Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-02 / 133. szám

2 DÉLMAGYARORSZÁG Zsidók ünnepélyes nyilatkozata Károlyi miniszterelnök előtt. (Saját tudósítónktól.) Megemlékeztünk arról a mozgalomról, amelyet Szegeden az utóbbi hetekben a zsidók egyrésze indított. Azt is megírtuk már, hogy küldöttség járt gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknél, aki­nek memorandumot adott át. A mozgalom ve­zetői csak most látják jónak e memorandumot, amelynek cime Ünnepélyes nyilatkozat, nyilvá­nosságra hozni. Közöljük belőle a következő részeket: — Egyik oldalon a kormány személyi ösz­szetételből kisugárzónak állított konzervatív, sőt reakciós irányzatot provokatív jellegűnek talál­ták, a másik oldalon viszont a munkásság szélsőségesen merev bolsevista magatartását társadalom, haza- és nemzetellenesek és ezért minden eszközzel letörendőnek ítélték. Ennek a két végletnek ütközőjévé tette aztán néhány Bizonyára nem is szegedi ember lelkiismeretlen, meggondolatlansága a zsidóknak felelősségét a bolsevista uralomért és ennek bűneiért. — Határozott és minden félreértést kizáró formában kifejezést keli tehát adnunk önérze­tünknek s ezért tesszük ezt az ünnepélyes nyi­latkozatot : — Nem türjük és bárhonnan jöjjön, vissza­utasítunk minden ürügyet, amely azt a tenden­ciát szolgálná, hogy bennünket zsidó vallás­felekezetiségünk miatt a magyar hazához, a magyar nemzethez való hűségünkben meggya­núsítson. — Vájjon a magyar zsidóság szándékait, cél­jait képviselik-e a szovjet-kormány tagjai, a hozzánk teljesen idegenek, akik gróf Károlyi Mihálytól kezéből kapták a hatalmat, amellyel elpusztítottak minden elpusztithatót ? — Aki nyitott szemmel nézi ennek a szo­morú világnak folyását, annak látnia kell, hogy az orosz bolsevizmus nemcsak a magyar nem­zet testét marcangolja, hanem Németország, Bajorország s más európai országok nemzetei­nek életmüködésését is dühöngő erővel ostro­molja. Lehet-e, szabad-e tehát abban a szín­tiszta magyar polgárvárosban tűrni olyan rágalomnak kicsirázását, amely a tanácskor­mány bűneiért a felelősséget, vagy ennek bár­mely vonatkozásban akármilyen csekély részét Magyarország zsidóvallásu polgáraira akarná hárítani. — Minél tisztábban látjuk ma már az évez­redes és még mindig élő zsidókérdésnek moz­gató rugóit, annál szabadabban védekezhetünk ellene; nemcsak a zsidóvallásu, hanem min­den igaz, bármely másvallásu becsületes ma­gyar ember, aki tudatában van annak, hogy milyen föladatok teljesítését hárította az egy­séges magyarságra a történelem parancsa. — A végpusztulás örvényének szélére sodort Magyarország államot alakító föladat előtt álló magyar népének sorsa annak a hűségnek őszin­teségétől és összefoglaló erejétől függ, amellyel a magyar nemzeti eszme szolgálatába állunk. — Mi ennek a magyar nemzeti eszmének szolgálatában állottunk a múltban és megren­dithetetlenebb hűséggel és odaadással állunk szolgálatában ma, mint bármikor ezelőtt.^ — Mi nem engedjük magunkat a magyar nemzet testétől elszakittatni. Nem türjük, hogy minket faji vagy felekezeti elkülönzöttség címen magyarságunkban bárki is megzavarni merész­kedjék. — Ki meri azt kétségbevonni, hogy mi zsidóvallásu szegedi magyarok mozgató erői voltunk és vagyunk a magyar nemzetet fej­lesztő kulturhaladásoknak; hogy a magyar nemzet közművelődési, közigazgatási, gazda­sági, társadalmi, politikai munkájában lanka­datlan buzgalommal, szorgalommal, becsület­tel, odaadással, hűséggel állandóan részt­vettünk. — Ki meri azt kétségbe vonni, hogy fiaink a világháború alatt a harctereken hősi önfel­áldozással teljesítették katonai kötelmeiket. — Nem vádolunk és nem védekezünk, csak megakarjuk magunkat értetni, ezért beszélünk magyaros nyíltsággal és férfias őszinteséggel. — Élni és dolgozni akarunk azért a kitű­zött nagy, szent célért: hogy megmenthessük (Saját tudósítónktól.) A szinházi helyáreme­lésre a tanács egyelőre nem adta meg az engedélyt Almássy Fndre színigazgatónak. Ezt szerdai rendkívüli ülésén mondta ki. Az ülés igy folyt le: Dr. Gaál Endre fölolvasta az igazgatónak az ötvenszázalékos helyáremelésre vonatkozó kérelmét. A helyáremelés megokolására az igaz­gató előadja, hogy az idei bevétel 1,050.000 korona volt, ezzel szemben a jövő évre a kiadások nagy emelkedést mutatnak, számszerint a költségelőirányzat emelkedése 840.000 korona. A személyi kiadások összege most 677.682 korona, a jövő évi előirányzat szerint 921.400 korona. A jövő évben nagyobb fizetéseket ad az igazgató, mint mondja. A kardalosok pl. eddig 5 osztályba voltak sorozva. Legmagasabb fizetésük volt évi 7271 korona 38 fillér. Most majd három osztály lesz, 7200, 8400 és 9600 korona évi fizetésekkel. Lesz egy karvezető 10.800 korona fizetéssel. Aztán eddig 28 tagu kórus volt, jövőre 32 lesz. A tárgyi kiadások is fokozódnak. A világítás legutóbbi havi számlája 12.000 korona volt s ez a kiadás általában 800 százalékkal emelkedik, mert 5 fillér helyett 44 fillér lesz az egységár. Az egész költségvetés fölemelkedik 1,891.000 koronára, ami jóval több, mint az idei bevétel volt. Az igazgató az eddig fizetett 36 ezer korona helyett 60 ezer korona évi járulék fizetését igéri a városnak. (A mult tanácsülésen arról volt szó, hogy a tiszta, vagy a bruttó-bevétel 30 száza­lékát adja.) Azt mondja, hogy a városnak kü­lömben is 150.000 korona jövedelme van a szinház vigalmi adójából. Balogh Károly tanácsnok: Azt is be lehetett volna irni indokolásul ebbe a kérvénybe, hogy a városnak külömben is 30 millió jövedelme van! Dr. Gaál Endre előadó részletesen ismerteti az egyes költségvetési tételeket. Almássy többször közbeszól. Balogh Károly: Kérem, nem lehet tárgyalni, ha az érdekelt igazgató a tanácskozásba folyton beiebeszél. Dr. Gaál Endre előadó vizsgálja a szinház bevételéről szóló adatokat. 300 rendes és 50 délutáni előadást lehet számítani — a jótékony­céluak levonásával — egy évre, kerekszámban. Szeged, 1919. julius 2. az uj Magyarországot és virágzásban halhatat­lan uj életre kelni segítsük a maeyar nem­; zetet. — Ennek a nagy nemzeti célnak és állam­alkotó eszmének képviseletét látjuk mi ezidő­szerint gróf Károlyi Gyula miniszterelnök úr­ban és kormányában. Politikai irányzatának ninden vizsgálása és birálása nélkül ezért tá­mogatjuk minden tőlünk telhető erővel a bol­sevizmus ellen fölvett harcban. Ennek bevétele kerekszámban, mérsékelt szá­mítással 1,300.000 korona volna a legutóbb engedélyezett 30 százalékos helyáremeléssel. Almássy Endre: Kérem, a szinház nincs min­dig tele. Az állóhelyek sokszor üresek. Balogh Károly: Azt is beleveszik a számí­tásba, de egyébként arról csak nem lehet be­szélni, mintha a szinház nem menne jól? Dr. Gaál Endre: Az igazgató ur saját be­vallása szerint 1,050.000 korona a bevétel a régi helyárak mellett. A számítás tehát nem magas. Balogh Károly: Jövedelmeznek a jogosítványok is: a ruhatár, a cukrászda. Almássy Endre: Az igazán csekélység! Dr. Gaál Endre előadó: Mindent egybefog­lalva, én az 50 százalékos helyáremelést nem tartom indokoltnak. Balogh Károly: Nekem volna hozzászólásom az előadmányhoz. Az én véleményem szerint is meg kell adni a módot az igazgatónak, hogy jó társulatot szervezhessen, jó előadásokat tarthasson. Errea megfelelő anyagi eszközök szük­ségesek. En gem nem vezet személyes indulat, ha­nem a közönség érdeke. A közönséget pedig csak ugy terhelhetjük meg az ujabb helyáremelés^el, ha az igazgató csakugyan jobb, teljesebb társula­tot és magasabb művészi nivót ad. Ha azon­ban a társulat és az előadások nívója a régi marad, akkor igy, minden művészi kárpótlás nélkül nem terhelhetjük meg újra a közönsé­get. Fizesse jól az igazgató a művészeket, ám találja meg ő maga is a saját számítását, de a többjövedelemért adjon is valamit. Ami a dologi kiadásokat illeti, az igazgató ur fölem­líti kérvényében, hogy a világítás 800 száza­lékkal emelkedett, hogy a mult hónapban is 12.000 korona volt a számlája, ami egy sze­zonban 120.000 koronára rúgna. Hát kérem, ez tévedés. A gázgyárból ugy tudom, hogy a 12.000 koronás számla csak egy hónapra szól. Ez egy évben csupán 60.000 korona volna. De különben én 25 éve járok a színházba, Tu­dok összehasonlításokat tenni s azt tapaszta­lom, hogy az igazgató ur példás takarékos­ságot tud tanúsítani a világításban. Ez csak egy példa arra, hogy a bemutatott költségvetés nem reális, de általában is el lehet mondani róla, hogy nagyvonalú. Azt kívánom, hogy a A szinházi helyárak emelését a tanács elhalasztotta. Megnyílt! GAMBRINUS KKSTSía = 00 ÉLELMISZERÜZLET 00 TELEFON 836. SZÁM. Naponta friss élelmiszerek napi áron. Jégbehütött málnaszörp szódával, aludt-tej, friss tea-vaj állandóan kapható. Tiszta és figyelmes kiszolgálás. 283 Tiszta és figyelmes kiszolgálás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom