Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)

1919-07-16 / 145. szám

2 [;' S zeged, 1919 julius 19. DELMAGYARORSZAG 3 mány több tagjára, *kik vele együtt vettek részt a gyűléseken. Felhívja Wimmert állításának bizonyítására. Nyilatkozatának végén egyébként megállapítja, hogy nem nekik kell távozni, mert ők itt nem idegenek. Bartos János nyilatkozatára a kormány — a miniszterelnöki sajtóiroda utján — a következőket közli: Egyik helyi reggeli lapban Bartos János nyugalmazott főispán ur nyílttéri nyilatkozatában csodálkozását fejezi ki, hogy a miniszterelnök ur a kereskedelmi és iparkamarában e hó 13-án tartott gyűlésen nem cáfolta meg Wimmer Fülöp urnák egyik neki imputált kijelentését. Mint illetékes helyről értesülünk, a miniszterelnök, bár több gyűlésen együtt volt Bartos János nyugalmazott főispán úrral és abban akadályozva volt, hogy minden szegedi gyűlésen részt vehetett volna. Ezért nem is' volt abban a helyzetben, hogy Wimmer Fülöp ur kijelentését megcáfolhatta volna. Ugyancsak illetékes helyen megállapítják azt is, hogy azokon a gyűléseken, ahol a min'szterelnök ur Bartos János nyugalmazott főispán úrral részt vett, a nyugalmazott főispán ur nem tett olyan kijelentéseket, amelyek felekezeti izgatást foglaltak volna magukban. Bartos János cáfolata és a sajtóiroda közleménye után most már Wimmer Fülöpön volt a bizonyitás sora. Wimmer ennek a következőkben tesz eleget: Vasárnapi nyilatkozatomat — mondja , Wimmer — természetesen azoknak a munkásoknak jelentése alapján tettem, akik a szóbanforgó gyűlésen jelenvoltak és az ott történtekről informáltak. Emunkásokfölhivásomra szó nélkül, tanuk előtt irásba foglalták jelentésüket és nekem ma a következő jegyzőkönyvet adták át: Jegyzőkönyv, fölvétetett Szegeden, 1919 julius 15-én. Jelenvoltak: Németh István munkás, a textilcsoport bizalmi embere, Bartl Ödön és Taraszovits Ödön hivatalnokok. Mi alulírottak valljuk és sajátkezű aláírásunkkal megerősítjük a következőket: Amint azt rögtön a gyűlés után a gyári irodában szóval is jelentettük, folyó hő 3-án délután 5 órakor többedmagunkat meghivtak egy Kálvária-utca 1. szám alatti helyiségben megtartandó keresztényszocialista gyűlésre. Ott pedig katonatisztek és papok jelenlétében egy magát Bartos Jánosnak bemutató ur többek közt ezeket mondotta: „Láttatok-e már boltot, amely nem zsidóé, láttatok-e már zsidót dolgozni ?" Történt ott még sok más is, különösen az, hogy Karácsonyi Guiao belvárosi káplán egy mult évben történt sztrájk ügyében ezeket mondotta: „Wimmer felutazott Budapestre azért, hogy a dolgot a részvényesekkel megbeszélje, de nem azt tette, hanem lejött Szegedre egy Schwarz nevü zsidó vezetővel, azt lepénzelte és ezzel a ti bőrötökön kiegyezett.-' K. m. f. Előttünk: Németh István, Bartl Ödön, Taraszovits Ödön, továbbá Köteles Erzsi, Gránicz Rózsi, Hódi Mari, Csikós Mari, Kovács Róza, Vass Eszti, Fodor Júlia és Révész Erzsi kendergyári munkásnők. Wimmer a következő megjegyzéseket fűzi a fenti jegyzőkönyvhöz: — Ezzel Bartos ur felszólításának eleget téve, az ügy részemről el volna intézve. Nem tartom azonban fölöslegesnek röviden reflektálni Bartos ur tiltakozására, hogy őt és elvtársait Szegedről el akarom távolittatni. A tényekkel szemben, ahogy Szeged város polgársága a múltban, különösen az egész háború alatt és az utolsó hónapokban a menekülteket fogadta, nemcsak lakásainak' minden nélkülözhető részét rendelkezésükre bocsátotta, velük az úgyis szűken rendelkezésre álló élelmiszereket megosztotta, felesleges rámutatnom Szeged város lakosságának még a hagyományos magyar vendégszereteten is túlmenő határtalan vendégszeretetére, természetesen csak azokkal szemben, akik városunk békéjét megzavarni, a polgárok itteni példás együttlétét megbontani nem akarják, hanem a magyarságnak ma annyira szükséges tömörülését elősegíteni kívánják. Szavaim tehát csak azokra vonatkozhattak és félre nem érthetően csak azokra is vonatkoztak, akik mindenáron felekezeti súrlódásokat előidézve, a polgárság és a munkásság együttműködését és a magyarság tömörülését lehetetlenné tenni kívánják. Ezekkel szemben pedig fentartom azt a kívánságomat és követelésemet, hogy azok — hiszen ezek között szegedi ember alig van — igenis, minél előbb önként vagy kényszerítve hagyják el városunkat. Kaptuk a következő sorokat: Az . országos keresztényszocialista párt ma tartott értekezletén egyhangú határozatta! utasítja vissza Bartos János volt országgyűlési képviselő személyében a pártot ért durva és tendenciózus támadást, mely a szegedi kereskedelmi és iparkamara f. hó 13-án tartott ülésén elhangzott. A felekezeti és politikai türelmetlenségnek ilyen kirívó megnyilatkozására csak azzal a megvetéssel válaszolhat, amelyet a jelen súlyos időkben minden konkolyhintő megérdemel. Gróf Zichy Aladár. Amint ebből az ügyből is megállapítható, Szegeden egészen jól haladunk a megértés és az összes társadalmi rétegek együttműködése felé, amelyen a kormány programja nyugszik és amelyen fel akarják építeni a békés kibontakozást. Redőny javításokat, ujak szállítását elvállal Fekete Vilmos Redőnyipar vállalata Református-palota. 223 Telefon 13-53. Kormányváltozás Csehországban. — Többségre jutottak a szociáldemokraták. — A cseh-szlovák községi választások, melyekben a szociáldemokraták többségre jutottak, a minisztérium újjáalakítását tették szükségessé. Az uj rmniszterelnök Tusár volt ujságiró, aki a Reichsratban a mérsékelt szociáldemokrata párt képviselője volt. (Journal de Genève julius 11.) A kabinetben a szociáldemokraták, a nemzeti szocialisták és az agrár-párt négy-négy helyet, a szlovákon két helyet kaptak. Benes külügyminiszter és Klofácz hadügyminiszter továbbra is á kabinet tagjai maradnak. (Echo de Paris julius 12. Lenin fölajánlotta Besszarábiát a románoknak. Genf. Bukarestből jelentik, hogy Románia visszautasította Leninnek a békekötésre vonatkozó ajánlatát. Lenin Romániának felajánlotta Besszarábiát. (Echo de Paris julius 12.) Német-Ausztria békeszerződése. Páris. A békekonferencia jelenleg Ausztria határainak kérdését tárgyalja. Ugy hírlik, hogy a békeszerződés szövegét néhány nap múlva azs osztrák megbízottakkal közölni fogják. (Le Temps julius 12.) A német tengerészet vesztesége. Washingtonból jelentik, hogy Németország a háború alatt 490 hajót és 29.685 tengerészt veszített. A tengeralattjáró hajók közül 82 az Északi-tengeren és az Atlaníi-oceánon, 72 a flandriai partok mentén pusztult el. (Le Matin julius 12.) Wilson hazaérkezett. Wilson megérkezett Washingtonba, ahol nagy lelkesedéssel fogadták, a késő éjjeli órák dacára is több mint tizezer ember jelent meg a fogadására. A hosszú távollét egyáltalán nem csökkentette az elnök népszerűségét. Azt hiszik, hogy már a napokban el fogják fogadni a nemzetek szövetségének tervezetét, bár a szenátusban ez ellen több képviselő állást foglalt. (Daily Telegraph julius 10.) Helgoland körül szabad a kijárás. Helgoland körül 90 tengeri mértföldnyi körzetben az aknákat eltávolították s így a hajózás felszabadult. (Daily Telegraph Julius 10.) A német béke ratifikálása. A Neues Wiener Tagblatt a német béke ratifikálásáról a következőket irja: A német nsmzetgyülés a békeszerződést ratifikálta. Az elfogadott szerződésen még Ebért német köztársasági elnök neve szerepel. Ezen ténykedéssel befejezést nyert a versaillesi mű. A szerződés a szó legszorosabb értelmében csupán a német nép életének kegyelmezett meg és annak lehetőségét biztosította, hogy mint önálló állam az óriási terheket viselje és emellett gazdasági erejét újból összeszedje. A ratifikáció első gyümölcse a blokád felfüggesztése lesz. Az antant hatalmak Ígéreteket tettek arra vonatkozólag is, hogy közvetlen a ratifikáció után szabad forgalmat biztosítanak Németországnak. Az élelmiszerek és nyersanyagok beözönlésével megszűnnek a sztrájkmozgalmak és ősi erejében megfogja találni azt a módot, mely előrehaladását biztosítja a neki megjelölt göröngyös uton. Öngyújtók :tűzkövek ugy nagyban és kicsinyben kaphatók a fí\EDl SPECJ^ÜJE szivarkahüvely főraktárában Szeged, Jókai-utca 11. szám alatt. ===== 2 Telefon 15-20,