Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-12 / 168. szám

Szeged, 1919 augusztus 12. DELMAGYARORSZAG 3 lcorlátozólag befolyni, csak abban az esetben, ha nemzetí szempontból károsnak és vesédéi­nek tartja. (Zaj.) Felfogás tárgya az, hogy váj­jon ez nemzeti szempontból helyes-e vagy nem. Amint tudjuk, a magyar parlamentben voltak pártok, amelyek tételes törvénynek törvényes­ségét elismerték, de azután annak a megdön­tése mellett foglaltak állást. így most is lehet­nek véleménykialak -'ások, amelyek pro vagy kontra bizonyos érdekcsoportba kivannak bele­kapcsolódni. Nem merném megállapítani, hogy melyik felfogásnak van igaza, annak a íelío­gásnak-e, amely az egyik orientálódást keresi, vagy annak, amely a másikat akarja. A bi­zonytalanságnak oly nagy fokában vagyunk most, hogy a mai viszonyok között nem mer­ném tökéletes tárgyilagossággal megállapítani, vájjon melyik nemzetközi bekapcsolódás a he­lyes és hogy vájjon a jövőben melyik lesz az irányadó. Egyet azonban konstatálni kívánok és ez az, hogy az illető szegedi sajtóorgánum hí­rétől a szegedi kormány teljesen távol áll. De tisztelt uraim, méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nem azért vagyunk itt, hogy az ellenté­teket kiélesitsük, hanem azéri, amit az igen tisz­telt bizottmányi tag ur is ez egyöntetűség le­szögezésére mondott. (Ugy van! Ugy van!) — Hogy az ántánt elismeri-e József tábornagy kormányát vagy nem, nem tudom, aminthogy nem is tudhatom. Méltóztatnak tudni, hogy a nemzetközi relációban egy kormánynak elisme­rése nem megy máról-holnapra, annak meg vannak-a maga előfeltételei. Éu azt hiszem, ép ugy nem ment máról-holnapra a József tábor­nagy ideiglenes kormányalakításának elismerése sem, mert egy dolgot elismerni csak akkor le­het, ha az már megvan, a József tábornagy kormányalakítása pedig csak ideiglenes alaku­lás volt, amit nagyon helyes és bölcs intézke­désnek tartok. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy legutóbb kifejeztem már azt a felfogásomat, hogy nem hiszem, hogy a Peidl-kormány ma­radandó lenne. Tessék elhinni, hogy akárki, akár József tábornagy, akár bármely más, ma­gát erre hivatva érző politikus vagy közéleti tényező elhatározta egy alakulás létesítését, azt csak hálával és megnyugvással vehetjük, (Ugy van! Helyeslés;) mert ezzel is sikerült az anarchiát .meggátolni. Mi lett volna akkor, ha a Peidl-kormány megbukik és nincs egy félig­meddig is jogos jogutóda? — Arra kérem a Nemzeti Bizottmány összes­ségét, hogy igyekezzünk az egységet nyugodt­sággal, hidegvérrel, minden irányú megvilágí­tással megőrizni. Az egység nem ábban áll, hogy a magam gondolatát és világfelfogását igyekszem másra ráoktrojálni, mert az az én egyéni, speciális meggyőződésem. Nem lehet például most azért, mert a világ nsgyon balra tolódott nálunk, esetleg mindjárt egészen jobbra tolni, mert ezt épp olyan végzetes politikai pljárásnak tartanám, mint amilyen katasztró­fának tartottam azt, amikor Magyarországon az ország belső politikai berendezése és világ­felfogása ellenére minden tökéletesen balra tolódott'. Kötelező Ígéretet teszek arra nézve, hogy ha ez a kormány Budapestre jut és ha nekünk bármiféle ingerenciánk lesz az ország ügyeinek intézésére, csak azt az irányt akarjuk szolgálni, amely a nacionalista, polgári demok­ratikus gondolatvilágnak mégvalósitására vezet. (Éljenzés és taps.) Ne méltóztassanak azt. gon­dolni, hogy a lelkek demobilizációja, meg­nyugvása máról-holnapra megtörténhet. Igaz, hogy tökéletes kiábrándulás következett be éppen azoknál, akiket sikerült félrevezetni, de ez is kell, hogy a maga rendes medrében haladjon. Kell, hogy ezt a medret mi, a kor­mányzat felelős tényezői ássuk meg s hogy ne adjuk át azokat olyan felelőtlen izgatóknak, akik a dolgokat nagyon rossz mederbe terelik, ahonnan azután igen nehéz lesz ismét vissza­terelni a helyes irányba. Ez a kormány poli­tikája. Kérem méltóztassanak ezt a válaszomat tu­domásul venni. (Éljenzés és taps.) Ujabb vita. A miniszterelnök beszéde után ismét Hencz Ká­roly szólalt fel. A pártközi bizottság kiküldésével — mondta — az egység érdekét akarta szol­gálni. De eláll ettől a javaslatától, ha a kor­mány az indítványban bizalmatlanságot lát. Felkiáltások: Nem kell mellékkormány? Hencz Károly: A miniszterelnöknek a sajtóra vonatkozó kijelentéseivel nincsen egy vélemé­nyem. A sajtó önmagát kapcsolta ki a nemzeti közérzületből. Ebben megnyugodhatik a kor­mány, de a hazafias érzés nem. Balla Aladár belügyminiszter: Nem tanulunk senkitől hazafiasságot! Mi már levizsgáztunk? Hencz Károly: Nem bizalmatlan a kormány­nyal szemben, de bizonyos kérdések fölvetése elől nem zárkózhatott el. A miniszterelnök néhány szóval reflektált Hencz Károly beszédére. Nem csinál kabinet­kérdést abból sem, — mondta — ha Hencz indítványát elfogadják, de célszerűtlennek tartja a pártközi bizottság kiküldését. Balla Aladár belügyminiszter szólalt föl ez­után. Határozottan ellenzi a pártközi bizottság kiküldését. Kérdi, hogy milyen pártokból állít­sák azt össze. Helyteleníti, hogy ujabban ismét több bizottsági tagot hívott be az elnökség. Nem vádolja részrehajlással az elnökséget, de azt hiszi, ha a behívások hasonló arányban folytatódnak, Hencz Károlynak könnyen több­sége lehet a Nemzeti Bizottmányban. A kor­mány önzetlenül vállalkozott a rendkívül nehéz föladatok teljesítésére. A hatalmat, ha az ország érdeke ugy kivánja, szívesen átadják azoknak, akik érdemesebbek és hivatottabbak. De addig nem szabad megnehezíteni a kormány munká­ját olyan támogatással, amely az imént a Nem­zeti Bizottmányban jelentkezett. (Helyeslés.) Hencz Károly ismételten kijelenti, hogy nem akart nehézségeket okozni a kormánynak. Gróf Zichy Aladár átadja az elnökséget báró ^ Magyarország — Választás után lesz (Saját tudósítónktól.) Budapest román meg­szállás alay. A román király győztesként vonul be a magyar fővárosba, mely a török hódolt­ság óta rnás diadalmasokat, mint a Haubs­burgokat, nem látott falai között. Ezzel egy­időben — réges-régi, a történelem sorári vajmi gyakran megismétlődött példák nyomán — szörnyű egyenetlenség az országban. Az ellenfelek innen is, onnan is látják a bajt és fennszóval hirdetik az egyetértést. S ezeket a homouszionistákat és homoiuszionistákat nem­csak egy i betű választja el egymástól. Sokkal több. Azt a rendet, amelyben az ellentétes meggyőződésüek üldöztetés és terror nélkül is megférnek majd egymás riiellett, ki tudja, mikor érjük el. Egyenlőre a leghangosabb egy elét tök a legvérmesebb terroristák. "Most két kormány van Magyarországon. Az egyik József főherceg régenssége alatt Buda­pesten, a másik itt Szegeden. Mind a kettő rendelkezik s rendeleteik már is összeütköztek. Mikor tudomásul jutott nálunk, hogy József főherceg ideiglenesen hivatalnok-kormányt ala­kított s hogy keresi az érintkezést a szegedi kormánnyal, azt hitték sokan, hogy a két kormányból kialakul majd egy, amely a kellő választással és kiegészítéssel csakugyan kép­viselni fogja a nép minden rétegét. Képviselni fogja addig is, mig a végleges kormány meg­alakulhat. Ma ugyanis sem a szegedi kor­mányról, sem a budapestiről nem lehet ezt jóhiszeműen elmondani. Ámde a kibontakozás­nak ezen a vélt utján gáncsot vetettek itt Sze­geden. El kell olvasni a „Nemzeti Bizottmány" vasárnapi gyűlésén elmondottakat. Azokból megítélhető, hogyan támogatják a szegedi kormányt és a kibontakozást a kormány egyes párthívei. Meglehet állapítani, hogy az antant egyik kormányt sem ismerte még el, de türi mind a kettőt. Elismerni majd csak azt fogja, amelyi­ket a magyar nép képviselete választ meg. Ennek a képviseletnek pedig az egész nép hamisítatlan akaratát kell majd kifejeznie. Hogy igy legyen, azt reméljük, becsületesen fogja ellenőrizni a majd megerősödő magyar sajtó. A végleges kormány megalakulásáról Solymossy Lajosnak és a padsorokból szólalt fel. Sajnálja, hogy Hencz Károly beszéde félre­értésekre adott alkalmat. Megvan győződve arról, hogy Hencznek nem volt szándékában nehézségeket okozni a kormánynak. A belügy­miniszter beszédére reflektálva kijelenti, hogy a Nemzeti Bizottmány a mult ülésen felhatal­mazta az elnökséget nj illetékes tagok behívá­sára. Balla Aladár belügyminiszter: Ezt nem tud­tam. Nem voltam jelen. Grót Zichy: Javasolja, hogy albizottságok alakuljanak a fontosabb kérdések előkészítésére. Ábrahám Dezső miniszterelnök az indítvány­hoz hozzájárul. Jeszenszky Géza hadügyi bizottság alakítását javasolja és indítványozza, hogy a bizottság szikratávirattal forduljon a varsaillesi béke­konferenciához. A miniszterelnök ezt ellenzi. Szerinte a nemzetközi érintkezés fölvételének ez nem lenne helyes és szokásos módja. Hozzájárul azonban a külügyi bizottság létesítéséhez is, ha ezt a Nemzeti Bizottmány szükségesnek látja. A Bizottmány fölhatalmazta az elnökséget, hogy a kormánnyal egyetértően az albizott­ságok megalakítását előkészítse. A legközelebbi ülés — ha időközben más intézkedés nem történik — csütörtökön lesz. JÓI és olcsón dolgozik 289 I Deák Kálmán kárpitos mflhelye Lőw Lipót-utca 4. sz. (Valéria-térnél.) Kész dlvánt/ok, olíománok raktáron I Olcső árak! két kormánya. végleges kormány. — nyilatkozik József főherceg. A Budapesti Közlöny augusztus 10-iki száma József királyi herceg nyilatkozata cím alatt közli a következőket : Az osztrák-német sajtó a Magyarországon most végbement történelmi fordulatot maga is az egyetlen megoldásnak tekinti ugyan, mind­azonáltal a köztársasági demokrácia szempont­jából bizonyos aggodalommal kiséri. Attól tart t-i-, hogy József királyi herceg kormányzói vállalkozása esetleg monarchikus törelfv'é'seket takar. Lehetséges, hogy a bécsi sajtó, amikor ezeknek az aggodalmaknak kifejezést adott, még nem volt tisztában József királyi herceg vállalkozásának igazi jelentőségével és a királyi herceg által kinevezett minisztérium hivatal­vállalásának körülményeit még hitelesen nem ismerte. A királyi herceg által kinevezett kor­mány ugyanis megalakulásakor tudvalevőleg azt mondotta ki, hogy „mindaddig, amíg a nemzet Magyarország államformáját alkotmá­nyos uton meg nem állapítja, Magyarország kormányzójául József királyi herceget ismeri el." A minisztérium ezt az álláspontját befog­lalta hivatali esküjébe is, amelyet a királyi herceg előtt tett. József királyi herceg, hogy a bécsi sajtó­ban kfiejezésre jutott kétséget eloszlassa, szük­ségesnek látta, hogy kormányzói feladatának jelentőségéről a Budapesti Közlöny utján hi­vatalos kijelentést tegyen. Arra az elébe terjesztett kérdésre, hogy van-e tudomása a bécsi sajtó aggodalmairól, mi ezekre nézve az álláspontja, a királyi her­ceg ezt a kijelentést tette : - Teljes határozottsággal kijelen­tem, hogy én nem a királyság ér­dekében dolgozom, hanem Magyar­ország szinte vigasztalan helyzetében a mindenfelől hozzám jött felszólí­tásra a nemzetgyűlési választásig vál­laltam azt a feladatot, hogy hazánk élére álljak. Feladatom az, hogy mint kormányzó feltétlenül és min­denkivel szemben biztosítsam a nem­zet akaratának minden befolyásától

Next

/
Oldalképek
Tartalom