Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-08 / 165. szám

4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 augusztus 8. csolták. Dr. Hollier, dr. Saulnier Mr. Claverie énekesek és a mieink közül Csányi Mátyás, Fehér Qizella és Belle Ferenc muzsikusok. Minden számot őszinte nagy siker tomboló tapsai jutalmaztak és a kitűnő énekesek ráadással is kedveskedtek a fényesen sikerült zenei soirée közönségének. — Szabad az ut Budapest felé. Régen, sóváran vártuk, hogy szabad legyen az ut testvéreinkhez, akik a még t megmaradt magyar föld többi részén laknak. Csonkán, rokkantan tért meg a hadból szegény Magyarország. Sokkal kevesebb gyermekét birja most magához ölelni, mint birta ép korában. De azt kivántuk, hogy legalább hozzájuk legyen szabad az utunk s mennyire elszakadtunk a szép Budapesttől! Már szinte az arcát is elfeledtük, ha biz ugyan lehetséges volna. Hát most örömhir is jut nekünk sok szomorúságaink közt: szabad lesz az ut már Magyarországba, szabad — Budapestre. Pénteken reggeltől kezdve igazolvány nélkül lehet Budapest felé utazni. A vasúti forgalmat hamarosan egészen helyreállítják. Félegyházától kezdve megszűnt ugyanis egyideig a vasúti közlekedés. A vörös hadsereg fölszedte a sineket. A vonalat most állitják helyre. Hir szerint a vasúti forgalom ls rövidesen megindul. — A kormány bécsi kölcsöne. Éber Antal volt országgyűlési képviselő, akit pénzügyminiszteréül jelölt a szegedi kormány, Bécsbe utazott, ahol hir szerint félmilliárd kölcsönt akart szerezni a kormánynak. Éber Antal csak abban az esetben vállalta a kölcsön megszer- j zését, ha a franciák kifejezetten támogatják akcióját. Mivel ilyen lépés mostanáig nem történt, a kölcsönre vonatkozólag Éber még nem tárgyalhatott. —Megkezdődik az interurbántelefon. Legközelebb megindul az interurbántelefon-beszélgetés, Pénteken Budapest már hivni fogja Szegedet. Az interurbántelefon elzárása óta ez lesz az első beszélgetés. — -Huszonhét vagon szén. A románokkal kötött megállapodás értelmében ötven üres és két szalonnával megrakott vagont indított útnak a szénszindikátus Petrozsényba szénért. Mivel a szállítmány nem érkezett meg, a gázgyár igazgatósága Araddal jutott megállapodásra, hogy küldjön tiz vagon kölcsön-szenet. Ebből meg is érkezett kilenc vagon, a szénszindikátus is kapott 18 vagon szenet. A gázgyár összesen 10 vagonnal kapott az érkezett rakományból. Jutott a vizmütelepnek, a közúti vasútnak s a cséplőgép-tulajdonosoknak is.gDe az egész készlet persze kevés. — Az Osztrák-Magyar Bank kormánybiztosa lemondott. Lányi Mór volt országgyűlési képviselőt, az Agrárbank igazgatóját, az Oszlrák-Magyar Bank szegedi fiókjának kormánybiztosává nevezte ki nemrégen a szegedi kormány. Lányi erről a megbízatásról lemondott. A lemondás oka, hogy a bankfiók pénzügyi helyzete a kormány javára semmiféle müveletet nem enged meg. A szegedi fiók pénzkészlete csupán az általa kibccsájtott huszonnégy millió korona értékű pénztárjegy fődözetéül szolgálhat. — fölemelték a szivar árát. A pénzügyminisztérium az összes szivarfélék árait főiemelte. Az áremelés azért vált szükségessé, mert a kormány gondoskodni kivánt arról, hogy a dohánygyár munkásainak keresete egyrészt más termelési ágak munkakeretével, másrészt a megélhetési viszonyokkal arányba hozassék s ezért a munkások keresetét 50—90 százalékkal felemelíe. Az uj árjegyzék, amely 1919 augusztus 1-től érvényes, a következő: A Regalifas ára: az árusoknál 100 darabonként 290 K, fogyasztók részére 310 K, a Trabuco ára 262 K, illetve 280 K, a Britannica ára 234 K, illetve 250 K, az Opéras ára 168 K, illetve 180 K, a Cuba-Portorico ára 131 K, illetve 140 K, a Portorico 94 K, illetve 100 K, vegyes külföldi 84 K, illetve 90 K, rövid magyar 56 K, illetve 60 korona. — Dr. Müller Vilmos, a tátraházai tüdőbeteg-szanatórium igazgató-főorvosa, volt tanársegéd rendel kizárólag tüdőbetegeknek Kossuth Lajos-sugárut 8. sz. alatt, d. u. 2—4-ig. — Értéknövekedési adó. Dj. Szekerke Lajos csütörtökön ismét egy uj adótervezetet terjesztett a tanácsülés elé. Ez az értéknövekedési adó. A tervezet szerint a város a jövőben mindazokra, akik a háború kitörése, tehát 1914 julius 28-ika óta 1919 december 31-ig bezárólag a város belterületén ingatlant szereztek s azt újból eladták, az eladás által ezért értéknövekedés után adót ró ki. Értéknövekedés alatt a vétel és eladási ár közötti különbözetet értik. Az adó mértéke alapjául szolgáló összeget százalékban a következőkép állapítja meg a javaslat: 10 százalékig terjedő értéknövekedés esetén 10 százalék. 10—20 százalékig terjedő értéknövekedés esetén 11 százalék. 20—30 százalékig terjedő értéknövekedés esetén 12 százalék. 90—100 százalékig terjedő értéknövekedés esetén 20 százalék. 110—120 százalékig terjedő értéknövekedés esetén 22 százalék. 150 százaléknál nagyobb értéknövekedés esetén 35 százalék. Nem esnek adó alá: 1. Halál esetén való átruházás. 2. Ingyenes átruházások. 3. Rokonok és házastársak közötti átruházás. 4. Ingatlanokkal iparszerüleg foglalkozó személyek vételei vagy eladásai. A tervezet szerint a szabályzatba ütköző minden cselekményt, amennyiben az nem bűntett vagy vétség, a szegényalap javára 100 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntettetik. --VA város is emeli a házbéreket. Mint ismeretes, a francia városkormányzó annakidején megengedte, hogy a háztulajdonosok november 1-től kezdődőleg 25 percenttel emelhessék a házbéreket. Az emelők sorából a város, mint többszörös háztulajdonos sem akar kimaradni. Csütörtökön értesítette a tanács a város nyolcvan bérlőjét, hogy november 1-től él a 25 percentes emelés jogával. A lakbéren kivül természetesen a^viz- és szemétkihordási dij is emelődik a bérlők keserűségére. — A Munkás-vSxinpad szombat és vasárnap este fél 8 órai kezdettel a Munkás-Otthon színpadán előadja Sophus Michaelis dán iró Forradalmi nász cimü színmüvét, amelyben Alain — Pleskó Mariska — szerelmében az igazi férfit keresi és találja meg Marcaron —• Stern Dóri — személyében, Ernst márki — Tóth Imre — a s?,ájhős embert, Prosper — Bitó — a hazáját szerető szolgahüséget, Jean Lasgue — Rózsa —• a francia katonai fegyelem és hűség mintaképét, Davut - Farkas — a megalkuvást nem ismerő kötelességteljesitést, Montaloup a col eleresere törekvő akarat diadalát, Du Bartas — Ifkovics, Copin abbé, Barry - Jeromos, Goldberger — a konzervatív gondolkodást, mig Leontin — Zieger Franciska — a mindenkori helyzethez való alkalmazkodást tárja fel. A darabot Stern Dóri rendezi. Pontos megjelenés kéretik. A helyek soronkint vannak számozva és a nézőtér fel van emelve, ugy hogy mindenki jól láthat. Jegyek ára K 2'60 és a vigalmi adó, elővételben a Munkás-Otthon emeleti gondnokánál kaphatók. — Hireb a városházáról. A gázgyár igazgatósága értesítette a tanácsot, hogy a SzegedCsongrádi Takarékpénztár hajlandó részére 300.000 koronás kölcsönt folyósítani, ha a város kezességet vállal. A tanács csütörtöki ülésén foglalkozott az üggyel. A város jót áll s abban az esetben, ha fizetési kötelezettség állana be, az összeget levonja a gázgyár megváltása akaimával fizetendő összegből. — Az alsóvárosi zárdában működő tanitók és tanítónők fizetését 400 koronáról 800 koronára emelte a tanács. — A városi alkalmazottak egyrészenek 200 korona cipőátalány kiutalását rendelte el a tanács. *«s v — Az aradi tanács állásfoglalása a tisztviselők esküjéről. Amióta Arad román impérium alá került, a városi tisztviselőket állandóan az a kérdés foglalkoztatja, hogy letegyék-e a hűségesküt. Dr. Marsieu Jusztin prefektus néhány nappal ezelőtt Szebenbe utazott, elutazása előtt ezt a kérdést is tisztázni akarta. A városi tanács tagjait ülésre hivta össze, amelyen-- behatóan megvitatták az eskü kérdését. A prefektus felvilágosította a városi tanácstagjait, hogy milyen súlyos következményekkel járna Arad magyar lakosságára, ha a városi tisztviselők megtagadnák az eskü letételét. A kormányzótanácsnak ugyanis az az elhatározása, hogy a túlnyomóan magyar lakosságú városban meghagyja magyarnak a közigazgatást, ehhez azonban szükséges, hogy a tisztviselők letegyék a hűségesküt. Ha a tisztviselők nem teljesítenék ezt a kívánságot, akkor természetesen nem maradhatnának meg a város szolgálatában és a kormányzótanács olyan hivatalnokokat alkalmazna, akik vállalkoznak az eskü letételére. A prefektus nyilatkozata után a tanácstagok között hosszú vita indult meg, amelyben résztvett a tanács minden tagja. A tanács a vita végén a következő álláspontra helyezkedett: A tanács tagjai elvben nem tagadják meg a hűségesküt és nyomban leteszik azt, mihelyt hivatalosan nyilvánosságra kerül a békekonferenciának az a döntése, hogy Aradot Romániának Ítélték. Ebben a határozatban nincsen benne az, hogy a hűségesküt a tanács tagjai csak akkor teszik le, ha a versaillesi tanács hozza nyilvánosságra a döntést, hanem ha hivatalosan kerül nyilvánosságra a határozat. — Spekuláció a bérföldekkel. A város gazdászati hivatalának tudomására jutott, hogy egyes bérlők az olcsó áron használt városi bérföldeket jóval magasabb árakon albérletbe adják ki. így jártak el az ujszegedi kertészkolonia tagjai is, akik a Baktóban kaptak 70 hold földet három holdas parcellákban kertészkedés céljára. A földek egy kissé távol esnek Újszegedtől és igy a 100 koronás holdankénti bérleteket 280—300 koronáért adták müvelésre albérlőknek. A tanács feljelentésre csütörtökön foglalkozott az esettel és ugy határozott, hogy a spekulánsoktól a jövő gazdasági évre elveszi a bérföldeket és olyan szegény földmiveseknek adja bérbe, akik nem fognak ilyen módon üzérkedni. — Milliós panama a kolozsvári Karolina-kórházban. Kolozsvárról jelentik, hogy a rendőrség rendkívül súlyos visszaéléseket állapított meg az ottani Karolina-kórházban- s a klinikák gondnokát, főápolónőjét és négy tisztviselőjét letartóztatta. Az ügyben tovább folyik a nyomozás és előreláthatólag még több letartóztatás lesz. Eddig megállapították, hogy Orbán Sándor gondnok és társaik hónapok óta rendszeresen folytatták üzelmeiket és közel másfél millió korona erejéig károsították meg a Karolina-kórházat. A nyomozás szenzációja az, hogy a Karolina-kórházban április és május hónapban 17 ember halt meg a hiányos táplálkozás miatt: Az orvosi vizsgálat mindenik betegnél megállapította, hogy haláluk okozója részint a rendszertelen, részint . tisztán táperőnélküli koszt, amit a kórházban kaptak. Orbánék minden beteg fejadagának legalább a felét elsikkasztották, sőt volt nap, amikor az adag egyharmadrészét sem tette ki az ebéd. A betegek ezzel az ellátással szemben napi hetven koronát fizettek. — A Korzó-kávéház bérét nem lehet emelni. Solymos Elemér háztulajdonos azzal a kéréssel fordult a lakáshivatalhoz, hogy a Korzókávéház helyisége, valamint a hozzátartozó lakások bérének évi 20.000 koronát kitevő öszszegét 26.000 koronára emelhesse fel. A lakbéremelés ügyében a lakáshivatal a következőkép ítélkezett: A lakáshivatal általánosságban arra az álláspontra helyezkedik, hogy hosszabb szerződéseken alapuló bérletek után járó bérösszeg is emelhető, ha a körülmények, mindkét fél viszonyai indokolttá teszik. Jelen esetben egyfelől azt állapította meg, hogy a háztulajdonos kereseti viszonyai, háza jövedelmezőségét tekintve, nem oly súlyosak, hogy a felemelés indokolt lenne, mert házában minden