Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-07 / 164. szám

Ára 40 fülér. Szerkesztőse^: SZEGED, KÁRÁSZ-ÜTC& 9. SZÁm. A szerkesztőség telefonja : 305. ¿gssz félév­ELŐFIZETED ÁRA : evre 96.— K negyedévre 24.— K. e • 48.— K> egy hónapra 8.— K Egye? szám á-a 40 fiitér. Kiadóhivatal: SZEüfcD, KÁRÁSZ-ÜTCA 9. SZÁM. mmt -r—. V A kiadóhivatal telefonja : 305. Szeged, 1919 Vílf. évfolyam 164. szám. Csütörtök, augusztus 7. Nem engedjük a forradalom vívmányait l A háborúk tulajdonképpen konvertált forradalmak. Ezt nem mi mondjuk, ezt a történet és a társadalom tudománya tanifja. Ami belülről robbant volna, a szociális elégedetlenség dinamitják a háborúban kifelé robbantják. Innen, hogy a vesztett háború bőrén kivirágzik az eddig latens forradalom. Minden forrada­lom lényege, hogy amit lassú, de biztos fejlődéssel elmulasztottak megcsinálni, gyorsan és bizonytalan sikerrel igyekszik helyrehozni. És innen, hogy a legtöbb forradalom kileng, tovább megy, a tehe­tetlenség törvényénél fogva. Talán ezért is történt, a higgadt utókor történelem­irása majd pontosabban megállapítja, hogy a magyar forradalom a kommu­nista-államba torkollott egyidőre. Ugy látszik, nemcsak a természetben nincsen ugrás, de a történelemben sincsen. Viszont, visszafelé se lehet menni, a halottakat (és a halott dolgokat) se lehet föltámasztani és egy forradalomnak se lehet célja a reakció. A mi dicső októberi forradalmunknak mindenesetre vannak olyan vivmányai, amelyeket már ma megállapíthatunk, értékeihetünk, elismer­hetünk és a fejlődés irányvonalába be­állíthatunk. Talán elég a Habsburg-ház detronizálására, az Ausztriával való kö­zösség megszüntetésére, a hármas-szövet­ség felbontására, a népköztársaság ki­mondására, a haladó nyugati demokrá­ciákkal való együttfejlődés elhatározására utalnunk. Mindezek ma minimumok, mindezek most történeti szükségszerűsé­gek, ezeket föladni, ezektől eltérni egyenlő volna az ostobasággal, az ön­gyilkossággal ! Éppen azért nyomatékosan rá kell mutatnunk arra, hogy vannak és szerepelnek, sőt kezdenek előtérbe kerülni olyanok, akik ezeket a vívmányokat kez­dik ócsárolni, szeretnék visszacsinálni, megpróbálják paralizálni. Holott ezektől minden eltérés tulajdonképpen és természetesen visszatérést jelent a háborúba, az október előttre. Victor Hugó mondotta, hogy a forra­dalomnak is vannak törvényei és ezek a törvények is kötelezők, ezeket se lehet büntetlenül megsérteni! Az októberi for­radalom vívmányait, a nemzeti és emberi szempontból egyaránt fontosakat és szük­ségeseket, nem engedjük elkobozni t'óbbé! Nem, nem soha! Ezek a minimumot adják, ezekhez föltétlenül és rendület­lenül ragaszkodunk. Nem engedjük, hogy detronizált zsarnokokat a nyakunkba akarjanak ültetni azok, akik nemzeti cégér alatt a Gotterhaitét szeretnék mu­zsikálni. Nem eugedjük, hogy egyéni érdekek a hazafiság bő palástjába bur­kolózva a dolgozók szolidaritását akarják meggyöngíteni. Nem engedjük, hogy kicsinyes hatalmi szempontokból néme­ly ek balkanizálni próbálják Magyarorszá­got , ahelyett, hogy nyugati szellemben demokratizálnák. Nem engedjük, hogy a cabinet noir, a titkos diplomácia, az osztályparlament rövidlátása, önzése és elfogultsága ismét föltámadjon, bármilyen formában, de a régi szellemben és megint háborúba, katasztrófába vigye a szenvedő magyar­ságot. Nem engedjük, hogy itt anarkia legyen rend és haladás helyett! Nem engedjük a forradalom vívmá­nyait elkótyavetyélni, elherdálni, eliopni vagy elárulni! Nem, nem soha! Több demokráciát, több kid furát akarunk és követelünk minden vonalon, a forrada­lom, a magyarság, az európaiság, az Emberiség nevében! A román csapatok bevonulása Temesvárra. — A román megszállás végleges. — Temesvár. Vasárnap délben vonultak be Temesvárra a román megszálló csapatok", ezer főre menő csendőrség. A legénység az osztrák­magyar egyenruhát viselte, a legtöbben beszél­nek magyarul. Majd valamennyien a meg­szállott területről valók. A csapatokat Economu ezredes vezette, akit dr. Cosma Aurél prefektus, majd Gesul József polgármester üdvözölt. Utóbbi a meghódolás jeléül kenyeret és sói adott az ezredesnek. Az ünnep? fogadtatás közben egy incidens történt, amire dr. Márfen Albert beszéde adóit alkalmat, ki a temesvári magyarság nevében üdvözölte a román ezredest. Márton Albert azzal kezdte ugyanis beszédét, hogy a városnak zöme magyar. Erre a németek részéről közbekiáltottak, hogy nem igaz, sohase volt. Márton Albert: Temesvár városának szive­lelke magyar. Felkiáltások: Nem igaz ! Nem igaz !> Márton Albert: Ennek a városnak magyar polgársága nevében jöttem ide, hogy üdvözöl­jem a román királyi hadsereget a bevonulás alkalmából. Üdvözlöm, mint a belbéke fentar­tóját. E város polgárságának hitvallása mindig a békés munka volt. Célunk, hogy a város minden nyelvű és felekezetű polgárságával együtt munkálkodjunk. Arra kérjük ezért ezre­des urat, hogy e várós kultutáját, a polgárság szabadságát életét és vagyonát nemzetiségi, j társadalmi és felekezeti különbség nélkül vegye j védelmébe. Economu ezredes válaszában kijelentette, hogy az ő szempontjukból teljesen mellékes az a körülmény, hogy ennek a városnak többsége magyar-e, vagy sem. Mellékes, mert teljes jo­gok birtokában lesz mindenki. Sokkal teljesebb szabadsága lesz mindenkinek, mint ahogy Volt évszázadokon keresztül Erdélyben és Bánátban. A kultura az az összekötő kapocs, mely lehe­tővé teszi az embereknek az együttműködését és reméli, hogy a Bánátban ez a kultura fogja lehetővé tenni; hogy az emberek békében élje­nek egymás mellett. Közölte a Délmagyarország, hogy Bratianu román miniszterelnök meglátogatta Aradot s onnan Temesvárra utazott. Temesvárott, mint onnan irják, szintén ünnepélyesen fogadták. Geml polgármesternek ezeket mondta Bratianu : — Vegyék tudomásul, hogy a mostani meg­szállás nem ideiglenes jellegű. A mai helyzeten már nem lehet változtatni. Temesvár városa Nagy-Romániához tartozik. A román kormány nak elsőrendű föladatát és gondját képezi, hogy a forgalom mielőbb fölvehető légyen és hogy nyersanyagok behozatala által lehetővé tegyék a munka minden terén való ujabb fölvételét. Temesvárról Bratianu Lúgosra utazott. Öngyújtó tűzkövek nagy választék­ban, valamint ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a 0\EDi SPE^^ÍTE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== g Telefon 15-20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom