Délmagyarország, 1919. július (8. évfolyam, 132-158. szám)
1919-07-13 / 143. szám
Szeged, 1919. juiius 13. DÉLMAGYARORSZAG1 9 teljesen figyelmen kivül hagyván, hogy a különböző élethivatásu és életcélu nemzetekkel, az ellentétes érdekű népeket képesek-e egy jogar alatt boldoggá és megelégedetté tenni. Ez a törekvés, ha gyö;.edelmeskedi >, megszűnni fog a hóditó császárok beteges törekvése, hogy neveiket véres betűkkel írják be a világtörténelem lapjaira, hogy mindig csak hódítsanak, mentül több alattvaló felett uralkodjanak anélkül, hogy csak gondolnának is arra, hogy részesei legyenek alattvalóik nemzeti gondolatvilágának. Ez a törekvés, ha győzedelmeskedik, akkor átveszi döntő befolyását a népfelségjog, amely az egyes államok konkrét történelmi céljait respektálni fogja; a jogos közgazdasági érdekeket különösen kielégíteni fogja és nem gyilkolással és öldöklő fegyverekkel, nem Dreadnoughtokkal és robbanó bombákkal fog pusztítani, hanem a békének és szeretetnek érzéseivel fog hódítani és az emberiség jólétét, haladását, a közművelődést és a polgárisultságot a verejtékes munkának termékenyítő erejével fogja szolgálni. — Bármilyen világos látással ismerjük is fel azt, hogy különösen itt Európában az általános békének a megvalósitása képezi a mi vágyakozásunkat, bármennyire felismerjük is azt, hogy állami hivatásunkat a béke fentartása mellett a polgárság szellemi és anyagi jólétének az emelése képezi; — ezeknek a nagy céloknak és feladatoknak világos felismerése mellett éber szemekkel kell vigyáznunk a ma létező nemzetközi állapotokra, állami életünk külvonatkozásaira, nehogy nemzeti létünkben a hanyatlás időszakát idézzük elő és végeredményben romlásunkat, elenyészésünket okozzuk. — Éppen azért bármennyire kárhoztatandónak, bármennyire igazságtalannak és bűnösnek tartom a különböző népeknek és nemzeteknek a fegyveres harcát, a különböző, államoknak fegyveres küzdelmét; — bármennyire irtózzunk is a sok bajtól, szenvedéstől és nyomortól, amelyé a vérengző háborúk nyomán pusztítja az emberiséget, kioltja ezer és ezer ember életét, felemészti a népek életerejét, a milliókat és milliárdokat érő nemzeti vagyon pusztulásával visszaveti a népeket a minden haladásnak alapját képező vagyoni megerősödés utján: csak természetes, számolnunk kell a való élet tényleges viszonylataival és gon- dőlnünk kell egy teljesen jogosulatlan támadó háború esélyeire. — De felmerül egy kérdés. Ha csak az ország védelme teszi szükségessé és elfogadhatólag indokolttá a fegyveres erő fejlesztését, miért fejlesztjük oly rohamosan különösen a tengeri hadierőnket? Miért és ki ellen építjük oly rengeteg költséggel a Dreadnoughtokat? Nekünk különös tengeri vagy tengerentúli kereskedelmi érdekeink nincsenek. — Ha csak az ország védelme teszi szükségessé és elfogadhatólag indokolttá a fegyveres erő fejlesztését, vájjon kinek a vélt támadása ellen kell fegyverkeznünk? A nyugtalan és izgága Balkán-államok bármelyikének erőszakos és jogtalan támadása esetében bizonyára nincs szükségünk Dreadnoughtokra, a velünk, magyarokkal szemben félrevezetett és ellenünk felbujtott Balkán-népek támadásainak elhárítása érdekéből bizonyára ner^ szükséges a jelenlegi hadierőnknek a n! /elése; állami függetlenségünket és államunk területi épségét jelenlegi haderőnkkel is képesek vagyunk velük szemben megvédeni. — így merülhet fel az a lappangó gyanú, az a kétely, hogy talán Olaszország ellen irányul az osztrák-magyar monarchia hadierejének a növelése. Én azt hiszem, hogy még feltételezni sem szabad magyar államférfiakról olyan kétszínűséget, olyan frivolságot, hogy résztvegyenek bármilyen akciókban, bármilyen elhatározásban, bármilyen törekvésben, melynek háttere az, hogy a hármasszövetségben velünk együtt levő valamely állam ellen irányítja a fegyverkezés élét. — Abban a bizonytalanságban, amelyben vagyunk, hogyha csak az ország védelme szempontjából szükséges a fegyveres erő fejlesztése, miért kell mégis mindig fokozódó katonai szükségleteket kielégítenünk, ebben a bizonytalanságban csak egy dolog bizonyos. Bármi legyen is a valódi oka és a háttere a fegyveres erő szaporításának, mely egész Európában rohamos mérveket ölt, a dinasztiák és a vezető államférfiak bármilyen céllal kérik is össze a hadierőnek az emelését, az' az egy dolog bizonyos, hogy ennek a szinte őrületes vetélkedésnek maguk a népek, maguk a nemzetek a vesztesei. — Minthogy pedig kétségtelen az, hogy Európa többi államának polgárai is és különösen Európa többi államai képviselőházainak, az alsóháznak tagjai is érzik a visszásságát az abszurd voltát annak, hogy kölcsönös veszélyünkre és romlásunkra állig fegyverkezve állunk egymással szemben, érzik azt, hogy ez a szertelen fegyverkezés eltéríti az államokat igazi hivatásuk teljesitésétől, a következő határozati javaslatot nyújtom be: tekintettel arra, hogy a hadierő folytonos ! szaporítása és a mindig fokozódó fegyverkezések következtében az európai államok népeire oly nagymérvű terhek nehezednek, melyek ma már veszélyeztetik az államot alkotó polgárság teherviselési képességét; tekintettel arra, hogy az egyes nemzetek államéletének célját csak az képezheti, hogy a jogi és erkölcsi rendet fentartsák, a népességnek anyagi jólétét biztosítsák, szellemi előhaladását előmozdítsák, -az állam küléletében pedig egymás között a békés közlekedést és érintkezést instápolják: mondja |ki a Ház, hogy megkeresést intéz az összes európai államok képviselőházaihoz, hogy saját hatáskörükben mozdilsák elő a további fegyverkezés korlátozását és utasítja a Ház elnökét, hogy ebben az irányban lépjen érintkezésbe az európai államok képviselőházainak elnökségeivel. (Helyeslés balfelöl.) Jól és olcsón dolgozik 289 Deák Kálmán kárpitos műhelye Löw Lipót-utca 4. 82. (Valéria-térnél.) Kész díványok, olíománok raktáron! Olcsó árak 1 Telefon 19 fl ^ Telefon = 807. s w = 807. = r~~—1 MOZI. ' | Vasárnap közkívánatra: A földalatti szindikátus. Kalandor-játék 5 felvonásban. A főszerepben Magnus a Cabőria néger óriása. Előadások 3, 5, */» 7 és l/3 9 órakor. KORZÓ-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR. • Telefonszám 11—85. « Héttőn és kedden, julius hó 14. és 15-én: Szenzációs magyar filmi LILI. Vígjáték 4 felvonásban. HERVE operettje után irta FARAGÓ JENŐ. Rendezte DEÉSY ALFRÉD. SZEREPLŐK: Barta Irén Peterdy Klára Alt Arisztid Loth Ila Túrán Gusztáv Kornay Richárd Előadások 7 és 9 órakor. Kedvező idő esetén az esti előadás a nyári moziban lesz megtartva. HÍREK — Magyar küldöttség Belgrádban. Belgrádból jelentik: A szerb kormány elnöke egy magyar földmivelőkből álló küldöttséget fogadott. A foldmivelők nevében báró Gerlicey üdvözölte a miniszterelnököt. A küldöttségben ott volt őrgróf Pallavicini is. — A német trónörökös nem akar a bíróság elé állni. A német trónörökös Widrigenben családjának egy tagjával folytatott beszélgetés alkalmával, midőn szóbakerült, hogy az antant- esetleg el fogja őt ítélni, kijelentette, hogyha Hollandia az antantnak kiszolgáltatja őt, az esetben az antant csak a holttestét kaphatja meg, mivel az élete vagy halála fölött kizárólag csak ő maga rendelkezhetik. (Echo de Paris julius 9.) — Olcsó zöldségfélék a közalkalmazottak részére. A Szegedi Tisztviselők Otthona még a mult évben arra a helyes szociális álláspontra helyezkedett, hogy az egyesületet gazdasági alapra fekteti s tagjait, amennyire csak lehetséges, egyelőre legalább a zöldségpiac rendkivüli drágaságától függetleníti. Ebből a célból megalakította az egyesület kertgazdasági szövetkezetét, amely már is szép sikerrel és eredménnyel működik. A szövetkezet a háztartáshoz szükséges-összes főzelék- és zöldségféléket termeszti s azokat hetenkint kétszer, mérsékelt árban, bocsátja tagjainak rendelkezésére. Az árusítás kedden és pénteken az üzletvezetőség s a DMKE nevető intézetében történik. Délelőtt 8—9 óráig kizárólag a szövetkevet tagjai vásárolhatnak, az üzletrészről szóló elismervény fölmutatása mellett, 9—10 óráig azonban minden közalkalmazott, tisztviselő és SZENDE MIH A L y URI DIVAT ÉS KONFEKCIO ÜZLETE FEHÉRNEMÜEK MÉRTÉK KELEMEN-UT6A 12. SZ. 288 UTÁN IS KÉSZÜLNEK. =