Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-18 / 147. szám

2 [;' S zeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 ország politikai közvéleményének bírálata alá bocsájtani s ha a jóváhagyást ott megnyerjük, első kötelességünk lesz — a rend helyreállítása s a közvetlen feladatok megoldása után — parlamentáris kormányformává átváltozni, a választásoknak az általános egyenlő és titkos választói jog alapján való kiírásával. (Lelkes éljenzés.) Nagyon röviden kívánom jelezni azt a programot, amellyel elindultunk. (Belügyi kérdések.) Belügyi kérdésekben — amint már jeleztem — az első feladat a rend és közbiztonság helyreállítása. Visszaállítjuk a közigazgatási szerveket funkciójukba, igyekszünk azonban teljesen modern emberi alapokra helyezkedni, ugy a közigazgatási intézmények, mint a közigazgatás alkalmazottai tekintetében. Lelki kényszert — hogy kulturális alapokra térjek át — senkivel szemben nem kívánunk alkalmazni, de a jövő nemzedéket visszakívánjuk vezetni Istenéhez (Percekig tartó éljenzés és taps.) és nevelését erkölcsi alapokra kívánjuk fektetni. Az Istenszeretet sohasem állott ellentétben a felebaráti szeretettel. Nem áltekintélyeket akarunk újra visszaállítani, hanem az igazi tekintélyek becsületes tiszteletét. Nemzetiek akarunk lenni, de egyúttal általános emberiek is. (Hosszas éljenzés és taps.) Mert örök igazság az, hogy egy nemzet csak akkor lehet nagy, ha az általános emberi fogalmakra alapítja a maga jövőjét. Jó példával fogunk eljárni, hogy azokat az igaztalan támadásokat, amelyeket — fájdalom — a külföldön nem tudunk kivédeni, elháritjuk és megcáfoljuk s ha nemzetiek is vagyunk, de igyekezzünk hazánkban is érvényt szerezni az általános emberi fogalmaknak. A megértés, a társadalmi és felekezeti béke hirdetésének alapján állunk. Ki keil küszöbölnünk mindéint,\ ami bármi tekintetben elválaszfa az embert az embertől. A hadseregnek iegfőbb célja most, a bolsevizmus megszüntetése s ha kell,V.leverése. (Éljenzés és taps.) Természetesen a kormánynak az volna a legfőbb törekvése, hogy eltévelyedett és eltérített testvéreinket egy közös békés egyetértés alapjára tudjuk visszahelyezni. (Kereskedelem és ipar.) Kereskedelmünk és iparunk — fájdalom — a tökéletes csőd szélére jutott. Nyersanyagunk nincs, nemzetközi összeköttetéseink hiányzanak. Csereértékekkel nem rendelkezünk, mert a bolsevizmus elvitte mindenünket, amink volt, tisztán csak improduktív célokra, a kommunista eszmék propagálására fordítván a nemzet öszszes kincseit és vagyonát. (Felkiáltások : Gyalázat !) Az emberek megszokták a munkátlanságot, lelki egyensulyuk megingott. Módot keil nyujtanunk arra, hogy belekapcsolódjunk a na^y világpolitikába, belekapcsolódjunk a dolgos emberi társadalomba. Meg kell nyernünk a világ bizalmát, de ezt csak két feltétellel tudjuk megcsinálni: ha a rendet- helyreállítjuk és munkaszeretetünkről teszünk tanúbizonyságot. Bár adná az Isten, hogy Magyarország a jövő békekötés alkalmával ne veszítené el éppen azokat a legértékesebb területeit, amelyekre gyári munkásaink exisztenciájának biztosítására feltétlenül szükségünk van. Én bízom az Isteni és emberi igazságszolgáltatásban, bízom a nemzet igazában és jövőjében, bízom abban, hogy ott, ahol most a nemzetek sorsa felett intézkednek és határoznak, be fogják látni, hogy Magyarországgal szemben igazságtalanSágot elkövetni nem érdeke Európának. Mi, aki évszázadokon keresztül cáfolhatatlan liberalizmusunkról tettünk tanúbizonyságot, nem eshetünk igazságtalan elbírálás alá. Hogy csak pár példát mutassak a nemzet történelméből és statisztikájából, egy nemzet, amely módot" nyújtott arra, hogy fővárosának közvetlen közelében német és tót telepek faji és nemzeti sajátságaik megtartásával élvezhették a tökéletes polgári egyenjogúságot, egy nemzet, amely idegenajku polgártársainak, a románoknak és szerbeknek azt a lehetőséget biztosította, hogy magasabb gazdasági és kulturális fejlődést érhessenek el, mint a királyságbeliek, — ez a nemzet nem vádolható türelmetlenséggel. Egy politikailag és gazdaságilag egységes Magyarország fennállása európai érdek. Ez a terület volt az — mint méltóztatnak tudni —, melyen évszázadokon keresztül nem tudtak népek és nemzetek állandó államalakulatot biztosítani, csak a magyarság törhetetlen akaratereje, a magyarság .nagy nemzeti hivatása és ( liberalizmusa volt az, amely egy ezredéven keresztül biztosította a müvéít nyugatot és a kultura fejlődését. (Éljenzés.) (A fajmagyarság politikája.) Legfőbb feladatunk a kereskedelem és iparterén : összeköttetés és hitel szerzése. Hogy ezt megkaphassuk, elsőrendű feladatunk állami hitelünknek, pánzhelyzetünknek megjavítása. Pénzünk vásárló erejének helyreállítása nagyon sok feladattól és feltételtől függ, természetesen attól is, miképpen tudjuk rendezni az OsztrákMagyar Bankkal fennálló helyzetünket. Egyet azonban már is le kell szegeznem és meg kell állapitanom, Magyarország egy fillérrel sem vállalhat több adóságot a háború terhéből, mint amely őt igazságosan megilleti. Ebben a háborúban az országnak csak veszteni valója lehetett. Ebbe a háborúba nem a magyarság vitte az országot s így a magyar nép nem is felelős a háború következményeiért. A fajmagyarság mindig azt a politikát követte, amely ellene volt az imperialisztikus hódításoknak s az állandó óriási fegyverkezésnek. A fajmagyarság évtizedeken keresztül küzdött képviselői utján e rettenetesen katasztrofális politikai irányzat ellen s ezért akart éppen ez a politikai irányzat bekapcsolódni abba a külpolitikai szituációba, mely nemcsak egyoldalú külpolitikát tett feladatává, hanem más irányban is akarta az összeköttetést, hogy ezáltal a nemzet jövőjét, boldogulását egy pillanatra se veszélyeztesse. A nemzet érdeke, de nagy nyugati népek iránti rokonszenvünk is odavisz most bennünket, hogy külpolitikánkat az antant rokonszenvére támasszuk. (Ugy van, helyeslés.) (Pótlások a nyomor enyhítésére.) Az állam gépezetét a bolsevista-berendezés tökéletesen felfordította. Ennek a berendezésnek semmiféle intézkedését nem ismerjük el magunkra nézve kötelezőnek. (Helyeslés.) Vissza fogjuk állítani azokat az alkotmánybiztositékokat iá;, amelyeket a kommunista-uralom az ország jövőjének veszélyeztetésével márólholnapra tönkretett, megsemmisitett. Visszaállítjuk a jogrendet, a jogszolgáltatás szerveit, a bíróságot és ügyvédséget s a többi közigazgatási szerveket. Már kiemeltem, de nem győzöm eléggé hangsqlyozni, hogy kormányzásunk legfőbb feladata a társadalmir és felekezeti béke tökéletes helyreállítása. (Éljenzés és taps.) Mezőgazdasági téren legsürgősebb teendők közé tartozik a megszállások folytán elvitt mezőgazdasági berendezkedéseknek pótlása, beszerzése. Természetesen ez mind pénz kérdése is, pénzt pedig csak ugy tudunk teremteni, ha az országban a rendet és nyugalmat helyreállítjuk, s az ország jövendőjébe vetett hitet a külföldön is megteremtjük. (Helyeslés.) Budapestre való belépésünkkor első és legfontosabb kötelességünk lesz a sokat szenvedett, szerencsétlen városnak rettenetes nyomorúságán segíteni s azt lehetőleg enyhíteni. Kötelessége lesz a kormánynak a lehetőség szerint — hiszen óriási nehézségekkel kell megküzdenünk — a közellátásról gondoskodni s a munkahiányt, amit főként a bolsevizmus kitörése idézett elő, szén beszerzésével megszüntetni. (Helyeslés.) (Törvénykezési előkészületek.) A népjóléti intézmények szervezését — fájdalom — egyelőre alig tudjuk megvalósítani. Hiszen a bolsevista-uralom, amely éppen a népjólét megvalósításának álarca alatt furakodott be, még a lehetőségét is megszüntette annak, hogy a kormány ezt a legkedvesebb feladatát egyelőre megvalósíthassa. Ázonban már most is — amennyife erőnktől telik — megtesszük mindazokat a törvénykezési előkészületeket, amelyek alkalmasak arra, hogy a tömeg jólétet biztosítsák és megszervezzék. Egy ország boldogulását csak a dolgozó munkásnép anyagi jóléte és boldogulása biztosithatja. Ezer és ezer sebből vérzik ez a szegény ország. Szinte kimeríthetetlen kötelesség és program áll bármely kormányzat előtt. Szükségesnek tartottam azonban, hogy legalább a fő kormányzati irányelveket itt leszögezzük, amelyek alkalmasak arra, hogy az ezeréves országot a jövőre, talán további ezer évre biztosíthassuk. (Lelkes éljenzés.) (Parlamentáris kormány.) A parlamentáris kormány feladata lesz, hogy a romok eltakarítása után mily alapokon óhajtja az országot újból felépíteni. A mostani kormány feladatát az imént vázoltam, a nép és a nemzet feladata pedig nem lehet más, mint bizakodás a jövőben. Ez a bizakodás pedig akkor válik valóra, ha ernyedetlen munka, a társadalmi béke, az emberek lelki egyensúlyának helyreállítása, kötelességtudás és mindenekfelett törhetetlen hazaszeretetet fogja vezetni ennek az országnak népét. (Percekig tartó, megmegujuló, lelkes éljenzés és taps.) Üdvözlő beszédek. Ezután Szeged polgársága nevében dr. Kószó István mondott hosszabb beszédet: — Ezeréíves multunk a bizonyság abban a tekintetben, — mondotta többek közt — hogy ez a magyar nemzet mindig megtalálta a belviszályok közt is a kibontakozásra vezető utat és módot, még akkor is, ha ide beözönlött emberek pillanatnyira elcsábították őket. Jelenleg sem a magyar föld lakosai azok, akik ezt a lehetetlen/ állapotot megteremtették, hanem megcsinálták ezt azok a kalandorok, a háborús konjunktúrákat kihasználó külföldiek, akik a háború alatt ide beözönlöttek, mert a magyar vendégszeretetét ugy magyarázták, hogy ide csak be kell jönni és itt szívesen látják őket. Szívesen láttuk volna Őket, de nem látjuk szívesen azt az embert, aki a vendégjoggal viszszaél, aki polgárságunkat félrevezeti, bolondítja, álutakra vezeti és ezáltal magának iparkodik anyagi előnyöket teremteni . . . Szentül hiszem, hogy az, a törekvés, amelyet a miniszterelnök ur az' imént kifejezésre juttatott, mielőbb valóra válik és akkor adja Isten, hogy mielőbb elkövetkezzék az az örömünnep, amely Ön 11 i I A h mgy választék~ f II y U I I K ban, valamint I U % ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a fftEDS szivarkahiively főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. == Telefon 15-20.