Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-24 / 152. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Szeg<sd, 1919 julius 143. akik a szövetségközi bizottság utján beszer­zett szállitási engedélyek, valamint az áitala nyújtható egyéb bizottsági intézkedések (vonat­kísérő őrség) segélyével az árut a legelőnyö­sebb bevásárlási forrásból beszerzik és Szegedre beszállittatják s itt a szakosztály tagjai között tisztes kereskedői haszonra történendő kiáru­sítás céljából kiosztják. — Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a szakosztályok által történendő bevásárlásoknál csak az illető szakosztályhoz tartozó és ipar­igazolvánnyal rendelkező kereskedők vehetnek részt. Ezáltal azt kivánjuk megelőzni, hogy az áru a közvetitöi haszon kiküszöbölésével jusson rendeltetési heiyére, tudniillik a fogyasztóhoz. Éppen ugy az áruk szétosztását is a szakosz­tályok a maguk kebelében eszközölnék, annyi árut juttatván az egyes és pedig minden egyes szakosztályhoz tartóz kereskedőhöz, amely áru a behozott árumennyiség és a keres­kedő üzleti forgalmával arányban áll. .26 „Ferravin"chinavasboí. Vérszegények, »yengé'kedők, lábbadozók gyógyszere. Főraktár: a Megváltó gyógyszertár Szeged, Kállay-Utca Kapható minden gyogyszei tarban helyben és vidéken. Ara a kis palackoknak K 1?--, nagy palackoknak 16.—. „Ferravin" névre ügyeljünk. Hogyan alakul meg a szegedi törvényható­^ sági bizottság. — Tagjait a polgármester nevezi ki.— (Saját tudósítónktól.) A Károlyi Gyula-kor­mány, mint ismeretes, rendeletet bocsátott ki a törvényhatósági bizottság megalakításáról. A rendelet ugy intézkedett, hogy a törvényható­sági bizottságot a kormánybiztos-főispán nevezi ki, lehetőleg ugy, hogy abban a társadalom minden rétege megfelelő képviselethez jusson. A rendelet kibocsájtása alkalmával annak idején már rámutattunk arra, hogy a törvényhatóság megalakításának az a módja, amelyet a Károlyi­kormány megállapított, ellenkezik a demokra­tikus követelményekkel. Ha ugyanis a törvény­hatósági bizottságot a kormánybiztos-főispán nevezi ki, akkor a törvényhatósági bizottság nem népképviselet, mert tagjai a kineve­zés révén függő helyzetbe kerülnek a főispán­nal, illetőleg a kormánnyal. A kinevezések antidemokratikus jellegét azzal lehetett volna enyhíteni, — amint azt Aradon is tették — ha a főispán a társadalmi egyesületek, politikai pártok és szakszervezetek jelöltjeiből nevezi ki a törvényhatósági bizottságot. Azonban erről, mint értesülünk, nem lehet szó, mert az Ábrahám­kormány teljes egészében magáévá tette az előző kormány rendeletét. A közérdek szempontjából ezt határozottan károsnak tartjuk már csak azért is, mert a munkásság aligha fog megnyugodni abban, hogy meghallgatása nélkül nevezzék ki azokat, akik az ő nevében foglalnának helyet a tör­vényhatósági bizottságban. Minthogy azÁbrahám­kormány nyomatékosan hangoztatja, hogy keresi a megértést a munkássággal, föltétlenül szüksé­gesnek tartjuk, hogy a törvényhatósági bizott­ságot ne a Károlyi-kormány által kiadott ren­delet alapján alakítsák meg. A munkásságot állandóan "arról akarják meggyőzni, hogy — ha már a kormányzatban nem is — de a városi ügyek intézésére a törvényhatósági bizottság­ban részt kell vennie. Meg kell tehát terem­teni az együttműködésnek előfeltételeit és lehe­tőségét, különben ugy festene a dolog, mintha a munkásság részvéteiének szükségességét ko­molyabb szándék nélkül hangoztatnák. jelentettük már, hogy az Ábrahám-kormány sincsen abban a helyzetben, hogy a kormány­biztos-főispánt kinevezhesse. Hogy tehát a bizottság mégis megalakulhasson, a miniszter­tanács a polgármesterre fogja átruházni a kine­vezés jogát. A polgármester állítólag még ezen a héten megkapja az erre vonatkozó utasítást. A törvényhatósági bizottság megalakulása tehát a közelebbi időben meg fog történni. Ez szük­séges is, mert a tanácsnak jóideje nincs semmi • ellenőrző szerve és' fontos ügyek várnak i döntésre. 3a ral-buffet Szeged, Széchenyi-tér 5. sz.s tisztviselők a háborús segélyek száz százalékos felemelését kérik. * — Értekezlet a Tisztviselők Otthonában. — — A vasutasok a franciáktól kérik fizetésüket. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi köztiszt­viselők fizetésének kiutalása körül jellegzete­sen kezdened jelentkezni ugyanazok a bajok, amelyek más, megszállás alatt levő nagyobb magyar városokban már hónapok óta fenn­állanak. Temesvár, Pécs, Szabadka, Nagy­várad, Kolozsvár és Debrecen után a Szege­den élő köztisztviselőket sem kíméli meg az a nagy és lelket ölő gond, hogy mi lesz az augusztusi illetmények felvétele után a további fizetésekkel, pótlékokkal. Szegeden eddig még csak ment valahogyan a tisztviselők illetmé­nyeinek a kiutalása, juliusban azonban a vasutasok nagy táborának kifizetése már nem történt simán. Az üzletvezetőségiek két rész^ letben kapták meg az illetményeiket, az állo­másokon még igen sokan ma sem kaplák meg, épen ugy a központi leszámoló hivatal alkal­mazottai sem- A pénztárakban ugyan van pénz, de csak szovjetpénz, amelyet a város­ban és a városon kivül senki sem akar elfogadni, tehát maguk a tisztviselők sem. A tisztviselőknek azonban csak passzíváik vannak és így igen türelmetlenül várják a Bécsből oly késedelmesen hazaérkező pénz­cserélő bizottságot, amely mintegy tizenhat millió koronát a szegedi köztisztviselők fize­tésére cserélt be. Ebből az összegből a juliusi fizetéseket és esetleg az augusztusinak egy részét tudják kiadni, de semmi esetre sem lesz elég ez az összeg az augusztusi Illetmények teljes fedezésére. Értesülésünk | szerint ugyanis csak a vasutasok illetményeire és hátralékos pótlékaira, amelyet április köze­pétől nem fizethettek ki, körülbelül 14—16 millió koronára lenne a szegedi üzletvezetőség gyüjtopénztárának szüksége. A többi állami- és közhivatalban hasonló za­varok mutatkoznak a tisztviselők kifizetései kö­rül. A kormány megoldhatatlan pénzügyi fel­adatok előtt is állván, nem vagy csak alig se­githet a Szegeden nagy számban élő állami tisztviselőkön. A tisztviselők viszont minden lehető lépést megtesznek, hogy az általános drágaság közepett nyomasztó helyzetükön ' se­I gitsenek. így a Magyarországi Vasutasok Szö­vetsége szegedi kerületének vezetősége kedden bizottságilag járt el a szegedi francia várospa­rancsnoknál a vasutasok illetményeinek kifizet­tetése ügyében. A szövetség vezetősége hivat­| kozott arra, hogy a szegedi vasutasok a meg­szállás egész ideje alatt egyebet sem tettek, minthogy a francia érdekeket szolgálták, igy a nemzetközi jog alapján is méltán várhatják, hogy — kikapcsolódván a magyar államvasutak szervezetéből — fizetésüket is a franciáktól nyerjék mindaddig, amig a viszonyok ugy vál­toznak, hpgy a szegedi üzletvezetőség személy­zetéről ismét a Máv. igazgatósága gondoskodhat. A francia városkormányzó információt kért dr. Varjassy Lajos kereskedelemügyi miniszter­től, aki kijelentette, hogy a kormánynak jelen­leg tényleg nem áll rendelkezésére az az ösz­szeg, amely a szegedi vasutasok teljes illetmé­nyeit födözhetné. A városkormányzó erre a vas­utas-szövetség vezetőségét megnyugtatta, hogy a franciák a legteljesebb mértékben elismerik a szegedi vasutasok kiváló és fegyelmezett szol­gálattételét, amelyet a fegyverszüneti szerződés értelmében, még a sztrájk alatt is teljesitettek és igy a legsürgősebb közbenjárását helyezte ki­látásba arra nézve, hogy a vasutasok illetmé­nyeiket teljes egészében megkapják. A város­kormányzó a vasutasok ügyének soronkivül való elintézését ugy Varjassy kereskedelemügyi minisztertől, mint a Belgrádban székelő fő­parancsnokságnál szorgalmazza. A belgrádi fő­parancsnokságtól a városkormányzó a legked­vezőbb választ várja, A vasutas-szövetség ve­zetősége megnyugodva távozott a városkor­mányzótó!. Szerdán délután a Szegedi Tisztviselők Ott­hona az egyesület tanácstermében népes gyű­lést tartott. Képviselve voltak a Szegeden lévő összes köz- és állami tisztviselők. A taggyűlést az eddigi havi háborussegély felemelése és egy egyszer és mindenkorra szóió drágasági segély kérése ügyében hivták össze. A tanács­kozást Hauser Rezső Sándor, az Otthon elnöke nyitotta meg és ismertette azokat az okokat, amelyek a gyűlés összehivását szükségessé tet­ték. A fokozódó drágasággal szemben megál­lapítást nyert, hogy Szegeden az állami tiszt­viselők részére kiutalt havi 300 korona hábo­russegély rég nem fedi a szükségleteket, ez tehát felemelendő lenne. A háború alatt utal­ványozott évi beszerzési segélynek a kiutalása szintén aktuális, amennyiben a tisztviselők az év ezen szakában kénytelenek a téli szükség­leteik beszerzéséről gondoskodni. Ennek szin­tén jóval magasabbnak kell lenni, mint az el­múlt évben volt, tekintve azt, hogy az árak is aránytalanul magasabbak, mint voltak. Dr. Kontor Lajos indítványozta, hogy a tiszt­viselők fizetésének olyan rendezését kérjék a kormány által, hogy á drágasági segély betu­dásával a tisztviselők fizetése legalább is a katonatisztek jelenlegi fizetésével legyen azonos. Többek hozzászólása után a gyűlés abban állapodott meg, hogy a havi 300 koronás háborús pótlék 600 koronára való felemelését kérik. A beszerzési előleg felemelését Kőrössy István postafőnök ugy gondolja, hogy a fizetés­veizl Legfinomabb női ruhák, blousok, pomgyo ák és jou­ponok minden színben és méretben a legolcsóbb árban beszerezhető ru érkezeti! forsfer József, Kölcsey-u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom