Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-13 / 169. szám

Ara 40 fülér. Szerkesztőség: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. A szerkesztőség telefonja : 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA : egész évre 96.— K negyedévre 24.— K félévre . 43.— K • egy hónapra 8.— K Egyes szám ára 40 fillér. Kiadóhivatal: SZEGED, KÁRÁSZ-UTCA 9. SZÁM. ] A kiadóhivatal telefonja: 305. Szeged, 1919 VIII. évfolyam 169. szám. Szerda, augusztus 13. A román fegyverszüneti feltételek (Saját tudósítónktól.) Alább közöljük a román fegyverszüneti föltételeket a Le Matin aug. 8-iki számának jelentése alapján. Tudtuk, hogy nem várhattunk kíméletet s hog<" nekünk kell megszenvednünk azért is, amit a németektől s az osztrákoktól kellett a románoknak elviselniük ; de ennyire messzemenőknek ínég sem gondoltuk a román követeléseket. Ők a győztesek, vitába nem bocsátkozhatunk velük. Ezt azonban legyőzött, tönkretett, szerencs'étlen mivoltunkban sem hallgathatjuk el. Augusztus 5-én terjesztették elő a románok Budapesten a fegyverszüneti feltételeket. Az előterjesztés a következő: A román legfelső parancsnokság megállapítja azokat a feltételeket, melyeknek elfogadása Magyarországra nézve az ellenségeskedés végét fogja jelenteni. A legfelső román parancsnokság csapataitól kiüriti Magyarország összes területét, ha a magyar főparancsnokság elfogadja a következő feltételeket: 1. Kiszolgáltatása: a) minden hadianyagnak, ami még a magyar hadseregben, vagy Magyarországon van. Kivétetik a záradék alól azon anyag, mely nélkülözhetetlenül szükséges a fegyyeres erő számára, amelyet Magyarország a Romániával való béke ratifikálásáig a belső rend biztosítására megtarthat. E csapatok létszáma, beleértve a a tiszteket, semmi esetben sem lehet több 16.000 embernél. b) Kiszolgáltatása mindazon, jelenleg Magyarországon található üzemeknek, melyeket bármiféle hadiszer gyártására használtak. Lerombolásuk Románia rendeletére, román specialisták által és magyar tisztek segítsége nélkül hajtatik végre. c) Kiszolgáltatása egy 300.000 főnyi hadseregre számitható jármiikészletnek. d) Kiszolgáltatása 50 százalékban a magyar állam birtokában levő minden román anyagnak, a vasutaknak és összeállításukhoz, föntartásukhoz, kijavításukhoz szükséges minden anyagnak és gépkészüléknek és a mozgóanyagnak (vagon, mozdony?). e) Kiszolgáltatása 200 autónak és 400 társzekérnek (camion). f) Kiszolgáltatása a vágójószág és a Magyarországon található mindenfajta állatok 30 százalékának („des animaux de toure espéce existant en Hongrie"), g) minden gazdasági szerelvény harminc szásalékónak, h) 20.000 vagon búzának, 10.000 vagon kukoricának és 5000 vagon árpának és takarmánynak. , i) mindazon folyami anyagoknak, — tartozzanak ezek akár a román állam, akár román társaságok, akár román szakmabeliek tulajdonához — amelyek az ellenség által Romániából elvitettek s amelyek jelenleg magyar vizeken találtatnak. j) Kiszolgáltatása a Magyarországhoz tartozó folyami anyag 50 százalékának, k) az összes román politikai és hadifoglyoknak, 1) minden nemzetbeli román szökevények, akik jelen egyezmény aláírásáig Magyarországba menekültek. íí. A román csapatok ama költségeinek viselése, amelyek a Tiszától nyugatra fekvő magyar területeken a jelen egyezmény aláirásáig okoztatnak. ÍÍ1. Gondoskodás szénről, amely a román csapatoknak a Tiszától nyugatra eső tájon meg nem határozott ideig való elhelyezéséhez szükséges. b) A román királyi csapatok nem Vpnulnak vissza a Tiszától keletre, amig a legfőbb magyar parancsnokság eleget nem tesz az a) szakaszban kifejezett feltételeknek. c) Az anyag, a vágójószág átvétele, a melyről az I. szakasz szól, ama bizottságok által biztosíttatik, amelyek erre a célra kineveztetnek. E bizottságok összeállítása s székhelye, valamint a feltételek, amelyek szerint a szolgáltatásokat beszedik, utólagosan állapittatnak meg a legfelső román parancsnokság által. A bizottságok műveletei 48 órával azután kezdődnek meg, ami után a román legfőbb parancsnoksággal hivatalosan közölte e bizottságok tagjainak neveit. Ez a kinevezés megtörténhetik az összes bizottságokat illetően egyidőben, vagy mindegyikre külön-külön. A határidő, a mikorra a szolgáltatások efíektuálandók, később tűzetik ki s legfőbb román parancsnokság által. d) Ezen egyezmény végrehajtásának ellenőrzését egy román misszió gyakorolja, amely Budapesten telepszik le. E misszió az összes civilizált nemzeteknél a diplomatáknak biztosított kiváltságokkal és garantált sérthetetlenséggel fog szerepelni. e) Jelen előterjesztést egészben lehet csak elfogadni, vagy visszautasítani. E szerint semmi ellenjavaslat sem fog elfogadtatni. A válasz határideje aug. 5-én 22 órakor telik le. f). Az esetben, ha a jelen feltételek nem fogadtatnak el, a legfőbb román tanács elfogja szállíttatni Magyarországból, menynyiségre vcdó tekintet nélkül, mindazokat, az anyagokat és jószágokat, amelyeket Románia szükségesnek ítél majd, hogy az ellenség által az okkupáció alatt Romániában okozott összes pusztítások helyrehozassanak, mert az sohasem ismerte az emberséges érzelmeket. A román föltételek jegyzéke a gabona, jószág és a mezőgazdasági eszközök követelt beszolgáltatására megjegyzésekben ad indokolást. Kivánja e szolgáltatásokat, hogy „kárpótolja a román katonákat, akiknek lehetetlenség volt földjeiket művelni a következő két okból: a) mozgósítva voltak, hogy biztosítsák hazájuk épségét azok ellen, akik állandóan zavarták a békét, b) híjában voltak a szükségeseknek, mert ezt a szükségeset elhordta tőlük az ellenség". A szegedi kormány beszünteti© működését — A kormány tagja! Budapestre utaznak. — — A Nemzeti Bizottmány utolsó tiíése. — (Saját tudósítónkól.) Husz tag kérelmére ! kedden egészen váratlanul újból ülésre hívták össze a Nemzeti Bizottmányt. Ezen az ülésen, amely tehát nem a kormány kezdeményezésére jött össze, Ábrahám Dezső miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány beszünteti szegedi működését és Budapestre utazik. Az ülésen elhangzott beszédekből arra is lehet következteti, hogy a szegedi kormány végleg megszűnt és mosj már csak az ügyek likvidálása van hátra. Ábrahamék, Lovászy Márton hivására utaznak Budapestre, hogy az ottani kormánnyal tárgyaljanak. Magyarországnak ezidö szerint tehát egy kormánya van csak: az, amelyet József tábornagy alakított meg. A Nemzeti Bizottmány üléséről, amely az utolsó volt, a következő tudósitásban számolunk be: Gróf Zichy Aladár elnök megnyitja az ülést. Bejelenti, hogy husz bizottsági tag kerelmére hívta össze a Nemzeti Bizottmányt. Kéri a jegyzőt az összeirók neveinek felolvasására. Elnök: A miniszterelnök ur kíván szólni. Ábrahám Dezső: Tisztelt Nemzeti Bizottmány! A vkormány a mai napon tartott minisztertanácson a következő határozatot hozta: A magyar nemzeti kormány engedve azon felszólításnak, hogy a Budapesten alakult kormánnyal a jóvő politikai kialakulást illetőleg tárgyalásokat kezdjen és folytasson, elhatározta,