség megvan és a föltételek kedvezők, ugy a város közönségének érdekéből a kölcsön fölvétele iránt a szükséges intézkedést a tanács tegye meg. Az értekezletnek ezt a megállapodását a tanáccsal közlöm s kérem méltóztassék a továbbiakra nézve határozni. Szeged, 1919. aug. hó 13-án. Balogh Károly, tanácsnok. A Nemzetközi Élelmezési Bizottsághoz intézett átirattal kapcsolatosan az értekezlet elhatározta, hogy támogatáséit fordul a szegedi kormányhoz is. Természetes, hogy a bizottságnak az a törekvése, amelyet a szegedi kormány támogatására és közbenjárására alapított, a változott körülmények miatt időszerűtlenné vált. A városi tanácsnak kell tehát minden lehetőt elkövetni, hogy az akciónak sürgős foganatja legyen. A bőrkereskedők és bőriparosok tiltakoznak a hatósági üzemek ellen FISCHER K. (Saját tudósítónktól.) A Kereskedők Szövetségének tőr- és cipé:zszakosztáIya szerdán d'Jután félhatkor gyűlést taiíott amelyen részíveltek az összes szegedi bőrkereskedők, mintegy 150 cipőiparos és papucsos. A Kereskedelmi és If arkamara tanácsterme zsúfolásig megtelt. Az ülésen az érdekeltek igen elkeseredetten támadták Balogh Károly tanácsnok jei -nlegi n iködését, amely az iparosok szerint Szeged közöncégér ek nein előnyére, a kereskedőknek és iparosoknak pedig határozott hátrányára van. Az ülésen a Kereskedők Szövetsége részéről Schweiger Miksa elnök vett részt. Az ülést Vénig Gyula elnök nyitotta meg és bejelentette, hogy a tárgysorozat egyetlen pontját, állást foglalni az ellen, hogy Szeged város bőr, bőráru és divatcikkeinek bevásárlására a hatóság Rákos Árpádot, a megszűnt közélelmezési h: /atal cipészosztályának vezetőjét küldte ki. A bőrkereskedőkre és bőrfeldolgozókra ez mellőzést és sérelmet jelent. Fölkérte Benedek Pál előadót az ügy ismertetésére. Benedek előadta, hogy Balogh tanácsnok a borkereskedőket egybehívta egy szindikátus létesítése céljából. A kereskedők össze is jöttek, bele is men ek volna a társulásba, azonban ama kikeléssel, hogy Rákos Árpáddal együtt nem hajlandók működni. Ezt julius 5-én tudomására is adták Baloghnak egy irásos be:dványban, amelyre eddig választ nem kaptak. Annál nagyobb meglepetéssel vették most tudomásul, hogy BalcTjh mégis _ Rákost küldette le Tíieszlbe a Szövetségközi Élelmezési Bizottság elnökének hozzájárulásával a bőráruk és egyéb ipari, divatcikkek bevásárlására. A Szövetségközi Élelmezési Bizottság aira az álláspontra helyezkedett, hogy a szükségleteket csoportokba állva jelentsék be és hogy azokat a szükségleteket a kereskedők kiküldőiéivel, azok meghallgatásával szerzik be. Ez most nem igy történt. Ő nem kutasa, kinek mily érdeke vaa ebben, azonban konstatálja, hogy a legnagyobb indignációval vették tudomásul Rákos kiküldését. Ennél nagyobb sérelem a bőrszakmásokon nem eshetett. A háboiu alatt is ugyan ezt a jcUékot űzte Balogh a bőrérdekeltségekkel, amikor Rákost az ismeretlenség homályától a közélelmezési hivatalba beállította. Kérte a megjelenteket, hogy az ügyhöz higgadtan szóljanak. Marozsán Milán: Ismét a régi nóta járja. Uj nótát szeretnék hallani. Mi, akik a harctérről hazatértünk, üres műhelyt, keserűséget, munkanélküliséget találtunk itthon. Elmentünk Rákoshoz bőrt kérni, adott. Ez ellen nem volna panaszunk, azonban rövid idő alatt rájöttünk, hogy itt keserű világ van. Le akaiíak és akarnak tömi bennünket Balogh és Rákos urak. Nem vonja kétségbe Balogh tehetségét, mint pénzügyi tanácsnokét, azonban a háború alatti és a mostani működése azt bizonyítják, hogy rossz kereskedő. Tiltakozik az ellen, hogy oly emberek irányítsák a szegedi kereskedőket és bőriparosokat, akikkel a kereskedelmi érdekeltségek jól laktak. A közönség meg fog győződni róla, hogy mihelyt a szabadkereskedelem révén elegendő anyag fog az iparosok részére rendelkezésre állani, az árak azonnal esni fognak. Indítványozza, hogy egy küldöttséggel tiltakozzanak a polgármester előtt a jogtalan beavatkozások és a kereskedők fölötti gyámkodások ellen. Szegő Jenő élesen támadta Balogh eljárását. Nem akar gyanúsítással élni, azonban a közönség, de az érdekelt kereskedők előít is különös szinben tűnik föl, hogy Balogh, Rákos nélkül ne tudjon a bőrkeresKedők érdekében cselekedni. Balogh egy kissé körültekintőbben intézhetné a mostani ügyködését, tudva, hogy a bőrkereskedők nyilvánvaló ellenszenvvel viseltetnek Rákossal szemben. Balogh szerint minden eddigi ügyét balszerencse kisélte. Csóti Zsigmond hosszabb fejtegetés után azt bizonyítgatta, hogy a népruházási törvény alapján megállapított föltételek tartassanak be a hatóság által is, akkor az iparosok meghallgatása nélkül nem lehet ily önkénykedésekkel előállni. Nem pártolja Rákost, mert eddig tényleg csak a kisiparosok kíuzsorázását látja. Szegő kijelenti, fiogy ő sem akarja gyanúsítani Rákost, viszont meg kell állapítani, hogy