Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-27 / 179. szám

4 DELMAGYARORSZAG Szeged, 1919 augusztus 27. Ha bármilyen ingatlan! venni vagij eladni kiván} ha terményét eladni óhajtja, vagy venni akar, forduljon bizalommal a „FORTUNA" 304 bankbizományi, kereskedelmi és közvetítő irodához. Klauzál-tér 8- Telefon: 16—30. táblákat s azokat a ^különös, gyufáskatuiyához hasonló villanyos pótkocsikat, azt lehetne hin­nünk, hogy valamelyik ^magyarországi vidéki kis városkában vagyunk. Dinnyés Árpád. JUHÁSZ GYULA UJ KÖNYVE EZ AZ ÉN VÉREM amely a költő hetvennél több uj versét tartalmazza. == MINDEN KÖNYVÁRUS­NÁL KAPHATÓ. ** ÁRA 6 KOR. HÍREK Az élelmiszerek kivitele. —A városkormányzó figyelmeztetése.— A tábornok-kormányzó újólag figyel­mezteti a Budapestre utazó közönséget, hogy senkinek sem szabad több élelmi­szert magával kivinnie, mint amilyen mennyiség a Nemzetközi Élelmezési Bi­zottságtól nyert kiviteli engedélyében fel van tüntetve. Még ma, augusztus 26-án is kénytelen volt a tábornok-kormányzó büntetést kimérni olyan utasokra, akik az előirást figyelmen kivül hagyták. Budapest. — Az „Izbanda" cimii lapban irta Isae Emil, a ragyogó tollú publicista ezt a cikket, amelyet magyar for ditás­ban az alábbiakban adunk. — Meghalt. A románok Budapesten vannak. És az An­drássy-uton József, János fia („Josif al lui Jon") sétál. És csodálkozik a tükrökön, amelyekben bűnök csillognak. És hallgatja, mint csobog a Duna a Margit-Ilid alatt. ' És talán éppen Petőfi szobra előtt gyújt bus román nótára egy fáradt harcos, miközben acél­sisakját izzóvá tüzelik a magyar nap sugarai... Budapest. Grófok, bárók városa — gazdagoké, kiknek arcán az arany gőgje ül. Tengernyi könny és szenvedés városa, kacagva elbukott nők városa. Hányszor éreztem gazdagsága láttán a mi szegénységünket. Hányszor álltam sirva az ut­cáin, mert eszembe jutott a faásó és a faeke, a mi örökségünk — erdélyi románoké ... És most — ó románok 1 — bementek Buda­pestre, szuronyokkal, ágyukkal, puskákkal — a románok. És a régi Budapest meghalt. Vérözőnnel és golyózáporral keresztelték meg Budapestet, mert megszületett a román nép sza­badsága. Jusson eszetekbe románok, a régi Budapest a széles körutak, Deák szobra, a parlament ülései, ahonnan kiűzték Maniut, Vajdát, Goldist — és bocsássatok meg azoknak, akik minket vádoltak, bocsássatok meg azoknak akik min­ket megaláztak, megtörtek és kinoztak. Románok! Bevonultatok Budapestre, hogy a megbocsátás igéjét vigyétek oda. És ne pecsé­teljétek vérrel reménységemet, hogy talán jövőre — ha Budapest utcáin sétálni akarok — egy szabad és civilizált nemzet fiának érezhessem magam. A régi Budapest, románok, meghalt; keltsé­tek uj életre. — Szatymazról és Sándorfalváról kivonultak a románok. Kedden reggel, mint értesülünk, a románok Szatymazról és Sándorfalváról a legnagyobb rendben kivonultak. — A magyarországi román részek vá­lasztókerületei. A nagyszebeni Kormányzó Tanács közzé tette a választójogi refomról szóló törvény tervezetét. Eszerint Erdély, Bánát és a magyarországi román részek 175 képvise­lőt és 76 főrendet (szenátort) fognak választani és pedig vármegyénként a következő elosztás­ban : Alsófehér 9 képviselő (3 szenátor), Arad a csanádi és békési részekkel együtt 15 kép­viselő (5 szenátor), Bihar 13 (5), Beszterce­naszód 5 (2), Brassó 3 (2), Krassószörény 17 (7), Csik 4 (2), Kolozs 11 (4), Fogaras 4 (2), Hunyad 13 (6), Máramaros 5 (2), Marostorda 8 (3), Udvarhely 4 (2), Szilágy 8 (4), Szatmár az ugocsai területekkel 6 (3), Szeben 8 (4), Szolnokdoboka 10 (4), Nagyküküllő 5 (2), Kis­küküllő 4 (2) Temes a torontáli területekkel 12 (5), Háromszék 4 (2) Tordaaranyos 7 (3). A zárjel közt levő számok a választandó főrendek számát jelentik. — A Szabadkával való vasúti össze­köttetés szünetelése. A Délvidékkel 28-ika óta megint nincs vasúti összeköttetése Szegednek. Szombaton reggel hajnali 1 órakor futott. be Szabadkára az utolsó bukaresti express. A vonat másfél óráig várakozott Szabadkán s a szegedi utasok hosszas könyörgésére indítot­ták el Szegedre. A vonattal nagyon sok keres­kedő tért haza. — Csak este félhéttői éjfélig lesz világítás. A légszeszgyár igazgatósága kedden a következő beadványt intézte dr Somogyi Szilveszter polgármesterhez: Tisztelettel van szerencsénk bejelen­teni, hogy a folyó hó 21-én rekvirált szénnel a gáz- és az áramszolgáltatást este hét órától reggel öt óráig még csak ma vagyunk képesek föntartani. Holnap este gázt este félkét órától tizenkét óráig, villamos-áramot pedig szintén csak félhét órától tizenkét óráig bocsá­tunk a fogyasztók rendelkezésére, hogy a legvégsőre leapadt szénkészletünket még egy-két nappal kinyújthassuk. Meg­jegyezzük, hogy miután mi már vas­készletünket dolgozzuk föl, üzembizton­sági okokból azonban bizonyos szén­készletét föltétlenül kell raktározni, ezen igen korlátozott üzemünket is legföljebb két napig tarthatjuk fönn. Tisztelettel kérjük a városkormányzó ur révén oda­hatni, hogy a francia vasúti hadikészlet­ből naponta 130 métermázsa darabos szenet, vagy 150 métermázsa aknaszenet kaphassunk, amely szénménnyiséggel egyelőre a gáz- és az áramszolgáltatás este félhét órától reggel öt óráig, tehát addig, amig az éjszaka hosszabbodása következtében világításra szükség van, gázt, illetve áramot szolgáltathassunk. Pongrácz s. k., Kerner s. k. A városnak rekompenzációs cikkek ellenében, mint ismeretes, 440 vagon szenet kellene kapni a románoktól. A románok azonban nem indítanak Petro­zsényból szénvonatokat, sőt a város megbízottait feltartóztatják és nem enge­dik tovább utazni. Somogyi Szilveszter polgármester kedden ismét átírt a francia ! városkormányzósághoz, amelyben sürgős \ intézkedést kért a szénellátás biztosí­tására. — A fölösleges városi tisztviselők. A városi tanács a személyi kiadások csökkenté­sére elvben kimondotta, hogy elbocsátja azo­kat a tisztviselőket, akik a háború alatt a be­vonultak pótlására állottak a város szolgálatába, Taschler Endre főjegyző a tanács rendeletére fölhivta az egyes hivatalfőnököket, hogy ter­jesszék be az ideiglenes és nélkülözhető tiszt­viselők névjegyzékét. Száztizenhat ilyen tiszt­viselő van. A tanács a névjegyzék alapján minden állást külön fog elbírálni. Kedden fog­lalkozott volna az üggyel a tanács, de az ülést a polgármester távolléte miatt elhalasztották. — Interurbán-telefonálás az ujabb meg­szállás miatt csak Dorozsmával és Algyővel lehetséges. Értesülés szerint még ezt a forgal­mat is beszüntetik. — Az utazási igazolványokat ezentúl kérvényekhez kell csatolni, amelyben az utazás célja és szüksége indokolandó. A kérvényt a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani, ahon­nan a francia parancsnoksághoz teszik át el­intézés végett. — Dr. Müller Vilmos, a tátraházai tüdő­beteg-szanatórium igazgató-főorvosa, volt tanár­segéd, rendel kizárólag tüdőbetegeknek Kossuth Lajos-sugárut 8. sz. alatt, d. u. 2—4-ig. Sze­gényeknek vasárnap d. e. 10—12-ig ingyenes rendelés. — 350 vagon amerikai liszt Erdélynek. Dr. Boila Romulusz, a nagyszebeni kormány­zótanács közélelmezési osztályának főnöke, egy bukaresti lap munkatársa előtt érdekes nyilat­kozatot tett Erdély közélelmezésének kérdéséről. Erdélyben — mondotta Boila dr. — meg­szűnt az élelmezési krízis. Az uj aratás ered­ménye kielégíti a szükséglet legnagyobb részét s különben is Amerikából 350, Bukarestből pedig 150 vagon gabonafélét kapunk. Ha azonban ezek a küldemények elmaradnának, kénytelenek leszünk ismét rekvirálni. A havas«,_ lakói ugyanis, különösen Máramarosban, telje­sen nélkülözik a búzát és tengerit. (Dácia.) — Boroevics nyilatkozata. Boroevics Szve­tozár vezérezredes érdekesen nyilatkozott egy lapban: Kijelenti, hogy az ellene irányzott tá­madásokkal szemben nem tagadja, hogy való­ban be akart lépni a szerb hadseregbe, de a zágrábi nemzeti tanács ebben megakadályozta. Ő mindig szlávnak érezte magát és. senki sem képzelheti el, hogy ezért mennyif szenvedett h háború alatt. Mindig előnyben részesítette a szerbeket és szlávokat és nem egy esetben si­került is ez neki. Mikor az osztrák főparancs­nokság a Szávára akarta visszavonni a csapa­tokat s igy Laibach az olaszok kezére került v.olt, azt ö akadályozta meg ellenkezésével. A szlovénok tehát neki köszönhetik, hogy meg­kímélték őket a háború borzalmaitól. — A városi zeneiskolának a mult évben háromszáz növendéke volt. Bizonyos, hogy ez a szám az idén sem csökkenne, ha az iskolát meg lehetne nyitni. De kérdés, hogy lehet, mert most katonai hivatalok és magánlakások vannak a tantermek helyén. A kulturtanács­noknak mindent el kell követnie, hogy az iskola megnyíljék. A „EEUA&YABORSZÁG" leleforáar Szerkesztőség . . . 305 Nyomda ..... 16-34 Kiadóhivatal ... 305

Next

/
Oldalképek
Tartalom