Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-13 / 169. szám

Szeged, 1919 augusztus 12. DELMAGYARORSZAG 3 den sem politikai, sem adminisztratív teendőket folytatni, csak amennyiben őt bizonyos tényezőkkel és bizonyos emberekkel szemben fennálló becsületbeli kötelezettségei kötik. Az a körülmény, hogy mi Budapesten tárgyalunk a most kialakult uj kormányzattal, amelyet József tábornagy proklamációjában is mint ideiglenest jelzett, azt jelenti, hogy ez az átmeneti kormány lehet az az alakulás, amelybe a szegedi kormány is belekapcsolódhatik, de cs^k olyan feltételek mellett, amelyeket programunkban megszabtunk. Ha a budapesti kormányzat azokat az intenciókat valósítja meg, amelyeket a szegedi kormány tervbevett, természetes, hogy ez a két kormány fúzióját fogja elősegíteni. De ha azt látjuk, hogy a budapesti kormány legjobb intenciói mellett is nincs a demokratikus és polgári haladás mellett, nagyon természetesnek tartjuk, hogy egy becsületes ellenzék alakuljon. Ugy gondolnám igen tisztelt Uraim, hogy a parlamenti legális élet kialakulása, ha az hazafias irányban működik, csak hasznos lehet. Ismét a sajtó: Prölle Vilmos: Elismeréssel adózik a szegedi kormány iránt. Szükséges volt az a jövendő kialakulására. Azt hiszi, a miniszterelnök lojalitással hallgatta el e történelmi nevezetességű pillanatban azokat a nehézségeket, amelyeket útjába gördítettek. Nevezetesen Szeged sajtója még mindég nem látta be, hogy ma mindennél előbbrevaló a nemzet. (Taps.) Fölkiáltások: Le a rossz sajtóval 1 Prölle Vilmos: Bevallja, pár héttel, sőt napokkal előbb is másként képzelte az események bekövetkezését, az impériumot. Azt hitte, hogy a nemzeti hadsereg diadalmasan fog bevonulni Budapestre, Budavárába. Sajnos, azóta a román megszállás bekövetkezett. A kényszerhelyzettel számolni kell. Nem hiszi, hogy a szegedi kormány versenyezni akarna a budapestivel. Két kormány szétforgácsolná Magyarország erőit. A személyi kérdéseket ki kell kapcsolni és csak a nemzeti egység megteremtésére kell törekedni. Eckhardt Vilmos: Nem akar a felszólalásokkal hosszabban foglalkozni. Pusztán arra mutat rá, hogy a kormány itteni működése sem volt más, mint egy kazán, amelyet fűteni kellett. A fűtőházban állottam én is és Bogya János is. Most baktere leszek a kormánynak. Felkiáltások: Elromlott a kazári! Eckhardt Vilmos: Azt az ajánlatot teszem, vegye át itt a bakter szerepét Bogya János és én ismét elmegyek fűtőnek. Hencz Károly: Hibáztatja, hogy a Nemzeti Bizottmányban a legnemesebb intenciókat is félreakarják magyarázni. Az egységet hangoztatja. Bár más politikai véleményen van, meghajtja az elismerés zászlóját a szegedi kormány előtt, amely válságos időkben ébrentartotta a nemzeti érzést. (Helyeslés.) Elnöki rezolució. Gróf Zichy Aladár elnök: Engedje meg ezek után a Nemzeti Bizottmány, hogy felolvassam a következő elnöki rezoluciót: Az a súlyos válság, amelyben az ország hónapokon keresztül sínylődött, fordulóponthoz jutott, minélfogva hazafias kötelességünk politikai felfogásunkat a helyzetnek megfelelően revidiálni. Azon tényt, hogy József kir. herceg Budapesten, az ország fővárosában felelős kormányt alakithatott, biztosítja a szuverén magyar állam nemzetközi jogalanyiságának jogfolytonosságát és ezzel tárgyi lehetőség nyilik arra, hogy a magyar nemzetben élő államalakitási képesség a nemzet javára gyümölcjözőleg nyilatkozhassék meg. Mivel a Nemzeti Bizottmány a maga elé tűzött nemes és hazafias célt azáltal, hogy a magyar nemzeti eszme újra életre kelt, megvalósítva látja hivatását és működését megszünteti. A szegedi nemzeti kormány fontos hivatást töltött be és fontos szerepe volt az állam újjáépítésének munkájában. Ezért fogadja a nemzeti kormány a Nemzeti Bizottmány meleg köszönetét és hálás elismerését. A Nemzeti Bizottmány megragadja ezen alkalmat arra, hogy József kir. herceg iránt önfeláldozó vállalkozásáért hálás köszönetét nyV vánitsa és amidőn a volt és a leendő kormány nehéz vállalkozása iránt a legteljesebb bizalommal van, felszólítja a nemzetet, hogy egy táborba tömörülve, segítse József kir. herceget és a jövendő kormányt a nemzet újjáépítésének nehéz munkájában. Ezután a rezolució köszönetet mond Szeged város törvényhatóságának és közönségének a támogatásért. Elnök: Kérem az igen tisztelt Bizottmányt, hogy az elnöki rezoluciót ha szükséges, megvitassa és elfogadja. Felkiáltások: Elfogadjuk! Eckhardt Tibor: Hivatkozik arra, hogy amikor a Nemzeti Bizottmány megalakult, erről iz antantot értesítettük. Javasolja, hogy a Nemzeti Bizottmány feloszlásáról is értesítsék az antantot azzal, hogy a Nemzeti Bizottmány a József tábornagy kormányzó által megbízott budapesti kormányt támogatja. Értesítsük József tábornagyot is, hogy tőle várjuk Magyarország megváltását. Ábrahám Dezső miniszterelnök: Tisztelt Nemzeti Bizottmány! Egy kérdést erősen le kivánok szögezni. József tábornagy . . . Felkiáltások: Királyi herceg ! Nincs királyi herceg 1 Ábrahám Dezső: Rossz szolgálatot tesznek — ha szándéktalanul is — a nemzeti ügynek, akik ezt a kérdést kiélezik, ő ugy emliti, ahogy a proklamációban József tábornagy magát aláirta. Egyébként is tiszteletlenségnek tartja a tábornagy személyével szemben, ha becsületes vállalkozását bármiféle személyes tendenciával hozunk S kapcsolatba. A helyzet jelenleg ugy alakult, hogy politikai tevékenységünket itt a mai napon beszüntetjük. Tehát nincs arról szó, hogy okvetlenül belekapcsolódjunk a budapesti alakulásba. Másrészt nem tartom szerencsés dolognak, hogy addig, amig a szegedi kormány még együtt van, a hatalom átadásának kérdésével már előre foglalkozzunk. Nem tudom elképzelni, hogy az egyébként tiszteletreméltó Nemzeti Bizottmány, amelynek parlamentáris alapja nincs, mikép kapcsolódjék be a nemzetközi relációba. A budapesti kormány sincs még nemzetközileg elismerve. Az antant csak hallgatólagosan türi. A Nemzeti Bizottmány keletkezését nem vette tudomásul az antant, fölösleges tudatni tehát a megszűnését. Eckhardt Tibor f -beértett szavai helyreigazítása cimén kér szót. Indítványával főként az volt a célja, hogy József tábornagyot a Nemzeti Bizottmány bizalmáról és támogatásáról értesítsük. Gróf Zichy Aladár elnök: Néhány szóval reflektál a Nemzeti Bizottmányról elhangzott fölszólalásokra.. Megállapítja, hogy amikor a bizottmány megalakult, annak volt létjogosultsága. Most, hogy a körülmények igy alakultak, megszűnik. Elismerését fejezi ki a kormánynak eddigi működéséért és hálásan emlékezik meg Szeged hatóságának és társadalmának támogatásáért. Kéri a rezolució elfogadását. A Nemzeti Bizottmány a rezoluciót egyhangúan elfogadta. Dr. DotaylGyula Szeged város közönsége nevében köszönetét fejezi a kormány tagjainak, akik itt, az Alföld nemzeti fővárosában a magyarság ügyét odaadással szolgálták. Köszönti gróf Zichy Aladárt, aki önzetlenül fáradozott a kibontakozáson és a nemzeti egység megteremtésén. Reméli, hogy a négyes folyó, hármas halom és kettős apostoli kereszt országa ismét hatalmas lesz. (Éljenzés.) Dr. Kószó István: Hálás szavakkal adózik a kormánynak nehéz időkben teljesített szolgálataiért és méltatja gróf Zichy Aladár érdemeit. Indítványozza, hogy a Nemzeti Bizottmány fejezze ki az elnöknek jegyzőkönyvi elismerését. Gróí Zichy Aladár megköszöni a bizalmat, de kiemeli, hogy ő csak kötelességét teljesítette. Ezután a Nemzeti Bizottmány utolsó ülését az elnök bezárta. A bizottsági tagok elénekelték a Himnuszt, majd Éljen a haza! Éljen Ábrahám! felkiáltásokkal távoztak a közgyűlési teremből. Külföldi események A nagy angol sztrájk. A különböző szervezett munkásság egymásután lép sztrájkba, tiltakozván a londoni rendőrsztrájk résztvevőinek elbocsájtása ellen. A rendőr szakszervezetből az országban 2360-an sztrájkolnak, a délnyugati vasút munkásaiból 600-an. A londoni földalatti vasút munkásai szintén sztrájkba léptek, továbbá a gorksarrei szénbányászok és a pékek is, akik közül a londoni kerületben 5000-en álltak kí a munkából. Az angol király, Douglaszaig tábornagy, Deatti admirálist grófi rangra emelte. Sok más tábornokot és magasrangu tengerésztisztet a bárói rangra emelt. Alagút a La Manche-csatorna alatt. Párisban állandóan foglalkoznak a la Manche alagút tervével, amely a megvalósításhoz közel áll. Az alagút 61 km. hosszú lenne, ebből 53 a tenger a'att vezetne és ezáltal Páris és London között az ut 5 óra 30 perc alatt történnék. Az alagút 200 millió frankba kerül. A békeszerződés Németausztriával. Az osztrák választ augusztus 7-én adták át a békekonferenciának. A jegyzéket hamarosan letárgyalják és azután Németausztriának adják át. öt napot adnak a végleges békeszerződés elfogadására. Renner kancellár 46 tagu kíséretével visszatért Bécsbe. Falkenhayn is jelentkezik. A békekonferencia titkársága Falkenhayn levelét adta át, amelyben kijelenti, hogy minden katonai ténykedésére, mely az ő működése alatt történt, vállalja a felelősséget. Falkenhayn tábornok hadügyiminiszter volt és a német vezérkar főnöke, a háború kitörésétől a werduni csata befejezéséig. Az orosz helyzet. A kenyéradag leszállítása Pétervárott óriási áremelkedést idézett elő. A szabad kereskedelemben egy fél kiló kenyér 120 rubel, egy sóshering 50 rubel, egy darab kockacukor 40 rubel, egy fél kilogram burgonya 40 rubel. Hivatalosan nem közlik, de tényleg kolera van Pétervárott. Bolsevista jelentés szerint óriási harcok folynak L nikin tábornok frontján. Ukrajnában Ketzon és Ottava vidékén, ahol a bolsevisták visszavonulnak. Ugylátszik, hogy Denikin offenzívája az egész nyugati fronton folytatódik. Az északi fronton bolsevista jelentés szerint elfoglalták Omegát. Ha Amerika nem ratifikálja a békeszerződést... Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit tesz az angol kormány, ha az amerikai szenátus nem fogadja el a békeszerződés ratifikálását, csak bizonyos feltételekkel és változtatásokkal, Bonar Law kijelentette, hogy a szerződés teljes mértékben ratifikálva lesz, ha azt három nagyhatalom elfogadja. A portugál köztársaság uj elnöke. A kongresszus végleg megalakult. Autoniw Almedált választották meg a köztársaság elnökévé 160 szavazat közül 126 szavazattal. Németország helyett — Japán. A londoni japán követség értesülése szerint a japán külügyi miniszter Santling-félszigetre vonatkozólag nyilatkozatot tett, melynek folyamán kijelentette, hogy a japánoknak semmiféle szándékuk olyan jogokat követelni, amelyek Kina területi szuverénitását bántanák. A japánoknak az a politikájuk, hogy Kinának visszaadják a Santung-félszigetet, de azt a gazdasági jogot tartják fenn maguknak, amely eddig Németország javára állott fenn.