Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-28 / 180. szám

Szeged, 1919 augustas 2§„ DÉLMAGYAR0RS2AQ 3 Karton és batiszt újdonságokreklám árakon BÄSCH ALBERTNAL SZEGED, Kölcsey-utca'1Q. Fischer Izsó kézimunka-üzletének helyiségében. 296 A román hűségeskü és egy szegedi főtisztviselő. Az a zűrzavar, mely az ország egyes részeinek megszállásával a nyakunkba szakadt, ismét azoknak vált a keserűség kutforrásává, akik a múltban — már a háború előtt is — mindenha ostorhegyesek voltak s akik a háború alatt mérhetetlen szenvedéssel váltottak jogoí egy nyugodt, szebb jövendőhöz. Bizonyára félreismerhetetlenül aposztrofáltuk ezzel A magyar tisztviselőt, aki — ha idegen impérium alá került — csak két rossz között választhatott : földönfutóvá lenni, vagy fölesküdni az idegen hatalomnak. Tudjuk : a tisztviselők nagy többsége nem habozott; elhagyták otthonukat, családjaikat, hogy magyarok maradhassanak. A menekültek ezrei lepték el az országot s érthető, hogy ezeknek a szerencsétleneknek nagyrésze Szeged felé vette útját, ahol akkor még egy sok reménnyel fűtött magyar kormány is székelt. És állapítsuk meg, hogy a város e hontalanokat nem kezelte idegenül, szükkeblüen. Lakást juttatott a részükre s anyagi támogatásukról is gondoskodott, noha a pénztár reteszei már csak jelentéktelen összegeket rejtegettek. Tény azonban, hogy a jóakarat nem hiányzott sehol s ha valamiben hiányt szenvedtek a menekültek, az nem a város jóakaratán s legkevésbé azon múlott, hogy a torony alatt nem méltányolták volna a tisztviselők hazafias magatartását. Annál fájdalmasabban érint bennünket most az az eset, amelyet tudomásunkra hoztak s amelynek főszereplője egy állami tisztviselő, aki a kenyérért hozzá forduló menekült állami tanítónak azt vetette a szemére, hogy miért nem tette le az esküt a románok kezébe ?! A szinte hihetetlenül hangzó eset részleteit alább mondjuk el. Emil ópálosi (Aradmegye) állami igazgató-tanító még jttlrns 19-én elmenekült Aradról Szegedre, mert többé reménye sem lehe>tett, hogy Aradmegye teljes megszállása után romáirlakla községbe visszakerüljön. Itt azonnal jelentkezett a tanfelügyelőségnél és a tanfelügyelő igazolása alapján sikerült juliusi és augusztusi illetményeit fölvenni. Ugyanakkor az illető beállt a nemzeti hadseregbe, ahol mint közlegény még ma is szolgál. Tegnap H. Emil1 a tanfelügyelőség részéről kiállított Írásokkal ismét megjelent a pénzügyigazgatóságnál, hogy szeptemberi fizetését föivegye. Fölkereste Csorba Gáspár pénzügyi tanácsost, hogy jóakaratát kérje. Ez az utja azonban éppen nesm várt eredménnyel végződött. A tanácsos ur nyilván igen rossz hangulatban volt, mert röviden kijelentette, hogy kát az írásokat beadni, mert a kifizetésből agy sem lesz semmi. Az igazgató-tanitó hivatkozott a kormánynak egy legújabb rendeletére, amely meghagyja, hogy a legénységi sorban szolgáló tisztviselők illetményei, ha azok a magyar államnak polgárai, föltétlenül kifízetendők. Csorba tanácsos azonban nem jött zavarba.. Kijelentette, hogy mivel Opálos aradmegyei község már Romániához tartozik, vitás, hogy annak volt tanítója már magyar átkrmpotgár-e. Aztán indulatosan hozzátette: — Miért nem tették le az urak a hűségesküt ? Akkor fizetnék őnőket a románok 1 — Mert a becsületérzésünk tiltotta, — mondotta az önérzetes magyar tanitó s elhagyta a tanácsos ur hivatalos helyiségét. Igazán nem tudjuk, hogy azekután mi vár erre a családos, huszonkét éve szolgáló, érdemes emberre, de kívánatosnak tartanók, hogy Csorba tanácsos ur, ha a jövőben szerencsétlen menekültek kérésével foglalkozik, azt több szívvel és több hazafias érzéssel intézze. Mert megvagyunk arról győződve, hogy a menekült magyar tanitó állampolgársága senki előtt e világon sem kétséges. Naíional-pénzíár H egy nagy tizedes* ménf*á eladd. Marsíér <2. HIRSCH SÁMUEL 22W Évfordulók. Nietzsche. Tizenkilencedik évfordulóján Nietzsche halálának, röviden hadd ismertessük olvasóinkkal a nagy német gondolkozó életét és müveit. Nietzsche 1844-ben Röckenben született, len'gyei eredetű református papi családból, amelynek neve lengyelül nihilistát jelent. Iskoláit Schulpfortában végezte és a bázeli egyetemen a klasszika-filológia magántanára lett. Megismerkedett a nagy Wagnerrel, akit zenei reformjában segített első könyvével. Majd szakított vele és teljesen a mai kulturá kritikájának adta magát. Megvált bázeli tanszékétől és szabadon élt nagy terveinek. Olaszország és Svájc legszebb tájain tartózkodott ameddig idegbaja el nem hatalmasodott. Miután főművét (Alsó sprach Zarathustra) nagy kinnal és gyönyörrel befejezte, az őrültség elborította elméjét 1889-ben és élete utolsó éviizedét, mint élő halott, Weimarban élte le, 1900 augusztus végén jött a megváltó halál. Már életében nagy népszerűség övezte, de Ő nem tudott róla, höfála után világhíre egyre jobban emelkedik. IX-ST Briliánsokat, használt ékszerekei, arany és ezüst régiségeket igen MAGAS ARBAN megvételre keresünk. 284 Fischer Testvérek feSSíföí Nietzsche, az ember, egyiket a legnagyobbaknak. Egész életét a filozófiai erosznak szentelte, imádta a magányt és az akaratot. Szerelmes nem volt soha, a nőt nem ismerte, akár Platón, a barátságról himnuszokat zengett, de elve volt: amicus Plató, magí6 ámica veritas. Elvei miatt egymásután elpártolták tőle Wagner, a nagy művész, Reitschl, a tudós mester, Keller Ciottfried, a nagy költő, mind, mind. Csak nővére és anyja maradt mellétté mindhalálig. Nietzsche mint klasszikus filológus indult neki az irodafomnak. Első müvei között egészen szaktudós munkák is vannak, amelyek páratlan erudiciójáról tanúskodnak. (Homér és á klasszikus filológia, Homér korának harcában.) Számos latin diszszertációja is megjelent. De erős művészi ösztöne csakhamar kapcsolatot teremt a mult és jelen között és első igazi müvében: A tragédia születése a zene szelleméből, azaz görögség ,és pesszimizmus, már a Wagner zenedrámájának apoteozisát szolgálja. Itt állapítja meg esztétikai főelvét: az apollói és dionysösi vizio különbségét és ez utóbbi alapján a dráma, par excellence a zenedráma lényegét, amelyben az egyén tragikus küzdelme a zene révén a végtelenség érzésébe olvad. Párhuzamot von a görögök nemzeti és vallásos tragédiája és Wagner germán és keresztény zenedrámája között és ez utóbbi nagyjelentőségének méltó relifet ád. A tragikus görög kor filozófiája cimü másik nagyobb müvében szintén művészi szempontokból nézi a klasszikus tudományt. De ezzel szakit is a filológiával és egyáltalán a szigorú tudományossággal és megkezdődik prófétai működése. Henri Lichtenberger kitűnő müvében (La philosophie de Nietzsche) igen szellemesen két részre osztja Nietzsche életművét: egy negatív és egy pozitív részre. Az első 1873-tól 1881-ig terjed, a másik ez évtől az elborulásig. Az első részben romboló munkát végez Nietzsche: kora hazugságai ellen küzd minden irányban. Sorozatos müveinek Összefoglaló címe jelzi ezt: Korszerűtlen értekezések. Az első értekezésben Strausz Dávid fíliszterfilozófiája ellen támad, azután a multimádás, a történelmi fölfogás ellen csatáz, majd Schopenhauer pesszimizmusát cáfolja, a filológus baglyokat pellengérezi ki és végül Wagner Ríhárd „hamis gyémántjait" tépi le. A korszak többi önálló müvében betetőzi a kritikáját, hanyatló kulturánk összes alapjait megingatván. (Emberi, túlságosan emberi, A vándor és árnyéka, Hajnalférty, A vidám tudomány.) Módszere egyre szabadabb, stilusa egyre aförisztikusabb lesz. 1881—1885-ig irta élete főművét: Így beszélt Zarathustra. Betegen és mámorosan, a szabad természet ölén irta. A nagy mü öt részből áll, a perzsa bölcs ajkára adja a maga Úbermensch-filozófiáját. A mü merő költészet és hasonlít a keleti bölcsek írásaihoz. A dionysosi mámor, amelyet élső könyvében dicsőit, valósággal Ujjong a Zarathustra legszebb lapjain. A szabad élet himnusza e köíiyv, de csak szabad egyéniségnek váló és nem kulturfilisztereknek. Ez már a második, a pozitiv, az alkotó korszak müve. Nem az émber az Ő ideálja, hanem az Übermensch, aki az ember evolvált utóda lesz. Ezután irt müveiben főleg a mai morált dönti meg és az uj világnézet oszlopait épiti ki. (Tul a jón és rosszon, A morál genealógiája, Bálványok alkonya, A hatalomhoz való akarat.) Ä Ä22 Qambrlnus Bflffé 2r©ieeto©SLS-"ULtc©L, ISZel@ti-po.lote.. g Telefon 836.