Délmagyarország, 1919. augusztus (8. évfolyam, 159-183. szám)

1919-08-23 / 176. szám

Szeged, 1919 augusztus 23. DÉLMAGYARORSZAG Megnyílt a forgalom fölfelé. — Magasra szöknek az árak. — (Saját tudósítónktól.) A Budapest irányában felszabaduló forgalom előrelátható következ­ménye nálunk: a fogyasztási cikkek árának hirtelen felszökése. Ez nem szükségképpen az árdrágítás munkája. A kiéhezett főváros­ban és a környékén óriási a kereslet az elsőrendű cikkek iránt. Akiknek van még pénzük Budapesten, azok szívesen adnak meg minden árat. különösen élelmiszerekért. De hasonló helyzetben vannak az Alföld más városai is. Viszont Szegeden eddigi szerencsésebb helyzeténél fogva, van még élelmiszer. A kofák, kereskedők tehát a Szegedtől fölfelé kinálva-kinált magasabb árért szívesen adják az áruikat s természete­sen kevésbbé szívesen árusitják kevesebb pénzért a helybelieknek. Tisztán a hatóságo­kon múlik, hogy mi egyrészről ne legyünk kénytelenek azokat a magas árakat fizetni, amiket egy éhes budapesti milliomos szives­örömest megfizet s másrészről, hogy ne , vigyék el hamarosan minden, nagyon nehe­zen összeszedett készletünket. Mert hiszen mi sem vagyunk rózsás helyzetben s csak antant-protekcióval, importtal élelmezhettük s láthattuk el eddig magunkat. Az árak hirtelen emelkedéséről mindenki mondhat valami siralmas érdekességet a saját tapasztalatából. Zsirt például már 60 koronáért is alig lehet venni kilónként. Egy kiló bur­gonya ára 2 korona 60 fillérről 4 koronára, a tojásé 1 koronáról 1 korona 80 fillérre emel­kedett. Hozzá kell ehhez számítani azt is, hogy szerb és román területről hozzánk most nem igen engednek árut. A készleteink tehát nem szapo­rodhatnak, ami a piacon és az üzletekben rnár is érezhető. A kivitelt tehát korlátozni kell. Ezt az okos önzés parancsolja, ami nem jelenti azt, hogy az éhező Budapestet magára kell hagyni. Szigorú hatósági felügyelet alatt, megszabott mennyiségben kell a legszükségesebb cikkekből . szállítani a fővárosba. Hálával kell fogadni Ostrorog angol ezredes intézkedését, aki pl. a zsir árának maximálását rendelte el. A maximális ár /40 korona. A max málásnak persze karöltve kell járnia a ki­vitel korlátozásával. A csempészetet a legszi­gorúbb eszközökkel kell megakadályozni. Ostro­rog ezredesnek, az angol-amerikai élelmezési bizottság vezetőjének ármaximálásávai kapcso­latosan Balogh Károly tanácsnok fölhívta a henteseket s általában a zsirkereskedöket, hogy a 40 koronás zsirárak túllépésétől tartózkodja­nak, mert a túllépést kihágásként szigorúan büntetik. Azokat a konjunktura-üzéreket, akik az áru­kat a közönség elől összevásárolják, fölhal­moz .ák, hogy drága áron Szegedről kivigyék, mindenkinek kötelessége üldözni. Az ilyen nyerészkedőket, árdrágítókat föl kell jelenteni a rendőrségen. A piacon sem kell megijedni a kofáktól. Az p vatmerő drágításaikat is azonnal föl kell je­lenteni. Piaci és egyéb árdrágítók és láncke­reskedök elég vagyont szereztek a háború alatt, most nem kell már a legnagyobb haszonra dolgozni, legyen elég a kisebb is. A Szövetségközi Élelmezési Bizottság — gen helyesen — szabályozta a budapesti uta­.ok élelmiszer-szállításait és pedig ugy, hogy tzok a budapestiek, akik utazási igazolvánnyal rendelkeznek, kérhetnek élelmiszerszállítási en­gedélyt, de egyfajta élelmiszerből 5 kilónál többre nem. Zsir és szalonnából csak együtte­sen lehet 5 kilót vinni. Más élelmiszerekből, amelyekből nyilvánvaló, hogy a háztartásban 5 kilóra rövidebb időre nincsen szükség, meg­felelően kevesebbet engedélyeznek. A magáno­sok által önmaguk és családjuk részére szállí­tott élelmiszerek szállítási igazolványáért, annak kiállításakor 10 korona illeték fizetendő, míg a tegitim kereskedők részére kiállított szállítási igazolványokért a szállítandó áru értékének 5 százaléka rovandó le a városi pénztárnál. A bizottság figyelmeztet mindenkit, hogy aki igazolvány nélkül kisérli meg a szállítást, vagy több élelmiszert csomagol be, mint amennyire engedélye szól, azt nemcsak szigorúan meg­büntetik, hanem áruit el is kobozzák. Az el­lenőrzést a vonaton francia katonák gyako­rolják. A német-osztrák kancellár osztrák csendőrökkel akarja megszállni a nyugati megyéket. Páris. A Le Petit Párisién irja: A német­osztrák köztársaság elnöke, Renner, hosszú jegyzéket intézett Clemenceauhoz, amelyben tiltakozik a három nyugati, magyarországi „né­met vármegyének", Moson-, Sopron- és Vasme­gyének akár a román, akár a magyar katona­ságtól való megszállása ellen. Azt mondja töb­bek közt, hogy „aki ismeri a sovinizmust és erőszakosságot, amely a magyar csapatokat jellemzi, az előtt világos, hogy a megszállás KORZO-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR. • Telefonszám 11—85. • Szombaton és vasárnap: fl nagy szeiuáciől ^ béke aláírása a németek által Versafllesban 1919- juniusban A Pathé-gyár eredeti helyszíni felvétele, o A hazugság. Dráma 4 felvonásban Uher-film. A fő­szerepben: Gál Gyula és Mészáros Gizi, Előadások d. u. 6., Va 8 és 9 órakor. H % 8 és 9 órás előadások a nijárí helyiségben lesznek megtartva. terrorral és destrukcióval fenyegeti Moson-, Sopron- és Vasmegye német lakosságát." A ro­mán ' csapatok rekvirálással fenyegetnének. Ezért Renner arra kéri Clemenceaut, a legfőbb szö­vetségi tanács elnökét, hogy osztrák rendőrök és csendőrök száll hassák meg a három nyu­gati megyét, mert csak így lehet biztosítva Bécsnek és maguknak a megyéknek téli el­látása. Ehhez a szerény jegyzékhez nem kell kommen­tárt tűzni. De tanuljanak belőle azok a ma­gyarok, akik még mindig azt hiszik, hogy Német-Ausztria önzetlenebb, jobb barátunk, mint a csehek, szerbek, vagy a románok s akik még mindig az Ausztriában való csatlakozásban látják jövő boldogulásunkat, mintha bizony a hosszú mult nem szolgált volna elégszámu szomorú tanulsággal. A budapesti Reggeli Hirek irja: Az ország meg nem szállott területein — mai jelentéseink szerint — teljes rend és nyugalom van. A kom­munista agitátorok összefogdosása még egyre tart, a nagyobb városokban azonban már csak­nem kivétel nélkül letartóztatták a veszélyes elemeket. Ma már nyugtalanság csak a nyu­gati határszéli megyékben észlelhető, ahol nagyobbrészt osztrák tisztek izgatják a lakos­ságot és azt a rémhírt terjesztik, hogy osztrák csapatok jönnek át a határon. Tegnap az osztrák határmentén elhelyezett határőrök azt a hírt hozták Kőszegre, hogy Szent István-napján a fegyveres csapatok Kő­szegig nyomulnak előre és megszállják a né­metajkuak által lakott területeket. A hír termé­szetesen nem bizonyult valónak. A kőszegi állomásparancsnok nem tartja kizártnak, hogy ezt a hirt osztrák kommunista katona­tisztek terjesztik. A kőszegi józan németajkú lakosság ellenséges indulattal néz az osztrákok betörése elé és szilárdan áll Magyarország mel­let. Rábafüzesen is osztrák agitátorok jártak, de a németajkú nép javarésze ellenük fordult. Általában megállapítható, hogy a mi németajkú testvéreink lelkében nincs gyökere az osztrák propagandának. Nyugatmagyarország egész terü­letén, még azokban a falvakban is, ahol tel­jesen németajkú nép lakik, mindenütt méltó fénnyel és mély áhítattal ünnepelték meg Szent István-napját, jeléül annak, hogy ez a nép törhetetlenül ragaszkodik az ezeréves Magyar­országhoz és annak ősi nyugati határaihoz. Az ország egyéb részeiből érkező hirek mind megnyugtatóak. Balatonbogláron' a csendőrség kommunista-üzelmek miatt letartóztatta Vértesi Gyula községi főjegyzőt, az adóügyi jegyzőt, valamint Katona Ignác ügyvédet. Vasváron a lakosság nyugodt, a községben és a környéken rend van. Pápán és Esztergomban a rendet és nyugalmat semmi sem zavarja. Székesfehér­Kereskedő urak figyelmébe í Érkezett valódi fekete C!üb, Riz íVba­die, Samum és Janina stívarfea­?apiroft a fflEDI SPECIALITE szívarkahüvely főraktárába Szeged, Jókai-utca 11. szám, (Telefon 15-20.) ahol a legolcsóbb napiárak mellett kaphatók nagyobb tételedben is. 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom